2019. augusztus 20.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.
„Mi az értelme annak, hogy egy állam kitüntetéssel jutalmazza a kiemelkedő teljesítményt, legyen az tudományos, művészi, sport- vagy az élet bármely területéről való nagyszerű eredmény?” – tette fel a kérdést köszöntőbeszéde elején Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kitüntetések története nagyon messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is láncokra fűzött fogakkal, karmokkal jelezték a hősies teljesítményeket, a görögöknél és a rómaiknál már a maihoz hasonló kitüntetési rendszerek alakultak ki (költői babérkoszorú, sportolói trófeák, katonai kitüntetések). Ezek a kitüntetések gyakran függetlenedtek az egyes történelmi koroktól és rendszerektől. A Napóleon által alapított becsületrendet például a restauráció után is megtartották a mai napig, a mai értelemben vett magyar kitüntetések pedig Mária Teréziával indulnak – ismertette a miniszterelnök-helyettes.
A politikus hozzátette: ezek a kitüntetések nemcsak a kitüntetettek és a magyar állam számára fontosak – amely figyeli és értékeli, és példaként állítja a nemzet elé ezeket a teljesítményeket –, hanem mindenekelőtt az „egyetemes magyarság” számára bírnak jelentőséggel. Egy kis létszámú nemzet számára ugyanis csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel, hogy nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán azt is megjegyezte, hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek transzcendens távlatot adó szent (Regnum Marianum), nemcsak zseniális hadvezér, aki sohasem vesztett csatát és a győzelmet mindig politikai eredményekre tudta váltani, nemcsak diplomata, aki az akkori élet minden fontos hatalmi központjában zarándokközpontot és ezáltal magyar központot hozott létre (Róma, Bizánc, Jeruzsálem, Aachen), hanem mindenekelőtt országépítő volt, akinek a vármegyéi és az egyházmegyéi a mai napig állnak.
Akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós orvos, Schöpflin György történész, politológus és Stumpf István alkotmánybíró.
A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.
Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.
Forrás: MTI/ME
