Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát

2016.november 24.

Magyarország támogatja Ukrajna európai uniós tagságát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Volodimir Hrojszman ukrán kormányfővel.

Ukrajna célja, hogy a nyugati világ része legyen, elfoglalja jól megérdemelt helyét az EU közösségében - mondta a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, egyértelművé téve az ukrán EU-tagság magyar támogatását. Igaz - jegyezte meg -, ez a kérdés ma nincs napirenden, mert a csatlakozásról szóló tárgyalásokig még néhány lépcsőfokot meg kell mászni.

Rámutatott ugyanakkor, hogy ma az EU-ban Ukrajna szempontjából két döntő ügyet is "blokkolnak" európai országok: az egyik a vízummentesség, a másik a szabadkereskedelmi megállapodás. E két ügyben Európában Ukrajna szószólója a visegrádi országcsoport - tette hozzá, kijelentve, hogy Ukrajna uniós vízummentessége Magyarországnak erkölcsi kérdés.

A miniszterelnök szerint az után a három nehéz év után, amelyen Ukrajna keresztülment, és amelyet az európai értékek nevében vállalt, az EU-nak erkölcsi kötelessége megadni a vízummentességet.

    Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Ennek "blokkolása" miatt Magyarország úgy döntött, azonnali hatállyal bevezeti a nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgároknak - közölte a kormányfő, kérve ukrán kollégáját, vizsgálja meg, hogy a viszonosság alapján az Ukrajnában munkát vállaló magyarországiaknak mikortól lehetne megadni ugyanezt.

Azt is nyomatékosította, hogy Magyarország Ukrajna szuverenitását a legfontosabb kérdésnek tartja, feltétlenül tiszteletben tartja, és a szuverenitás megerősítése érdekében kész segíteni is Ukrajnának. Szavai szerint a magyarok és az ukránok sorsközösséget éreznek egymás iránt, egy sorsközösségben látják saját nemzetük életét.

Orbán Viktor beszámolt továbbá arról - utalva az aláírt egyezményekre -, hogy a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtak meg. Magyarország 50 millió eurót bocsát rendelkezésre a program megindítására, végrehajtására - tudatta. Tájékoztatása szerint Magyarország az idén 2 milliárd, jövőre pedig 5,2 milliárd forintot ajánl fel az ukrán gazdaság fejlesztésére.

    Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A két ország közötti kereskedelem nagyarányú visszaesést szenvedett el az elmúlt két évben, ami összefügg az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókkal - fejtette ki. Az ukrán-magyar kereskedelem visszaesése 33 százalékos volt, de jó hír, hogy 2016 első nyolc hónapjában újra növekedést tapasztalni, ennek mértéke 11 százalék, vagyis a két ország kereskedelme megkezdte a visszakapaszkodást - mondta.

E fejlődés töretlensége érdekében a kormány vállalta, hogy 2020-ra magyar oldalról autópálya fogja elérni a magyar-ukrán határt.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az idei 20 fő után továbbra is készen állnak sebesült katonák fogadására magyar kórházakban.

A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a Magyarországon élő ukrán, illetve az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbségek különös értéket jelentenek mindkét országnak, és "elkötelezettek vagyunk ezeknek a közösségeknek a megerősítése, oktatási, kulturális identitásának a megerősítése mellet" - közölte Orbán Viktor, aki azt kérte Volodimir Hrojszmantól, legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben.

    Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Volodimir Hrojszman arról beszélt, hogy nagyon jó a két ország kapcsolata, és az együttműködés fokozására jó lehetőségek kínálkoznak, amelyeket kötelességük kihasználni a hatalmon lévőknek, hogy a kooperációt hatékonnyá és sikeressé tegyék elsősorban országaik állampolgárai javára.

Az ukrán miniszterelnök kiemelte: a nemzeti kisebbségek értéket jelentenek Ukrajna számára, és büszkék arra, hogy magyar nemzeti kisebbség is él az országban. Azt szeretnék, ha minden állampolgár jól érezné magát Ukrajnában, és a magyar kormánnyal tervezett közös erőfeszítések is ezt a célt szolgálják - mutatott rá.

Volodimir Hrojszman hangsúlyozta: a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is mélyíteni kell, és az ukrán kormány minden feltételt igyekszik megteremteni ahhoz, hogy a vállalatok sikeresek lehessenek az országban.

Kifejtette: pénteken magyar kollégájával részt vesz a magyar-ukrán üzleti fórumon, ahol azt az üzenetet közvetítik majd az üzleti szférának, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat. Ukrajna fontos belső reformokat hajt végre, és már látszanak a jelei a gazdaság megindulásának, a növekedés jelenleg 1,8 százalék - mondta. Hozzátette: jelentős privatizációs programot terveznek, amelyre a magyar üzleti szférát is várják.

Az ukrán miniszterelnök emlékeztetett: napjainkban emlékeznek meg a kijevi Majdan téren kezdődött eseményekre. Az ország rendkívül nehéz úton halad, miközben a függetlensége helyreállításáért és az agresszió megszüntetéséért harcol, amelyet "a békés Ukrajna" kénytelen elszenvedni. Az ukrán kormányfő köszönetet mondott, amiért Magyarország támogatja Ukrajna területi egységének megőrzését, a vízummentesség elnyerését és az európai uniós integrációját.

Volodimir Hrojszman azért is köszönetet mondott, hogy Magyarország ingyenesen biztosítja a nemzeti vízumokat az ukrán állampolgároknak. Ezt a bejelentést nagyon kedvezően fogadják majd Ukrajnában - vélekedett. Hozzáfűzte: ez is hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna olyan jó, megbízható partnere Magyarországnak, amely mindig támogatja Magyarországot.

Az ukrán kormányfő azzal zárta szavait, hogy hisz a magyar-ukrán együttműködésben és abban, hogy a két ország közös sikereket érhet el az európai népek családjában.

A sajtónyilatkozatok előtt a két kormányfő aláírt egy segélyhitel-megállapodást és egy infrastrukturális együttműködési szándéknyilatkozatot. A magyar és az ukrán delegáció tagjai emellett sportügyi, valamint a Tisza-hidak felújításáról szóló megállapodást kötöttek.

Forrás: MTI

2016. november 26.

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Ukrajna miniszterelnökét és az ukrán kormány delegációját. Emlékeztetni szeretném magunkat arra, hogy szeptemberben találkoztunk egy fontos lengyel városban, amit Krynicának hívnak, és ott megállapodtunk néhány dologban. Kettő hónap telt el, és kettő hónap alatt mindenben előrehaladtunk, amiben ott megállapodás történt. Tető alá hoztuk ezt a hivatalos ukrán kormányzati látogatást, kijelöltük azokat a feladatokat, amelyeket el akarunk végezni, és a mai napon tető alá hoztunk néhány megállapodást, amely egyszerre jó Ukrajnának, és jó Magyarországnak is. Szeretném elmondani Önöknek, hogy a mai találkozónkat az a hangulat foglalta keretbe, hogy a magyarok és az ukránok sorsközösséget éreznek egymás iránt, egy sorsközösségben látják a saját és saját nemzetük életét. Ebből fakadóan mi Ukrajna szuverenitását a legfontosabb kérdésnek tartjuk, feltétlenül tiszteletben tartjuk, és a szuverenitás megerősítése érdekében készek vagyunk Ukrajnának a segítséget megadni. Két baráti népről is beszélünk. Önök ismerik a magyar irodalmat és a magyar szellemtörténetet, abból világosan kiolvasható, hogy a magyarok és az ukránok között mindig is volt egy baráti szolidaritás, és mindig volt egy mély együttműködési készség. Ez most hangzatos mondatokon túl néhány konkrétumban is testet kell, hogy öltsön, ugyanis Ukrajna azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a nyugati világ részévé válik, közeledik, sőt elfoglalja az ő saját, jól megérdemelt helyét az európai népek és az Európai Unió közösségében. Szeretném teljes egyértelműséggel kifejezni, hogy Magyarország támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. Igaz, hogy ez a kérdés ma nincs napirenden, mert amíg eljutunk majd addig az állapotig, hogy Ukrajna tagságáról lehet beszélni, még néhány lépcsőfokot meg kell másznunk, de mi szeretnénk világossá tenni, hogy amikor ezeket a lépcsőfokokat megtesszük, akkor a mi szemünk előtt egy olyan Európa van, amelynek Ukrajna a teljes jogú tagja. Azt kell mondanom, hogy ma azonban az Európai Unióban két fontos ügyet, Ukrajna számára két döntő ügyet európai országok blokkolnak, márpedig ez két húsbavágó ügy; az egyik a vízummentesség kérdése, a másik pedig a szabadkereskedelmi megállapodás. Szeretném a sajtó képviselőit tájékoztatni arról, hogy ebben a két ügyben Európában ma Ukrajna szószólója a V4-ek közössége, és mi büszkék vagyunk, hogy Ukrajna szószólói közé tartozhatunk az Európai Unión belüli vitákban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mai találkozóról azt is elmondhatjuk, hogy a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtunk meg. Magyarország 50 millió eurót bocsát rendelkezésre ennek a programnak a végrehajtásához, illetve ahhoz, hogy a végrehajtása megindulhasson. Tájékoztatom Önöket, hogy ebben az évben Magyarország 2 milliárd, a következő évben pedig 5,2 milliárd forintot ajánl föl Ukrajna gazdaságának fejlesztésére. Szeretném Önöket arról is tájékoztatni, hogy a két ország közötti kereskedelem nagyarányú visszaesést szenvedett el a mögöttünk hagyott két évben. Ez összefügg az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókkal. Az ukrán–magyar kereskedelem 33 százalékkal esett vissza, ez egy óriási vérveszteség. A jó hír az, hogy a 2016-os év első nyolc hónapjában ismét növekedést tapasztalunk, egy 11 százalékos jelentős növekedést, ami azt jelenti, hogy az ukrán–magyar kereskedelem megkezdte a visszakapaszkodást arra a szintre, sőt talán még a fölé is, ahonnan visszahanyatlottunk. Annak érdekében, hogy ez a fejlődés töretlen maradjon, ígéretet tettünk és vállalást, hogy 2020-ra az ukrán–magyar határt magyar oldalról el fogjuk érni az autópályával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország számára Ukrajna és az ukrán emberek Európai Unióba szóló vízummentessége erkölcsi kérdés. Lehet fölhozni pro és kontra gazdasági érveket, biztonsági érveket, sokfajta érvet, de egy dolgot nem szabad megkérdőjelezni, hogy az után a három nehéz év után, amin Ukrajna keresztülment, és amelyet az európai értékek nevében vállalt, erkölcsi kötelessége az Európai Uniónak, hogy a vízumot megadja Ukrajna számára. Sajnos, mint említettem ezt blokkolják, ezért Magyarország úgy döntött, hogy erre való tekintet nélkül a mai naptól bevezetjük a D-típusú, vagyis nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgárok számára. Tisztelettel kértem a miniszterelnök urat, hogy vizsgálja meg, hogy a viszonosság alapján a Magyarországról Ukrajnába menő munkavállalók számára mikortól lehetne megadni ugyanezt a lehetőséget. Tájékoztatni szeretném Önöket arról, hogy továbbra is készen állunk sebesültek katonák fogadására a magyar kórházakban. Húsz főt fogadunk ebben az évben is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egyetértettünk abban, hogy az országaink területén élő ukrán, illetve magyar nemzeti kisebbségek különleges értéket jelentenek mindkét ország számára, és elkötelezettek vagyunk ezeknek a közösségeknek a megerősítése, oktatási, kulturális identitásának a megerősítése mellett. Én kifejezetten kértem a miniszterelnök urat, hogy legyen az Ukrajnában élő magyarok szószólója, patrónusa és érdekvédője azokban a kérdésekben, amelyek a magyar közösség számára Ukrajna területén fontosak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönetet szeretnék mondani nyilvánosan is Ukrajnának, hogy támogatta, hogy Magyarországot beválasszák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába a 2017-19-es időszakra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összességében tehát azt kell mondanom, hogy a mai napon mind a diplomáciai kapcsolatok tekintetében, mind a szabad mozgás tekintetében, mind a kisebbségek ügyében, mind a gazdasági együttműködés tekintetében fontos és komoly lépést tettünk előre. Nem akarom eltagadni azt, hogy szerintem ezek az eredmények összefüggésben állnak azzal, hogy Ukrajnának új miniszterelnöke van, akit talán Magyarországon kevésbé ismernek, de akiről fontos tudni, hogy egy nagyon sikeres helyi, önkormányzati képviselő, polgármester és vezető volt Ukrajnában, aki azzal vált híressé ott, hogy a legnehezebb gyakorlatias ügyeket is a legrövidebb idő alatt képes volt megvalósítani. És úgy látom, hogy a két ország kormányszintű kapcsolataiban is ez a hatékonyság, elvi megközelítés fog érvényesülni a következő időszakban. Ezért itt a nyilvánosság előtt is szeretnék köszönetet mondani a miniszterelnök úrnak, hogy a számunkra oly fontos ügyekben két hónap alatt ilyen nagy előrelépést érhettünk el.

Sok sikert kívánok Ukrajna kormányának és Ukrajna népének is!

Forrás: miniszterelnok.hu

2016. november 25., Debrecen

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szeretném megköszönni Debrecen város polgármesterének, hogy beengedtek a városba. Köszönjük szépen az egyetem vezetésének, hogy otthont adott ennek a tanácskozásnak. Miért és hogyan kerültünk ide, Debrecenbe? Miniszterelnök úr, Ukrajna miniszterelnöke tegnap érkezett Magyarországra, és csupa olyan programot szerveztünk neki, amellyel fölvághattunk előtte; megmutattuk a parlamentet, elvittük az akadémiára, este az Operettszínházban voltunk, és szerettünk volna mutatni egy várost, amelyből a miniszterelnök úr megértheti, hogy Magyarország nem azonos Budapesttel. Szerettünk volna mutatni egy másik fővárost, meg akartuk mutatni Magyarország keleti részének fővárosát, amely nem egyszerűen csak múltja miatt érdemelte ki ezt a címet, hanem amelynek a jövője is indokolja, hogy kiemelt városként tekintsen Magyarország kormánya az Önök otthonára, Debrecenre. Szeretném elmondani Önöknek, hogy a magyar gazdaság a fejlődésnek egy olyan szakaszába lépett, amikor a teljesítményünknek és az eredményeinknek lényegében csak a saját kishitűségünk szab korlátot.

Tisztelt Debreceniek!

A határ a csillagos ég. Arra persze nincsen garancia, hogy el is fogjuk azt érni, de régi törvény, hogy aki nem tűz ki a maga számára célokat a lehetetlenbe, az a lehetséges dolgokat sem fogja megvalósítani. Természetesen nincs garancia arra, hogy a magyar gazdaság olyan sikeres lesz a következő években is, mint az elmúlt három évben, hiszen 2013-tól kezdődően mindannyian érezzük, azt kell mondanom, még a politikai ellenfeleink is érzik, talán még el sem tagadják, hogy Magyarország gazdasága egy emelkedő pályán van. Nincs garancia, hogy ez időtlen időkig így lesz, de minden emberi számítás szerint azt tudom mondani az ukrán barátainknak és a debrecenieknek is, hogy ez a felívelő pálya még jó néhány évig ki fog tartani. Most kell bátornak lenni, most kell innovatívnak lenni, most kell elengedni a fantáziájukat, és most kell elővenni minden régi tervet, amit a szüleink meg a nagyszüleink politikai okokból következően nem tudtak megvalósítani, de valahol ott van az íróasztal fiókjában. Most érdemes ostromolni a magyar kormányzati szerveket, most érdemes ostromolni Magyarország kormányát és a miniszterelnöki hivatalt, most érdemes ostromolni azokat a pénzintézeteket az Eximbanktól a HIPA-n keresztül, amelyek pénzeszközök felett rendelkeznek, és meg tudnak indítani fejlesztéseket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezért vagyunk hát itt most, Debrecenben. Szeretnék mondani Önöknek néhány szót az ukrán–magyar kapcsolatok perspektívájától. Szép dolog, hogy jól láthatóan barátságban érkeztem Ukrajna miniszterelnökével, de a kérdés az, hogy meddig lesz ez így. Mindannyian tudjuk, Ukrajna nincs könnyű helyzetben. Itt csupa világlátott és újságolvasó ember ül, aki pontosan tudja, hogy az elmúlt években milyen nehéz helyzetbe került a mi keleti szomszédunk, Ukrajna:félháborús állapotok vannak, a szuverenitás megsértése… A magyar–ukrán gazdasági számok is megszenvedték ezt, mert az igaz, hogy az év első nyolc hónapjában emelkedtünk 11 százalékot, de a megelőző két évben meg visszaestünk 33 százalékot. Tehát egy nagyon nehéz helyzetben lévő országról beszélünk, ugyanakkor egy 46 milliós országról beszélünk. Egy 10 milliós Magyarországnak megvan a képessége, hogy ezt a méretet méltányolja. Hiszen ha mi képesek vagyunk 10 milliónyian arra, amit az elmúlt években bemutattunk, akkor mire lehet képes potenciálisan egy 64 milliós ország? Mert a terület ráadásul óriási, a földrajzi elhelyezkedése pedig egész egyszerűen szenzációs, hiszen a kapocs a Kelet és Nyugat között, a Kelet kapuja számunkra földrajzilag Ukrajnánál kezdődik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tehát egy szép remények előtt álló és egy nehéz politikai helyzettől szenvedő országról beszélünk. Mi garantálhatja ilyen körülmények között, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok politikai szintje megmarad olyan kiválónak, mint amit ma láthatnak? Ez ugyanis Önöknek fontos, mert ha nincs jó politikai kapcsolat Ukrajna és Magyarország között, akkor az üzleti élet szereplői lehetőségei sokkal szűkebbek. Természetesen mindannyian úgy álmodjuk a gazdaságot, hogy az a jó, ha az teljesen független a politikától. Ezt tanuljuk a tankönyvekből is, de mindannyian tudjuk, hogy ez nincsen így. Egy politikai stabilitás, egy kormányzat hatékonysága, egy kormányzat döntésképessége, egy kormányzat által nyújtott kiszámítható jogi környezet evidens módon befolyásolja az üzleti élet szereplőinek lehetőségeit, az Önök vállalkozásának a sikereit, vagyis Önök abban érdekeltek, hogy az ukrán–magyar politikai kapcsolatok tartósan azon a szinten maradjanak, mint ahol most vannak. Ez adja azt a védőernyőt az Önök feje fölé, amely alatt Önök az üzleti gazdasági munkájukat elvégezhetik.

Meggyőződésem szerint az ukrán–magyar barátság fönn fog maradni hosszabb távon is, mert mi Ukrajna stratégiai céljait támogatjuk, és ezt nyilvánosan is bejelentettük. Első számú szempontnak tartjuk Ukrajna területi szuverenitását, és amíg Ukrajna emellett kiáll, mi is ki fogunk állni mellette. Másodsorban mi egy olyan ország vagyunk, amely nem fél kimondani, hogy a cél Ukrajna európai uniós tagsága. Ez ma lehetetlennek látszik, ez nemhogy a távoli, hanem a végtelen ködébe veszik, hiszen ma az Európai Unió a saját gondjaitól szenved, és nincs energiája, elvesztette a vágyát, a képességét, a szenvedélyét, hogy tovább bővítse, és kijjebb terjessze a határait. Mégis: nekünk ki kell állnunk amellett, hogy Ukrajnának középtávon az Európai Unió tagjává kell válnia, ha az ukrán nép is így gondolja, mert az Európai Unió le fog maradni a világgazdasági versenyben, ha nem jut újabb és újabb erőforrásokhoz. Márpedig Ukrajna valójában nem egy probléma, hanem egy erőforrás. Az Európai Unió számára is az lehet.

Amikor bennünket nem akartak fölvenni, vannak itt velem egykorúak a teremben, akik még emlékeznek erre, hiszen Magyarországon a rendszerváltás 1990-ben történt, és csak 2004-ben vettek föl bennünket – az tizennégy év. Amikor bennünket nem akartak fölvenni, és harcolnunk kellett, hogy bekerülhessünk, akkor ugyanolyanokat mondtak, mint most Ukrajnának, hogy az erőforrást visz el, több ország, akkor egy országra kevesebb forrás fog jutni, tehát nem hozzáadunk, hanem elveszünk az Európai Unió erejéből. Nézzék meg, mi az igazság! 2004-ben csatlakoztunk, 2016-ot írunk, tizenkét év telt el, és ma az a helyzet, hogy ha mi, közép-európaiak, a V4-ek országai nem lennénk az Európai Unió tagjai, akkor ma az Európai Unióban nem lenne gazdasági növekedés, stagnálás és hanyatlás lenne. Csak azért van növekedés az Európai Unióban, mert ez a négy ország Lengyelországtól Magyarországig dinamikusan növekszik, és Európa új gazdasági növekedési motorjává, lokomotívjává vált. Ugyanez fog történni Ukrajnával is; az elején inkább pénzt visz, de már középtávon óriási erőt jelenthet az Európai Uniónak, ezért mi mindig is ki fogunk állni Ukrajna európai uniós tagsága mellett.

Önöknek abban is igazuk van, hogy azonban ma ennél földhözragadtabb problémákat sem tudunk megoldani, hiszen Ukrajnának nem adják meg a vízummentességet. Magyarország ezt követeli. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy érdemben tárgyaljunk Törökország vízummentességéről azt megelőzően, hogy Ukrajnának megadtuk volna a vízummentességet. Önök is tudják, hiszen láthatták a televízióban, hogy Ukrajna micsoda kockázatot vállalt, amikor az Európai Unióhoz való közeledés mellett döntött három évvel ezelőtt. Még mindig ennek issza katonailag a levét. Tehát erkölcsi kötelességünk is meggyőződésem szerint, hogyha megígértük abban az évben, hogy Ukrajna közeledhet az Európai Unióhoz, akkor meg kell adni azt, ami ebből az ígéretekből következik akkor is, ha Európa szekere ma döcögve halad, ezért meg kell adnunk a vízummentességet Ukrajna állampolgárainak. Lehetővé kell tenni, hogy vízummentesen léphessenek be az Európai Unió területére. Ez nem kerül semmibe, ez egész egyszerűen barátság és politikai bátorság és stratégiai gondolkodás kérdése. Európának szüksége van Ukrajnára, szüksége van Ukrajna állampolgáraira Európában is, és szüksége van az Ukrajnában élő ukránokra is, akik be tudnak kapcsolódni így az európai gazdaság összteljesítményébe. Meggyőződésem tehát, hogy mind a józan ész, mind pedig a korábbi ígéretekből fakadó erkölcsi kötelesség arra kell sarkalljon bennünket, hogy Ukrajnának meg kell adni a vízummentességet. És hasonlóképpen lehetetlen állapot, hogy Európa egyik leggazdagabb népe, a hollandok, akiknek a bőrük alatt is pénz van, összevetve őket magunkkal, megvétózzon egy Európai Unió és Ukrajna közötti, mély szabadkereskedelmi egyezményt. Miközben egyébként a másik 27 tagállama az Európai Uniónak ezt támogatja. Ezek olyan anomáliák, amelyeket orvosolni kell. És ki kell nyitni a lehetőséget, hogy az ukrán vállalkozások egy szabadkereskedelmi megállapodás keretében együtt tudjanak működni az Európai Unió gazdasági szervezeteivel.

További garancia, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az Önök gazdasági tevékenységét segíteni fogja a politika, az, hogy kijelöltünk konkrét programokat Ukrajna miniszterelnökével. Összeállítottunk egy akciótervet. Ennek a véglegesítése most zajlik, és a gazdasági akcióterv végrehajtásának magyarországi kormányzati felelőse Seszták Miklós miniszter úr lesz. Ez magában foglal, mint hallhatták, útépítéseket, határnyitásokat, gazdasági fejlesztési alapok fölállítását. Egy 50 millió eurós hitelsegély keretet nyitottunk meg Ukrajna számára. Ebben az évben, mint hallhatták, 2 milliárd, a következő évben 5 milliárd forint pályázati lehetőséget nyitunk meg kárpátaljai ukrán és magyar vállalkozók számára, és ha ez elfogyna, ha kiderül, hogy ez nem elegendő, akkor hajlandóak vagyunk nagyságrendekkel is növelni ennek az összegét éppen úgy, mint ahogy a Vajdaság irányában – ami egy másik fontos ügye Magyarországnak – ezt már meg is tettük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt szerettem volna Önöknek elmondani, hogy most hátulról fúj a szél, most kell a vitorlákat kiengedni, most érdemes belevágni olyan dolgokba, amiket nagyon régóta tervezgettek, csak úgy érezték korábban, hogy még nem érkezett el az idő. Most erre van lehetőség. Arra szeretném sarkallni az ukrán és a magyar üzletembereket, hogy vállalkozzanak, próbálkozzanak, és mind az ukrán, mind a magyar kormány személyében partnert és segítőtársat fognak találni vállalkozásukhoz és a terveik megvalósításához. Arra biztatok mindenkit, hogy lépjük át a saját árnyékunkat, vetkőzzük le a kishitűségünket, és merjünk sokkal nagyobb keretekben gondolni, mint amit egyébként akár csak néhány évvel ezelőtt is elgondolhatónak tartottunk volna.

Tisztelt Debreceniek!

Mondok valamit, amire persze Önöknek persze nincs szükségük: bátorság. Nagy idők következnek, és az ebben rejlő lehetőségeket Debrecen város, a keleti országrészben élő vállalkozók, a kárpátaljai magyarok és ukránok és a Magyarország iránt érdeklődő ukrán vállalkozók közösen ki is tudják majd használni.

Sok sikert kívánok a további tanácskozáshoz!

Forrás: miniszterelnok.hu

2016. november 24. 16:21

Magyarország készen áll a magyar agrárszektorban működő kis és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos szabályozási tapasztalatok átadására, valamint a biogazdaságok együttműködésének fejlesztésére - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ukrán kollégájával történt egyeztetésen. A megbeszélésre az ukrán miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatása kapcsán került sor.

A magyar tárcavezető egyeztetett Kutovij Tarasz Viktorovics agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Osztap Szemerak ökológia és természeti erőforrások miniszterrel a magyar-ukrán mezőgazdasági és környezetügyi együttműködés lehetőségeiről. Fazekas Sándor elmondta, hogy a 2016-ban fellendült magyar-ukrán agrárkereskedelem további bővülésére újabb lehetőségek nyílnak, elsősorban a minőségi magyar borra és a feldolgozott élelmiszerekre lenne kereslet az ukrán piacon. Ezen kívül a két ország közötti technológiai együttműködésre is igény mutatkozik.

A miniszter kiemelte, hogy szomszédos országok révén természeti örökségünk megőrzése is közös feladat, így az elmúlt hónapokban elindult kapcsolatépítés a magyar és ukrán természetmegőrzési szakterületek között várhatóan újabb közös projekteket is lehetővé tesznek.

Forrás: FM Sajtóiroda

2016. november 25. 

A külhoni magyarság szülőföldön való boldogulását minden eszközzel segíteni kell - emelte ki a nemzetpolitikai államtitkár pénteken, Budapesten.

Potápi Árpád János a külhoni magyar fiatal vállalkozók helyzetéről készült kutatási beszámolót ismertető konferencián elmondta: ennek egyik eszköze volt a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést is jelentősen segítette. 

A jövőben szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba. Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét hirdessék meg tematikus évként 2017-re.

Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket, amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra. Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos megoldandó kérdést vet fel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója közölte: a kutatás a HÉTFA Kutatóintézet irányításával, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közreműködésével az államtitkárság megrendelésére készült. Azt mondta, hogy a magyarság gazdasági értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos helyzetet előnnyé tudják kovácsolni. 

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40 ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben 20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján 2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk. A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított vállalkozások. 

Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente. Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással szemben az otthonmaradást választották - közölte, hozzátéve a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás, a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották.  

Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget, s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi nemzethez tartozókkal szemben. A fiatal vállalkozók pénzügyi támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való belépés támogatását várják - közölte Csite András, aki kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás melletti döntést jelenti.

Forrás: MTI

2016. november 25.

A Magyarország és Ukrajna közötti perspektivikus politikai kapcsolatok jelentős hátszelet biztosítanak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez - jelentette ki Orbán Viktor Debrecenben, a magyar-ukrán gazdasági fórumon, amelyen felszólalt az ukrán miniszterelnök is.

Orbán Viktor kiemelte, Magyarország támogatja Ukrajna stratégiai céljait: területi szuverenitását, közép távon csatlakozását az Európai Unióhoz, és az uniós vízummentességét.

Arról is beszámolt, hogy akciótervet dolgoznak ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével a gazdasági együttműködés támogatására.

Az útépítéseket, határnyitásokat is magába foglaló akciótervben 50 millió euró hitelsegély-keretet biztosítanak, a kárpátaljai magyar vállalkozásokat pedig az idei kétmilliárd forint keret után jövőre ötmilliárddal támogatják.

Lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Európa egyik leggazdagabb országa, Hollandia megvétózza az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet Hollandián kívül valamennyi uniós tagállam támogat. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy "érdemben tárgyaljunk Törökország vízummentességről azt megelőzően, hogy Ukrajnának megadjuk" ezt. Ukrajna vízummentsége "nem kerül semmibe, csak politikai bátorság kérdése" - fűzte hozzá.

Szavai szerint a magyar gazdaság fejlődésének "csak a kishitűség szab határt". Arra ugyan nincs garancia, hogy a gazdaság a következő években is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt három évben, "de minden emberi számítás szerint a felívelő pálya még jó néhány évig kitart" - mondta a Debreceni Egyetem auláját megtöltő több száz üzletember előtt.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, az ország "nincs könnyű helyzetben, félháborús állapotok vannak", ami a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokban is jelentős visszaesést okozott, bár az utóbbi hónapokban már növekedés tapasztalható.

Ukrajna földrajzi kapocs kelet és nyugat között; a politikai stabilitás, a kormányzat döntésképessége, a kiszámítható jogi környezet befolyásolja a gazdasági együttműködés sikerét - mondta.

Felidézte, Magyarország és a többi visegrádi állam hosszú, nehézkes uniós csatlakozási folyamat után vált mára Európa gazdasági motorjává. "Ha a V4-ek nem lennének az EU tagjai, nem lenne gazdasági növekedés az unióban" - tette hozzá. Megjegyezte, Ukrajna hasonló helyzetben van, "előbb pénzt visz", aztán gazdaságával hozzájárul a fejlődéshez.

Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő felszólalásában előrebocsátotta, hogy függetlenné válása óta eltelt időszakának legnagyobb kihívásai előtt áll Ukrajna. Hangsúlyozta, az ukrán nép már korábban kifejezte akaratát, hogy Európához, illetve az EU-hoz tartozzon. Ukrajna Európa része - szögezte le a kormányfő.

Kifejtette, Ukrajna szeretné bevezetni a nemzeti vízumkérelmek díjmentességét, amely nagyban megkönnyítené az ukrán állampolgárok beutazását és munkavállalását az EU-ba, egyben megköszönte Orbán Viktor és Magyarország támogatását és erőfeszítéseit Ukrajna vízummentességének ügyében.

Volodimir Hrojszman kifejtette, Ukrajna és Magyarország egyformán látja a két ország jövőbeni kapcsolatait, mindkét ország gazdasága fejlődött az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta azt is, az utóbbi hónapokban nőtt Magyarország és Ukrajna közötti külkereskedelem, az ukrán gazdaság 2014 utolsó negyedévében pedig a vártnál jobb mutatókat produkált. Úgy vélte, Ukrajnának a mezőgazdaságban, a vegyiparban, az energetikában és a gépiparban vannak nagy lehetőségei, az ágazati együttműködések pedig Magyarország számára is hasznot hozhatnak. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az Ukrajnában befektetni, vállalkozni szándékozó magyar üzletemberek érezzék az ukrán kormány támogatását és sikeresek legyenek. Ezzel Ukrajna fejlődését is segítik - fogalmazott Volodimir Hrojszman.

Beruházásokat támogató iroda létrehozásával, a bírósági rendszer módosításával, valamint a beruházásokat akadályozó egyes törvények és rendeletek eltörlésével támogatja az ukrán kormány az országba érkező vállalkozások fejlődését - közölte.

Seszták Miklós azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindig is Magyarország kiemelt stratégiai partnere volt, az áruforgalom 2016 első nyolc hónapjában mintegy 1,8 milliárd dollár volt. Utalt arra, hogy a magyar és az ukrán kormányfő a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodott meg csütörtökön.

Ez egyebek mellett tartalmazza a Tisza-hidak felújítását, az M3-as autópálya továbbépítését az ukrán határig, valamint az M34-es gyorsforgalmi út Vásárosnaménytól Záhonyig tartó szakaszának tervezését és megépítését, illetve sportügyi együttműködést is. A magyar kormány által elindított vállalkozásfejlesztési programban 2 milliárd forinttal támogatják az Ukrajnában működő magyar és ukrán vállalkozásokat.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: Debrecen arra törekszik, hogy a Kárpát-medence keleti térségének regionális központja legyen. Bejelentette: partnervárosi megállapodást kötnek Ungvárral és Harkivval. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora ukránul és magyarul elmondott köszöntőjében pedig azt emelte ki a DE fontos szerepet szán a szomszédos országokkal kialakított oktatási-kulturális, illetve tudományos és innovációs kapcsolatok fejlesztésének.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

Forrás: MTI

2016. november 26.

Több mint 300 kárpátaljai magyar gazdálkodó és mezőgazdasági vállalkozó írt alá csaknem 600 millió forint összértékben pályázati szerződést szombaton Beregszászon, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében.

A programmal a magyar kormány nyújt támogatást Kárpátaljának gazdaságfejlesztésre.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában az ünnepélyes aláírási ceremónián Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy ezek az első szerződések, amelyek részesülnek a kárpátaljai magyarságnak nyújtott 32 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési program forrásaiból.

Szimbolikusnak nevezte, hogy a régióban először a gazdálkodók és mezőgazdasági vállalkozók jutnak támogatáshoz, hiszen - fogalmazott - a magyar történelem utolsó harmadában a parasztság volt az, amely a magyarságot jelképezte, és amely a magyarság kiapadhatatlan gazdasági és humán erőforrását jelentette. A paraszti, mezőgazdasági hagyományok olyan erősek a magyar néplélekben, hogy a népi írók mozgalma is ebből táplálkozva tudott erőt adni a hatalmas világháborús és trianoni veszteségeket elszenvedett magyarságnak - tette hozzá. Kárpátalja nagyrészt magyarok által lakott síkvidéki területén is nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek - mondta.

A kormánybiztos örvendetesnek nevezte, hogy sok magyar gazda igyekszik megkapaszkodni az ukrajnai gazdasági válság közepette Kárpátalján, és a gazdálkodás révén biztosítani a boldogulását, ezáltal megmaradását a szülőföldön.

Hangsúlyozta: a mezőgazdasági pályázat eredményes lebonyolítása az anyaország, a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak összefogásának köszönhető közös siker. Azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére képes erőt felmutatni, és identitását megőrizve szülőföldjén megmaradni.

Grezsa István közölte, karácsony előtt további pályázati szerződéseket fognak aláírni Kárpátalján.

Az idei kétmilliárd forintos vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési támogatás jövőre és az azt követő évben 5-5 milliárd forintnyi összeg folyósításával folytatódik, emellett rendelkezésre áll egy 20 milliárd forintnyi kedvezményes hitelkeret is - ismertette a kormánybiztos.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a mezőgazdasági pályázati kiírás több alkategóriájában 343 pályázó részesül támogatásban. További 127 pályázat szintén megfelelt a kiírási feltételeknek, de forráshiány miatt nem most kapott támogatást. A magyar kormány ugyanakkor megígérte, hogy még az év végéig folyósítanak mintegy 300 millió forintot a függőben lévő pályázatokra.

Legtöbben, a kérelmezők mintegy 60 százaléka, mezőgazdasági gépekre, elsősorban traktorokra pályázott, míg a méhészek kaptárakra, az állattenyésztők a termelést segítő eszközökre, a kertészek főként facsemetékre - ismertette. Azt is közölte, hogy a mezőgazdasági pályázatokat benyújtók összesen 800 millió forintot igényeltek, de az odaítélhető keretösszeg 595 millió forint volt.

Forrás: MTI

2016. november 29.

Kovács Ádám Zoltán nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár 2016. november 29-én Beregszászon támogatási keretmegállapodást írt alá a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnökével, Dr. Brenzovics Lászlóval.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2012 óta finanszírozott Keleti Partnerség Program keretében a 4. keretmegállapodást írták alá a felek.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium,  valamint a KMTF Jótékonysági Alapítvány által koordinált és megvalósított projekteknek köszönhetően mindeddig közel 100 oktatási, kulturális és szociális intézményben valósultak meg intézményfejlesztési és energiahatékonysági beruházások Kárpátalján.

A jelenlegi megállapodás a 2016-2017-es időszakban újabb 16 intézmény felújítására, korszerűsítésére biztosít anyagi támogatást. A megállapodás aláírása kapcsán Kovács Ádám Zoltán megjegyezte, hogy Kárpátalján az együttműködés kiemelt jelentőségű, mivel rövid időn belül látható eredménye van a közös törekvéseknek.

Az eddig megvalósult felújítások folytatásaként, jelenleg 22 intézményben valósultak meg fejlesztések, melyek közül kiemelt szerepet játszik a Beregszászi Levéltár épületének rekonstrukciója, valamint óvodák és iskolák korszerűsítése. Reményét fejezte ki a támogatás intenzitásának növelése mellett.

Dr. Brenzovics László hangsúlyozta a Keleti Partnerség Program sikerességét és köszönetét fejezte ki a magyar Kormánynak, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az eddigi és a jövőbeli közös munkáért, melyek nagyban hozzájárulnak a kárpátaljai lakosság, ezen belül kiemelten a magyar közösség életminőségének javításához és a helyben maradás elősegítéséhez.

Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium

2016. december 1.

Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is - közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.

A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.

Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.

Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.

Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.

A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat.

Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre - jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat.

Forrás: MTI

2016. december 5.

A gazdaságfejlesztési program beindításával egy új korszak kezdődik a kárpátaljai magyarság életében, hiszen az elmúlt évtizedekben Kárpátalja nem jutott a mostanihoz hasonló lehetőséghez - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára hétfőn Beregszászon, ahol több száz magyar vállalkozó írt alá pályázati szerződéseket a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás keretében.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott ünnepélyes aláírási ceremónián mondott köszöntő beszédében Magyar Levente hangsúlyozta: az idén elkezdett közös munka meghozta a gyümölcsét, hiszen Beregszászon közel négyszáz kárpátaljai magyar vállalkozó ír alá pályázati szerződést egyenként több millió, összesen mintegy 800 millió forint támogatásról. Az ő vállukon nyugszik Kárpátalja magyar gazdasági rendszere, és ha mindegyik támogatásban részesülő vállalkozó akár egy kicsit is előre tud lépni a maga vállalkozásában, akkor 1-2 éven belül, az eredmények összeadódásával, érezhető javulás fog beállni a kárpátaljai magyarság életszínvonalában - tette hozzá. "A mi ambíciónk, amivel a gazdaságfejlesztési támogatást elkezdtük, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) közösen, nem kevesebb, mint az, hogy a Kárpátalján élő magyarok életében, mindennapjaiban megmutatkozó pozitív változás történjen" - mondta. Megjegyezte: ez egy reális cél, hiszen eddig a rendelkezésre álló támogatási összeg tíz százalékát költötték el, így a támogatási program az elkövetkező két évben biztosan folytatódni fog.

Az államtitkár kiemelte: a gazdaságfejlesztési program beindításával egy új korszak kezdődik a kárpátaljai magyarság életében, hiszen az elmúlt évtizedekben Kárpátalja nem jutott a mostanihoz hasonló lehetőséghez. "Látjuk Budapestről, hogy micsoda nehézségekkel kell megküzdeniük nap mint nap a kárpátaljai magyaroknak, ezért született meg a döntés, hogy közösen rugaszkodjunk neki, és törjünk ki ebből a nehéz helyzetből" - emlékeztetett, rámutatva, hogy szerinte a közös siker minden feltétele adott.

Magyar Levente kijelentette: az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében nyújtott támogatásról szóló pályázati szerződések aláírása nem a projekt lezárása, hanem a kezdete egy folyamatnak, mivel a jelenleg nyertes pályázók már a jövő év februárjában újabb támogatásokra pályázhatnak. "Olyan új perspektívát fogunk nyitni minden kárpátaljai magyar vállalkozó számára, amely meghozza a sikert, hiszen e mögött valós, forintokban is megnyilvánuló politikai akarat van, s a pályázók számából is látszik, hogy a magyar kormány támogatási programjával sikerült az egész kárpátaljai magyarságot megmozgatni a közös cél érdekében" - mondta. A nyertes pályázóknak gratulálva az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány töretlenül, az eddigi lendülettel és határozottsággal fogja folytatni a következő évben is a kárpátaljai magyarság támogatását.

Magyar Levente délelőtt előadást tartott Ungváron, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara diákjainak és tanárainak a magyar-ukrán viszonyról és a két ország közötti kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségeiről. Helyzetértékelésében a politikus rámutatott: Ukrajna jelenleg nehéz helyzetben van, ami azért következett be, mert a Nyugat - Oroszország pozícióinak a gyengítése érdekében - felelőtlen ígéretekkel bevonta az országot geopolitikai játszmáiba, s most magukra hagyta az ukránokat súlyos problémáikkal. Ukrajna az utóbbi évek megpróbáltatásai ellenére nem került közelebb az Európai Unióhoz, hiszen elmaradt a megígért gazdasági támogatás, és máig nincs vízummentesség - emlékeztetett. Mint mondta, Ukrajna csak magára számíthat, belülről építkezve kell kijutnia a válságból, amihez Magyarország és a visegrádi négyek minden tőlük telhető támogatást meg fognak adni számára. Hangsúlyozta: Magyarország egy stabil, erős, független Ukrajnában érdekelt.

Kárpátaljáról szólva az államtitkár kiemelte: a magyar kormány számára a kárpátaljai magyarság rendkívül fontos, ezért az Ukrajnának nyújtott támogatáson belül Kárpátalja hangsúlyosan szerepel. Kárpátalján az elkövetkező időszakban a magyar kormány támogatásával olyan fejlesztések indulnak be, amilyenek 30 éve nem voltak a térségben - mondta. Magyar Levente a legfontosabbak között a már elkezdett gazdaságfejlesztési program mellett a Beregszászt elkerülő út, a magyar-ukrán határt Munkáccsal összekötő autópálya és új határátkelőhelyek megépítését említette.

Forrás: MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium

2016. december 6.

A magyar kormány 40 millió forintos támogatásával létrehozott református óvodát adtak át ünnepélyesen kedden a kárpátaljai Visken.

A Huszthoz közeli szórványtelepülés magyar óvodájának ünnepélyes átadásán mondott avató beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa jelképesnek nevezte, hogy a viski gyermekek Mikulás napján kapják meg Kárpátalja legkorszerűbb óvodáját. Mint mondta, advent idején a nagyböjt jut eszébe az esemény kapcsán, hiszen - szavai szerint - ki kellett böjtölni a gyönyörű óvodaépület elkészültét, amire a viskieknek több mint két évtizedet kellett várniuk.

Az advent pedig a Megváltó születésére való várakozást jelképezi, és reményt jelent az újrakezdésre a szórványvidéken élők számára, akik ma szabadon megvallhatják magyarságukat - tette hozzá. Visken, a Felső-Tisza vidékének magyar szigetén a helyiek büszkén kihúzhatják magukat, hogy nagyon szép óvodába fognak járni a gyermekeik - mondta.

Grezsa István emlékeztetett arra, hogy a viski óvoda megnyitása az első kézzel fogható eredménye a magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak. A kiválóan felszerelt viski gyermekintézmény például szolgál, hitet sugároz a térségben élő minden szórványmagyarnak, hogy érdemes megtartania magyarságát - fejtette ki.

Az új óvoda alapját képezi majd a viski magyar tannyelvű oktatásnak, hiszen a helyi Kölcsey Ferenc Középiskola mellett fog működni, biztosítva annak tanulói utánpótlását - mutatott rá. Azt is bejelentette, hogy a kárpátaljai kormánybiztosság ötmillió forinttal járul hozzá a napokban leégett viski közösségi ház és tévéstúdió újjáépítéséhez.

Jenei Károly, a viski református egyházközség lelkésze az MTI érdeklődésére elmondta: az egyházi tulajdonban lévő óvodaépület átadásával egy 25 éve tartó huzavonának a végére került pont, hála a magyar kormány mellett magyarországi segélyszervezetek, testvértelepülések összefogásának. Mint közölte, az intézmény 120 gyermek számára nyújt majd ellátást, jóllehet már 160 kérelem érkezett be a szülőktől.

Elmondása szerint a négyezer fős viski magyar közösségben évente 35-40 gyermek születik, tehát biztosítva lesz az utánpótlás az óvoda számára. A helyi magyarok elvándorlásáról szólva elmondta, hogy az elmúlt két év ukrajnai válsága, de mindenekelőtt a katonai behívók miatt közel harminc magyar család települt át Viskről az anyaországba.

Forrás: MTI

2016. december 10.

Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa részt vett az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) tisztújító közgyűlésén. Az UMNT az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség döntéshozó testülete az UMDSZ két kongresszusa között.

A Kormánybiztos napirend előtti felszólalásában beszámolt a Magyar Kormány Kárpátalját érintő idei évi tevékenységéről, valamint a jövőre vonatkozó terveiről. Beszédében kiemelte a két nagy, a kárpátaljai magyarságot képviselő szervezet, a Brenzovics László vezette Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az UMDSZ összefogásának fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy az önkormányzati választások sikere egyértelműen a két párt történelmi jelentőségű szövetségének köszönhető.

A gyűlésen megválasztották az UMNT elnökét, aki dr. Spenik Sándor lett. Szintén megemlékeztek az UMDSZ fennállásának 25. évfordulójáról is.

Forrás: Miniszterelnökség