Keresés: %s

2017. április 21.

Ukrajna és Magyarország között az első helyen az agrárgazdasági kapcsolatok fejlesztése szerepel - mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán.

Bitay Márton egy magyar-ukrán mezőgazdasági üzleti fórumon tartott sajtótájékoztatón elmondta, egyebek közt a szántóföldi növénytermesztés, az akvakultúra, az állategészségügy és az erdőgazdálkodás területén lehet szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a két ország között.

Számos olyan környezet- és természetvédelmi szempont van, melynek mentén Magyarország és Ukrajna képviselői nemcsak a diplomáciai, hanem üzleti szinten is együttműködhet egymással - tette hozzá az államtitkár.

Bitay Márton szerint a két szomszédos ország az "élő" kapcsolatok előmozdításában érdekelt, a fórum helyszíne, Kisvárda a magyar-ukrán határ közelsége miatt jó kiindulópont ehhez. Az üzleti fórumon bemutatott termékek is jelzik, hogy a két ország jó úton halad, egyre több üzleti kapcsolat jön létre Ukrajna és Kárpátalja, illetve Magyarország között - fogalmazott.

Olga Trofimceva, Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériumának európai integrációs ügyeket felügyelő miniszterhelyettese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az országok közötti együttműködés "csírája" a kisvárdai térségben van.

Az ukrán mezőgazdasági tárca támogatja az ilyen és ehhez hasonló rendezvények megtartását, valamint együttműködik a magyar Földművelésügyi Minisztériummal - közölte a miniszterhelyettes. Hozzátette, Magyarország és Ukrajna már létrehozta egymással azokat a stabil politikai kapcsolatokat, amelyeket a gazdasági ágazatra is ki lehet majd terjeszteni.

Kiemelte, a kisvárdai fórum hagyományteremtő rendezvény, amelyen a magyar és ukrán üzletembereknek lehetőségük van egymás termékeinek, vállalkozásainak megismerésére. A rendezvényen keretszerződéseket írnak alá a felek, együttműködéseket kötnek az agráriumot érintően, ezen belül kiemelten a bortermelés és állatorvosi területen - tette hozzá.

A rendezvényen a magyar és ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok képviselői, tanácsadók, forgalmazók, valamint nagyobb kereskedelmi hálózatok képviselői vettek részt.

Forrás: MTI

2017. április 21.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára sikeresnek ítéli a magyar kormány kárpátaljai magyar vállalkozásoknak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatását népszerűsítő, pénteken záruló három körútját, amelyek során a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye mintegy 40 településén közel háromezer magyar vállalkozóval találkozott.

Az egy hónapon belül harmadik hivatalos kárpátaljai látogatásának mezőkaszonyi állomásán Magyar Levente az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Mindenképpen sikeresnek tekintem a magyar kormány által az Egén Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében kárpátaljai magyar vállalkozásoknak idén nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásokat ismertető és népszerűsítő három kárpátaljai körutamat, amelyek során mintegy 40 településen közel háromezer magyar vállalkozóval találkoztam". Nagyon fontosnak nevezte, hogy személyes jelenlétével is igyekezett növelni a bizalmat a kárpátaljai magyar vállalkozókban, akik - mint fogalmazott - történelmi okokból eleve szkeptikusan viszonyulnak minden olyan ígérethez, amely államtól érkezik.

"Úgy érzem, sikerült meggyőznöm a kárpátaljai magyar embereket arról, hogy ezúttal éljenek bátran a magyar állam által számukra nyújtott lehetőségekkel, és minél többen nyújtsák be a pályázataikat, mert - a szabályokat betartva - jó eséllyel nyerni fognak" - hangsúlyozta. Megjegyezte, a bizalomépítéshez jó alapul szolgált a gazdaságfejlesztési program múlt évi első szakasza, amikor a kárpátaljai magyar pályázók 97 százaléka, több mint ezer vállalkozás jutott vissza nem térítendő támogatáshoz több mint kétmilliárd forintnyi összértékben, s a földnevesítéshez nyújtott támogatásból összesen mintegy 14 ezer kárpátaljai magyar részesült.

Az államtitkár kiemelte: azt reméli, hogy a lehetőségekről tájékoztató látogatásainak is köszönhetően idén eléri, vagy akár meg is haladja a 20 ezret azoknak a kárpátaljai magyar családoknak a száma, amelyek közvetlenül vagy közvetve részesülnek a magyar kormány Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásaiból. Hozzátette, hogy a nagy összegű támogatások pályázatainak benyújtási határideje április 28., a kis összegűeké pedig május 5.

Magyar Levente pénteken a Beregszászi járás tíz településén tartott és tart lakossági fórumokat a gazdaságfejlesztési támogatások igényelhetőségével kapcsolatban.

Az államtitkár csütörtökön Huszton az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: "A magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak nyújtott, minden korábbinál jelentősebb gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a közösséget, helyben segítse elő a magyar családok megélhetését, boldogulását". "Azt szeretnénk, ha a gazdaságfejlesztési program révén a kárpátaljai magyarok megfelelő egzisztenciális lehetőségekhez jutnának, és nem kellene külföldi munkavállalás miatt elhagyni a szülőföldjüket, vagy ha már elmentek, szeretnénk őket megszólítani és hazacsábítani" - tette hozzá.

Forrás: MTI

2017. április 24.

Ukrajna pozitívan fogadja a Magyarországról érkező humanitárius segítséget, és ez kihat a magyar-ukrán kapcsolatokra is - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Soltész Miklós elmondta, az elmúlt években a magyar kormány sok segítséget nyújtott északkeleti szomszédjának, és idén is folytatódnak a karitatív programok.

Ezek között említette, hogy idén is hétszáz olyan ukrán gyermek tölthet egy hetet a Velencei-tónál, akinek az édesapja meghalt vagy megsebesült az ukrán fegyveres konfliktusban, valamint Magyarország idén is vállalja húsz ukrán katona rehabilitációját.

Az államtitkár elmondta azt is, remélik, hogy a segélyek átjuttatása zökkenőmentesebb lesz, mint eddig. Az új szisztéma szerint előre összeírják, hogy mire van szüksége Ukrajnának, és a kész lista alapján kezdik a gyűjtést a karitatív szervezetek - mondta.

Tavaly és tavaly előtt 200 tonnányi magyar segély érkezett Ukrajnába - tette hozzá -, és az eddigi segítségnyújtás milliárdos nagyságrendű.

Forrás: MTI

2017. április 26.

A magyar kormány tízmillió forintnyi támogatásával épült, fogyatékkal élő gyermekeket és felnőtteket ellátó, Csilla von Boeselagerről elnevezett Máltai Szociális Központot avatott fel Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Beregszászon.

A speciális oktatási és szociális feladatokat teljesítő központ ünnepélyes átadásán mondott beszédében Soltész Miklós hangsúlyozta: az elmúlt években magyar karitatív szervezetek, a világ különböző országaiban élő magyar emberek, egymással összefogva, hatalmas munkát végeztek Ukrajnában és azon belül Kárpátalján. Erre a munkára, amely magában foglalta a többi között élelmiszerek osztását, ingyenkonyhák működtetését, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rászorulókhoz történő eljuttatását, igen nagy szükség volt Ukrajnában - tette hozzá. A magyar összefogással folytatott támogatási tevékenység nem csak a kárpátaljai magyarokon, hanem ukránokon, ruszinokon is segített - emlékeztetett.

Az államtitkár kiemelte: az elmondottak tükrében is hatalmas előrelépés, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megépítette a Csilla von Boeselager Máltai Szociális Központot Beregszászon, mert ezzel a segítségnyújtásnak, a támogatásnak egy újabb formáját valósítja meg azáltal, hogy a Pető Intézettel - amelyet ezért különös köszönet illet - közreműködve a fogyatékkal élő gyermekek korai fejlesztését vállalja fel Kárpátalján. Ez egyben a magyarság szülőföldön történő megmaradását, a magyar nyelv megőrzését is szolgálja, hiszen a szülőknek gyermekük gyógyítása érdekében nem kell idegen nyelvi környezetbe vagy akár Magyarországra költözniük - mutatott rá. Azonban a konduktív pedagógiai segítséget vagy a központ által nyújtott egyéb szociális szolgáltatásokat, gyógyászati segédeszközöket nem csak magyarok, hanem a többségi nemzet tagjai is igénybe vehetik - mondta.

Kifejtette: abban, hogy az elmúlt években a magyar kormány szorosabbra fűzte a kapcsolatait Ukrajnával, igen nagy szerepe volt a Kárpátalján működő civil szervezeteknek, de mindenekelőtt az egyházi civil szervezeteknek, amelyeket ezért köszönet illet. Magyarországnak, mivel a történelem közel száz esztendeje ezt rótta ki rá, kötelessége a határon túli magyarok támogatása. Ukrajnának nem csak kötelessége és felelőssége a területén élő magyarokkal való békés együttélés, hanem elemi érdeke is, hiszen a magyarok sok mindenben, így politikai téren is segítették az ukrán nemzetet az elmúlt évek nagyon nehéz időszakában - mutatott rá. Megjegyezte: a Csilla von Boeselager Máltai Szociális Központ átadása újabb kapocs, amely összeköti a kárpátaljai magyarság és a többségi nemzet életét.

Soltész Miklós köszönetet mondott azoknak a civil szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik részt vettek a máltai szociális központ megépítésében vagy adományaikkal támogatták létrejöttét.

Az avatóünnepség után Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Zsebe Andrea, a Pető Sándor Főiskola rektora együttműködési szerződést írt alá.

Makuk János az MTI-érdeklődésére elmondta, a Csilla von Boeselager Máltai Szociális Központ épületét három éve vásárolta meg a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat közadakozásból. A központ fő célja az erre rászoruló gyermekek konduktív pedagógiával történő nevelése, de hagyományos értelemben vett szociális feladatokat is ellát majd, így száz fő napi ellátását lehetővé tévő ingyenkonyhát működtet, gyógyászati segédeszközöket kölcsönöz betegeknek - mondta. Mint kifejtette, jelenleg ezer ilyen eszközük van szerte Kárpátalján, s a központban kialakítottak egy műhelyt, amelyben ezeket szükség esetén meg tudják javítani vagy fel tudják újítani. Elmondása szerint már most harminc gyermekkel foglalkoznak a Pető Intézet konduktorai, de az igény igen nagy Kárpátalján a Pető-módszerre.

A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat tevékenységéről szólva Makuk János elmondta, hogy annak 28 munkatársa van, és szükség esetén több mint száz önkéntest tudnak mozgósítani, köztük tolmácsokat az ukrán gyermekek mellé a foglalkozásokra. Jelezte, a szolgálat 700 rászoruló családot tart nyilván és támogat rendszeresen.

Forrás: MTI

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. május 2-tól magyar állampolgárok a magyarországi okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálatokon kívül külképviseleteken is benyújthatják az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmüket.

Az újfajta e-személyigazolvánnyal (Eszig) és az eljárással kapcsolatban részletesen tájékozódhat a https://eszemelyi.hu honlapon. Elektronikus aláírás (E-sign) igénylésére a külképviseleteken nincs mód, azt a kérelmező az Eszig birtokában utólag elektronikusan kérelmezheti.

Az eljárás illetékmentes.

A személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásához előzetesen időpontot szükséges foglalni.

TÁJÉKOZTATÁS!

Az EU területére beutazni szándékozó ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a vízummentesség kizárólag Ukrajna által kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyek tekintetében érvényes. 2017. június 11-től az ukrán-magyar határszakasz átkelőhelyein beutazni szándékozó személyek magyar határrendészeti szempontból az alábbi intézkedésekre számíthatnak:
Az Ukrajna által kiállított, nem biometrikus útlevelek lejáratukig érvényben maradnak; ezen úti okmányok birtokosai tekintetében azonban továbbra is fennáll a vízumkötelezettség!
Biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok:
A beutazó személyek érvényes útiokmány birtokában, megfelelő anyagi fedezettel (készpénz) ellátva utazhatnak be a schengeni területre. Az anyagi fedezetre vonatkozóan a schengeni tagállamok eltérően rendelkeznek.
Amennyiben a beutazás célja Magyarország, az utasoktól a beutazásához szükséges anyagi fedezet irányadó mértéke beutazásonként: 10 000,- Ft (kb. 35,- EUR)
A határátkeléskor a magyar határőr szóban nyilatkoztatja az érkezőket a beutazás céljáról, illetve vizsgálja az anyagi fedezet meglétét, melyet azok szükség esetén szállásfoglalással, vagy repülőjegyfoglalással alá tudnak támasztani.
A biometrikus útlevélben korábban elhelyezett vízum vonatkozásában az említett időpontot követően a magyar határrendészeti szervek nem vizsgálják külön az azt eredetileg alátámasztó dokumentumokat.
Hangsúlyozzuk, hogy az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül!
A beutazáskor számítsanak arra, hogy a gépjárművek műszaki állapotát, forgalmi engedélyét, nemzetközi biztosítás meglétét ellenőrizni fogják és rendellenesség esetén a járműveket visszafordíthatják. 

2017. május 9.

A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik - jelentette ki Semjén Zsolt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy eddig 950 ezer új magyar állampolgár van az egyszerűsített honosításnak köszönhetően.

Semjén Zsolt kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt éves meghallgatásán rámutatott: amikor egy új programot bevezetnek az egységes szempontok alapján, átgondolt módon történik. Ugyanakkor ha nincs erős gazdasági növekedés a pénzügyi támogatás is kétséges - mondta, és kiemelte a külhoni magyarság előre kiszámítható, tudatos gazdasági támogatását.

A terület támogatása 2009-ben 9 milliárd volt, tavaly 89 milliárdra nőtt - rögzítette a miniszterelnök-helyettes, jelezve: a határon túli gazdasági szereplőknek soha nem látott támogatást nyújtanak. Vajdasággal indult a program, amelyet Kárpátaljával folytattak, s kiterjesztik az egész Kárpát-medencére. A vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes hitellel segítik a külhoni fejlesztéseket, ez a magyarországi gazdaságnak is lendületet, expanziót ad.

Kitért arra is, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozását helyezték előtérbe az eseti, egyedi pályázatok helyett. Az oktatási-nevelési támogatás újra 22 ezer forint felett van, ami minden jogosult gyermek után jár, s intézményes kapcsolatot hoz létre a magyar állammal - jelezte. Megjegyezte: a rászorultsági elvet nehéz ellenőrizni, ezt a külhoni magyarság sem igazán tudja megoldani.

Az oktatási rendszer támogatását külön is kiemelte, amely a teljes képzési rendszert lefedi. Óvodák fejlesztésére 17 milliárdot különítettek el, az a cél, hogy a magyar óvodarendszer minél inkább megerősödjön. Az a tapasztalat - mutatott rá Semjén Zsolt - ha egy gyermek magyar óvodában lép be az oktatási rendszerbe, akkor könnyebben meg is marad a magyar intézményrendszerben.

A miniszterelnök-helyettes rendkívül eredményesnek nevezte a tematikus éveket, majd kitért a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programokra is. Ezek a legsikeresebb innovációik - értékelt. Kiemelte: az ösztöndíjasok olyan missziót töltenek be, ami semmi mással nem pótolható. Mindkét program résztvevőinek száma 15-15 fővel bővült.  Jelezte: egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés az anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy eddig 835 ezren tettek állampolgársági esküt, 115 ezer polgár esetében állapították meg az állampolgárságot, s 30 ezer elutasító határozat született, főként a nyelvtudás hiánya miatt. Megerősítette, hogy a ciklus végéig meglesz az egymillió új állampolgár. Az autonómia kérdéséről újból rögzítette: ami más nemzeteket megillet az unióban, az megillet minket is. Megjegyezte: ahol az autonómia megvalósult, ott az utódállamok is jól jártak és profitáltak belőle. Kiemelte: Szerbiában a kulturális autonómia lényegében a megvalósulás állapotában van.

A külhoni magyar pártok támogatását külön pillérként említette. Az adott magyar nemzetrész érdekérvényesítése alapvetően függ attól, hogy milyen erős az ottani magyarság politikai értelemben is - közölte Semjén Zsolt, aki kiállt a magyar-magyar összefogás mellett. Erdélyben az RMDSZ és az MPP összefogása fordulatot hozott, s számszerűsíthető eredménnyel járt. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja a magyar állam partnere, a Híddal, ha meg tudnak állapodni, tegyék ezt, de ez az ő politikai felelősségük - mutatott rá. Megjegyezte: Kárpátalján szintén sikeres volt az összefogás, ez szükséges is, mert nehéz idők járnak az ottani magyarságra.

Potápi Árpád János államtitkár hozzátette: a Kárpát-medencében 12-13 millió a magyarság száma, a diaszpóra magyarsága 2,5 millió körül van. Ezért a diaszpóra-politikára folyamatosan hangsúlyt kell fektetni, amit a magyar kormány a 2010-es nemzetpolitikai paradigmaváltás után meg is tett.

Szabolcs Attila azt az uniós problémát vetette fel, hogy az új határellenőrzési rendszer a határ mellett élőket "kegyetlenül érinti", Semjén Zsolt, aki szerint az lehet a megoldás, ha mint a horvátok, figyelmen kívül hagyják az intézkedést, a jelenséget az unió abszurditásának nevezte. Jelezte: Pintér Sándor belügyminiszter "harcos lépéseket tett az ügyben."

Szávay István üdvözölte a Határtalanul! programban történt változásokat, a külhoni támogatások bővülését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok a párhuzamosság a rendszerben, s több eseten a Bethlen Gábor alaptól és minisztériumoktól is lehet támogatást kérni ugyanazon célokra. Kíváncsi volt arra, hogy az állampolgárság esetében utólagos szűrési lehetőség van-e, s felvetette, hogy a CEU-t érintő szabályozást nem használják-e majd fel az utódállamok magyarokkal nem szimpatizáló politikusai.

Semjén Zsolt szerint nincs semmilyen analógia a Sapientia vagy II. Rákóczi Ferenc Főiskola és a CEU működése között. Victor Ponta volt román kormányfő kijelentése egy hasonló törvényről, nem a magyar intézmények ellen irányul, hanem arra utal, hogy az ő életüket is megnehezítették "Soros-intézmények". A BGA szerződések, támogatások nyilvánosak, bárki által megtekinthetők, ezeket nem kívánják titkosítani - jelezte. Arról, hogy a támogatások szétdaraboltak, azt mondta, a források jelentős része a nemzetpolitikai államtitkárságnál és a BGA-nál van, s bár vannak párhuzamosságok, de a minisztériumokat inspirálni szeretnék az aktív nemzetpolitikára.

L. Simon László a közelgő évfordulóra tekintettel Trianon múzeum létesítését vetette fel, amelyet Semjén Zsolt támogathatónak tartott.

Forrás: MTI

2017. május 13.

A május 12-én, pénteken szemléletformáló oktatással kezdődő, majd 13-án, szombaton egy önkéntes szemétszedési akcióval és egy Tiszta Kárpátalját népszerűsítő kerékpározással – Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza nagykövetének közreműködésével – folytatódó program sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a környezetvédelmet népszerűsítő program szervesen illeszkedik egy, már a közelmúltban sikeresen működő, gondnoki rendszerhez.

Dobsa István főrendező, a KMKSZ ifjúsági szervezetének a vezetője nyitotta meg az esemény sajtótájékoztatóját, kiemelve a szemléletformálás fontosságát és megköszönte az összes prominens jelenlévőnek, hogy kiálltak a program mellet - különösen a Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztosságnak, aki anyagilag is támogatták az eseményt.

Grezsa István Kárpátaljáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy hálás feladat volt egy ilyen remek kezdeményezés mellé állni. „Az akció célja a hosszú távú szemléletváltás, amelynek ma tesszük meg az első lépését. Minél több embert meg szeretnénk győzni arról, hogy csak személyes felelősségvállalással és erős közösségi szellemmel érhetjük el céljainkat”. Ismertette, hogy bár az időjárás nem volt túl kegyes a résztvevőkhöz, számos településen már reggel óta szedik a szemetet. Reményét fejezte ki, hogy a tisztaságra való igény a társadalom minél szélesebb rétegeiben is megnyilvánul majd. Elmondta, hogy a Kormánybiztosság készen áll a hasonló jellegű programok folytatásra, várják a kezdeményezéseket. Végezetül megköszönte a KMKSZ ifjúsági szervezetének a kiváló szervezést és jelezte, hogy a programot nyitó sajtóeseményt követően kollégáival ők is kesztyűt húznak, és munkába állnak.

Csutora Zsolt, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az eseményt, a két ország javuló diplomáciai kapcsolatainak folyamatában is egy fontos lépésnek nevezte. Kiemelte, hogy fontosak az ilyen alulról szerveződő kezdeményezések, és elárulta, hogy a családjában is ő felel hétvégenként a háztartásért, és a környezetvédelem is fontos számára, ezért Kormánybiztos Úr meghívására természetesnek vette, hogy csatlakozik a mai akcióhoz.

A megyei adminisztráció nevében Mikulin Viktor hangsúlyozta, hogy ez egy remek kezdeményezés, amely jól meg tudja szólítani a fiatalságot is. Továbbá ráirányítja a figyelmet Kárpátalja egyik legnagyobb problémájára, a térségben felhalmozódott kb. 3 millió tonna nagyságú hulladékra.Ismertette, hogy a Tisza völgye a legszennyezettebb terület, a nemrég készült légi felvételek lesújtó látványt nyújtanak. Elmondta, hogy a bürokrácia gátolja leginkább a megfelelő hulladékraktározást a megyében, illetve az ukrán állami finanszírozás is csak ígéret szintjén jelentkezik. Az egyetlen pozitív folyamatnak, a magyar állam által támogatott, Jánosiban létesített, hulladék-feldolgozó  üzem megépítését nevezte. Úgy gondolja, hogy ha a fiatalság nekifog ennek a kezdeményezésnek, ez túlmutat majd a szemét összeszedésén.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorasszonya szerint ez a kezdeményezés főleg figyelemfelkeltő jelentőségű, egyik célja, hogy a jövőben Kárpátalja ne csak PET palackot küldjön Magyarországra, illetve az, hogy megőrizzük, környezetünket unokáink számára. Fontosnak érzi, hogy az akció révén Kárpátalja nyerje vissza régi tisztaságmegőrző szemléletét és a lakosság részéről újra jelenjen meg az igény a szűk környezetünk iránti igényességre.

Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részéről elmondta, hogy a hely és helyszín spiritualitását, géniuszát az emberi civilizáció túlbuzgalma szennyezi be, teszi tönkre. Ha ezt megtisztítjuk, önmagunkat tisztítjuk meg, ezért a KMKSZ fokozottan támogatja az akciót.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere örömét fejezte ki a program kapcsán, mivel hite szerint az ember szeret tisztaságban élni, ezért fontos, hogy a köznevelés keretében a gyermekek tudatába  épüljön be a környezet megóvásának fontossága, a tisztaság igénye, ezt a szemléletet a család és az iskola közösen tudja leginkább formálni.  A városvezetés elképzeléseiben ezért a közeljövőben fontos szerepet játszik a Vérke megtisztítása.

Szalipszki Endre beregszászi főkonzul elmondta, hogy azért nagyszerű a mai kezdeményezés, mert a tisztaság igényét remények szerint kiterjeszti tágabb környezetünkre is. Tisztaságot céloz ugyanakkor átvitt értelemben is, mind társadalmi, úgy gazdasági téren.

Végezetül Dobsa István azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a fásultság a leginkább hátráltató tényező a környezet elhanyagolásában, ezért a legfontosabb aktuális feladatunk az állóvíz felkavarása.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. május 16.

Grezsa István - a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa - a 2017/2018-as ösztöndíjasok oktatási programszakaszát megnyitva elmondta, hogy egyhetes felkészülés után június elején huszonhat fiatal megy a déli féltekére, ketten pedig Észak-Amerikába.

A Kőrösi Csoma Sándor-program ötödik éve indul el kormányzati ösztöndíjprogramként - tette hozzá. Grezsa István az ösztöndíjasoknak azt kívánta, "érezzék meg az a titkot", a "makacs ragaszkodást a magyarsághoz" a világ távoli helyein élők körében. Az ösztöndíjasoknak nincs más feladatuk, mint a kint élő magyarokat minél professzionálisabb közösségszervezéssel szolgálni és közvetíteni az anyaországi gondoskodást - mondta. 

A program eredményeiről szólva Grezsa István példaként említette, hogy Olaszországban újra van magyar nyelvoktatás, a németországi Stuttgartban először idén sikerült megszervezni egy magyar néptáncfesztivált.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője, a program szakmai vezetője elmondta, hogy idén az eddigi 100-ról 115-re emelték a programban résztvevők számát. A kiválasztás során mintegy 450 fiatalt interjúztattak a bizottságok - jegyezte meg.

A Kőrösi Csoma Sándor-program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, közösségi és kulturális életének megszervezése, a magyar nyelvismeret fejlesztése és szinten tartása az ösztöndíjasok segítségével.

Forrás: MTI

2017. május 29.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a kötet hétfői budapesti bemutatóján elmondta: a Gulág-emlékév, amelyet a kormányzat 2015-től 2017-ig hirdetett meg, az idén február 25-én ért véget. Úgy tekintettünk a gulágra hurcolásra mint egy szégyenletes eszközre, amely egy népirtás eszközeként használt rabszolgamunka volt - mondta a politikus, kiemelve: 800 ezer honfitársunk közül több százezren soha sem tértek vissza onnan.

Elmondta: az emlékév alkalmával megszólaltatták a túlélőket, történészek feltáró munkái jelentek meg, digitális adatbázisok jöttek létre, emlékművek, emléktáblák készültek. Kiállításokat, emlékkoncerteket rendeztek, filmes alkotások, dokumentumfilmek, színházi előadások születtek. A Nemzeti Színház Hobo Gulág virágai című monodrámáját, a Duna Táncegyüttes Mementó című táncdarabját mutatta be. Az országot bejárta a Lágerjárat és a Barakk című kiállítás, valamint külföldön is számos kiállítást, rendezvényt tartottak. Országos tanulmányi versenyt hirdettek, Gulág-képregény jött létre, középiskolások zarándokoltak Szolyvára. Létrejött a ferencvárosi málenkij robot emlékműve, emlékhely.

Több mint 600 civil kezdeményezés, kiemelt projekt valósult meg, több mint 250 településen rendeztek programokat az emlékév keretében, 30-nál is több dokumentumfilm készült, 40 zarándokút, tanulmányút, 60 kiállítás, 100-nál is több konferencia valósult meg, 80-nál több rendhagyó történelemórát, előadást tartottak, több mint 200 kiadvány jelent meg és 250 emléktáblát állítottak - sorolta az eseményeket.

Mint kiemelte, Matl Péter és Surján László kötetét is a Gulág-emlékévben támogatták. A kiadvány címlapján Gulácsy Lajos, a gulágot járt református püspök emlékművének, Matl Péter alkotásának részlete látható, amely a munkácsi református templom udvarán található.

Surján László, a Charta XXI. Egyesület elnöke elmondta: a kötet egy februári kárpátaljai, szolyvai és munkácsi emlékutat, konferenciát örökít meg. A kötet jelentős részét Matl Péter színes pasztellgrafikái teszik ki, emellett tanulmányok mutatják be a történeti hátteret, Gulácsy Lajos református püspök, az egyik leghíresebb kárpátaljai Gulág-rab életútját; a kötetben az emlékút résztvevőinek reflexiói is olvashatók.

Az Ötösével című pasztellgrafika sorozatnak Dupka György Gulágra hurcoltakról szóló munkája - amelyben a szerző megszólaltatta a szemtanúkat, a Gulágot túlélőket - volt az ihletője. Ezért kísérik a Vándorolnak a kárpátaljai túlélők és a meggyalázott holtak című kötetből vett szemelvények a grafikákat.

Matl Péter kiemelte: Kárpátalja lakosságának 90 százalékát érintette a szörnyű esemény. Az Emlékezés a szenvedésre, felkészülés a megbékélésre alcímmel a Charta XXI. Egyesület gondozásában megjelent, mintegy 70 oldalas kötetről elmondta: a kiadványban a Gulág világáról készült 55 alkotása kapott helyet. Nem illusztratív képek ezek, hanem reflexió - fogalmazott, hozzátéve: a képeket eddig nyolc kiállításon mutatta be, és számos további tárlatot tervez. Fontosnak tartom, hogy bemutassam az ukránoknak és a magyaroknak is - hangsúlyozta, hozzátéve, "ezen a ponton találkozott a magyar és az ukrán történelem. Ez egy szenvedéstörténet, ahol találkozott a két világ".

Forrás: MTI

2017. június 3.

A professzionális színházi előadó-művészeti szervezetek összesen 113 millió Ft millió forintra pályázhatnak. Ebből a határon túli színházak vendégjátékainak befogadására fordítható összeg 25 millióról 30 millióra, külföldi vendégjátékok megvalósításának finanszírozására 10 millióról 15,5 millió forintra nőtt az előző évi kerethez képest. A független színházi társulatok kiemelkedő színvonalú produkcióinak vendégül látására a tavalyi 10 millió forint helyett idén 14 millió forintra pályázhatnak a színházak.

A kortárs magyar drámák születését és bemutatását ösztönző Katona József produkciós pályázat keretösszege 19 millió forint, a kortárs bábszínházi művek megszületését, illetve bemutatását támogató Weöres Sándor bábszínházi pályázaté pedig 20 millió forint, azaz 5 millió forinttal több, mint 2016-ban.

A színházi nevelési programban, drámapedagógiai foglalkozásokon részt vevő színházi munkatársak képzését 10 millió, a színházak akadálymentesítésének megvalósítását 4,5 millió forinttal támogatja a tárca.

A hazai professzionális táncművészeti szervezetek magyarországi és külföldi vendégjátékra, táncművészeti fesztivál, szemle, tematikus előadás-sorozat szervezésére 42 millió forint áll rendelkezésre.

A pályázatok keretösszege a pályázó szervezetek adminisztrációs terheinek könnyítésére tett intézkedéseknek következtében emelkedett, ugyanis a színházi szervezetek országos forgalmazásának és a táncművészeti produkciók létrehozásának támogatására az NKA pályázati kerete biztosít forrást.

A részletes pályázati kiírás letölthető innen.

Forrás: EMMI

2017. június 3.

Amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is, a köznevelésnek nem szabhatnak határt a trianoni határok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Sződligeten, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence a Pest megyei településen tartott ünnepi beszédében felidézte, hogy Trianonban olyan békét erőltettek Magyarországra, amely a népek önrendelkezését hangsúlyozta, de valójában mégsem tették azt lehetővé, csak olyan esetekben, ahol fegyverrel vívták ki. Hozzátette, hogy azok, akik a trianoni döntéseket meghozták, nem viseltek valós felelősséget, mert olyan békediktátumot keltettek életre, amely nem sokkal később még egy háborút eredményezett. Az államtitkár kitért arra, hogy a határok által szétválasztott magyarság az elmúlt száz évben mégis életben maradt, meg tudta őrizni identitását, kultúráját. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a kormány sokat tett azért, hogy a magyarság mind a Kárpát-medencében, mind azon túl megmaradhasson.

A határon túliak részére az állampolgárság megadása, hogy valaki Kolozsváron is szavazhasson arról, mi történjen Budapesten, is ezt a megmaradást szolgálta - fűzte hozzá. Az EMMI parlamenti államtitkára megemlítette, hogy a Határtalanul Program keretében ma négyszer annyi gyerek tud elutazni a határon túlra, mint korábban, hogy megismerje, mit jelent magyarnak lenni az elcsatolt területeken. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy mára 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése a környező országokban, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) már 500 millió forintot biztosít a határon túli magyar szervezeteknek a kulturális élet működtetéséhez.

"Akik akár Bécsben, akár Isztambulban, akár Moszkvában vagy Brüsszelben keresik a magyarság érdekét, azokat még soha nem igazolta a történelem, a magyarság sorsát legjobban itt, Magyarországon lehet eldönteni" - fogalmazott Rétvári Bence. Hozzátette: "akik külső anyagi támogatót keresnek, akik külső politikai szövetségest keresnek, már sokszor sodorták nagy veszélybe és nagy veszteségbe Magyarországot."     Az államtitkár a Nemzeti Összetartozás Napjának céljáról és üzenetéről azt mondta, hogy ezen a napon nemcsak a határokon átnyúló nemzeti összetartozásra kell gondolnunk, hanem a határon belüli összetartozásra, a nemzeti összetartozásra is.

Forrás: MTI

2017. június 4.

Soha nem látott támogatása van a külhoni magyarságnak - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság műsorában.

Kifejtette: a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva, meghúszszorozódott. "Felelősséggel mondom, hogy kormány annyit még nem tett a külhoni magyarságért, mint az Orbán-kormány" - fogalmazott a miniszterelnök helyettes.

Semjén Zsolt kiemelte: a kultúra, az oktatás mellett a támogatást kiterjesztették a gazdaságra is vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában.

"Demográfiában és össznemzetben gondolkodunk" - szögezte le Semjén Zsolt, példaként említve az anyasági támogatás és a babakötvény kiterjesztését a külhoni magyarságra.

Az eredmények már láthatók, az asszimilációt sikerült lelassítani, a tömbmagyarságnál már látszik a trendfordulás tendenciája - hívta fel a figyelmet.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az együttes össznemzeti támogatás, azaz a kulturális támogatás, az oktatási intézmények fenntartása, az állampolgárság megadása, a szavazati jog, a gazdaságfejlesztés, a demográfiai segítség együttesen alkalmas arra, hogy megtartsa a külhoni magyarságot identitásában, gazdasági erejében.

Forrás: MTI

2017. június 8.

Ukrajna egészségügyi alapellátási reformja kapcsán 15 kárpátaljai egészségügyi vezető vesz részt szakmai úton Budapesten, melynek célja a magyarországi jógyakorlatok megismerése, valamint azok átültetésének támogatása az ukrajnai alapellátási rendszerbe. A rendezvény fővédnöke Grezsa István kormánybiztos.

A háromnapos tartózkodás alatt a kárpátaljai járási alapellátó központok vezető főorvosai ellátogatnak egy fővárosi és egy nyíregyházi háziorvosi rendelőbe, ahol megismerkedhetnek a magyarországi alapellátás minimumfeltételeivel, továbbá a Miniszterelnökség Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztossága szakmai előadásokat is szervezett számukra.

Grezsa István a rendezvény megnyitóján üdvözölte a vendégeket, valamint megköszönte az előadóknak, hogy tudásuk megosztásával támogatják a kárpátaljai orvosokat. A Kormánybiztos emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a magyar kormány több módon is segíti a kárpátaljai egészségügy fejlesztését. Ezek közül kiemelte, hogy a Miniszterelnökség anyagilag támogatta a Munkácsi Kórház gyermekosztályának tetőcseréjét, a Nagyszőlősi Kórház gyermekosztályának fejlesztését, valamint a Kárpátaljai Református Egyház közreműködésével három ultrahangkészüléket adományozott járási kórházaknak.

A továbbképzés aktualitását az adja, hogy az Ukrajnában tervezett reformok szerint a jövőben a polgárok valóban élhetnek az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jogukkal. Bár az ország alkotmánya eddig is rögzítette a polgárok számára az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jogot, azonban a költségvetés nem tudta biztosítani az ehhez szükséges forrásokat, így a gyakorlatban a páciensek kénytelenek voltak fizetni a szolgáltatásokért. 
A Kormánybiztosság azért is érezte kötelességének a program támogatását, mert Kárpátalján jelenleg számos olyan körzet van, ahol nem érhető el háziorvosi ellátás. A családorvosok hiánya ma a vidéki magyar közösségek több mint harmadát érinti.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. június 11.

A nemzetpolitikai államtitkár szerint a kárpátaljai magyarság számára is kiemelt a jelentősége annak, hogy szabadon utazhatnak az Európai Unióba, és nagyban hozzájárul, hogy erősödjenek a kapcsolatok az anyaországgal.

Potápi Árpád János vasárnap az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte, hogy életbe lépett az EU Ukrajna vízummentességéről hozott döntése, amelynek köszönhetően az ukrán állampolgárok szabadon, vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió területére.

Kiemelte: az európai uniós vízummentesség megvalósulása mérföldkő Ukrajna európai integrációs útján, amelyet Magyarország a kezdetektől elkötelezetten támogat.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta Ukrajna európai uniós társulási megállapodását, és az elmúlt években nagyon sokszor lépett fel Ukrajna uniós vízummentességének késleltetése ellen.

A vasárnap hatályba lépő vízummentesség ezért a magyar kormány számára is fontos siker - hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Magyarország érdeke a demokratikus, politikailag és gazdaságilag erős, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó Ukrajna - mondta az államtitkár, hozzátéve: az uniós vízummentesség életbelépése meghatározó ebben a folyamatban, amelyben a további haladás a magyar kormánynak kiemelt fontosságú.

Forrás: MTI

2017. június 13.

A magyar kormány megemeli a kárpátaljai magyar pedagógusok jövedelem-kiegészítését, akik így az évi 180 ezer forint helyett 270 ezer forintos juttatásban részesülhetnek - jelentette be Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón

Semjén Zsolt elmondta: az intézkedéssel 800 millió forintból, mintegy ötezer magyar pedagógusnak tudnak segíteni Kárpátalján.

Emlékeztetett, hogy jövedelem-kiegészítést biztosítanak a betegeikkel magyarul beszélő orvosoknak, az egyházi dolgozóknak, művészeti iskolák dolgozóinak is.

A fentieken túl mintegy hatezer óvodás és kisiskolás étkeztetését is finanszírozza a magyar állam - jelezte.

Kiemelte: összesen több mint 4 milliárdos alapfinanszírozást nyújtanak az intézményrendszer működésére, s emellé jött még tavaly egy 2,7 milliárdos fejlesztési forrás.

A magyar kormány gazdasági fejlesztési keretet is biztosít, részint vissza nem térítendő támogatásra, részint kedvezményes hitelre.

Semjén Zsolt rámutatott: a háborús helyzet, nagy szegénység, általános szociális problémák azzal a veszéllyel járhatnak, hogy az ottani magyarság - tanárok, orvosok - elmennek nyugatra. Mivel a cél, hogy szülőföldjükön maradjanak a magyar államnak kvázi állami funkciókat kell átvennie, s igyekeznek minden támogatást megadni, hogy a pedagógusok mellett az orvosok, az egyházak képviselői is Kárpátalján maradjanak a jelenlegi nehéz helyzet ellenére.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormány segítségéért. Kiemelte: enélkül aligha lehetne a magyar intézményrendszert fenntartani. Jelenleg a tanárok átlagfizetése ötvenezer forintnak felel meg, miközben az árak nem sokkal különböznek a magyarországiaktól - jegyezte meg.

A háborús állapotok, a gazdasági válság, a szociális mélyrepülés nagyon megviseli Kárpátalja társadalmát. Ez a támogatás biztosítja, hogy a legfontosabb intézmények, a magyar nyelvű oktatás, illetve a kárpátaljai magyarság, mint közösség fennmaradhasson - mutatott rá Brenzovics László, aki fontosnak nevezte a gyermekétkeztetés, az orvosok, a művészeti iskolákban dolgozók támogatását is.

Kitért arra is, hogy a válság elhúzódik, a háború vége nem látszik, így erre a segítségre rá vannak szorulva.

Brenzovics László megköszönte a magyar kormány és Orbán Viktor támogatását a vízummentesség ügyében is, s szorgalmazta a határmenti infrastruktúra fejlesztését, ami a kapcsolattartást segítené.

Megjegyezte: sajnálatos módon Ukrajnában olyan törvényeket készítenek elő, amelyek szűkítenék a nemzeti kisebbségek jogait. A KMKSZ véleménye szerint ezen törvénytervezetek ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi szerepvállalásával. Mindent meg fognak tenni, hogy ezeket ne fogadják el és ne szűkítsék a kárpátaljai magyarság jogait - ígérte.

Semjén Zsolt hozzátette: Magyarország mindig is támogatta Ukrajnát, elsőként ismerte el szuverenitását. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyelvi jogok, amelyeket a jelenleg is hatályos törvény és az ukrán alkotmány biztosít, csorbítatlanok maradjanak.

Kitért a kettős állampolgárság kérdésére is, és rámutatott: a világ efelé halad. Magyarország biztosítja a kettős állampolgárságot, s nem engedi meg, hogy állampolgárait vegzálják - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Forrás: MTI

2017. június 13.

A Magyar Kormány 2016 decemberében hozott döntést a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program támogatásáról. Ennek értelmében 17,2 milliárd forint áll a Miniszterelnökség rendelkezésére a magyar óvodák fejlesztésére a Kárpát-medencében.

2018 végéig legalább 68 új magyar óvoda épül, és több mint 200 újul meg. A program elsődleges célja, hogy megerősítse a külhoni magyar közoktatási rendszer alapját képző magyar oktatási nyelvű bölcsődei és óvodai hálózat.

Az infrastrukturális fejlesztések mellet több száz intézmény részesülhet módszertani csomagokban, illetve úgynevezett Magyar Sarkokban. Az oktatási segédanyagok nagyban hozzájárulnak az óvodai oktatás színvonalának emelkedéséhez, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek elsajátításához, továbbá a nemzeti identitás erősödéséhez. Az óvodafejlesztési program kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar óvodapedagógusok szakmai kompetenciafejlesztésére és didaktikai továbbképzésére is. A szakmai programok megvalósítására 551 millió forintos keret áll rendelkezésre.

Az egyházi fenntartású intézmények tekintetében már zajlik az építési tervdokumentáció kidolgozása, a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, az új építésű óvodák esetében pedig az ingatlanok megvásárlása. A nem egyházi partnerek számára biztosított 8 milliárd forintos keretösszeg első részlete szintén hamarosan megérkezik a támogatott szervezetekhez, így várhatóan a nyár folyamán több száz intézmény építése, vagy felújítása kezdődik meg Kárpát-medence-szerte.

Az óvodaprogram komoly figyelmet fordít a magyar nyelvet beszélő cigányságra is. A programnak köszönhetően a magyar nyelvű oktatási rendszerben nevelkedő romák minőségi óvodai oktatásban részesülhetnek, növelhetik a külhoni magyar iskolarendszer bázisát, illetve integrációjukkal erősíthetik a helyi magyar közösségeket.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. június 16.

A külhoni magyar vállalkozások támogatására 830 millió forint értékben hirdettek pályázatokat - jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Gyulán.

A határon túli fiatal családi vállalkozóknak szóló háromnapos, képzéssel egybekötött konferencia megnyitása előtt Potápi Árpád János azt mondta: a külhoni magyar családi vállalkozások éve program keretében megjelent három pályázat célja, hogy a magyar vállalkozók lakóhelyükön találják meg a számításukat, és megőrizzék nemzeti identitásukat.

Ismertetése szerint a külhoni magyar családi vállalkozásoknak szóló pályázat 600 millió forintos keretösszeggel jelent meg, elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak szánják. Az elnyerhető támogatás mértéke 4-6 millió forint. Ebből a forrásból új és használt tárgyi eszközöket szerezhetnek be a vállalkozások, de lehetőség van a szakmai tevékenységhez kapcsolódó, például banki szolgáltatások, jogi és tanácsadói, könyvviteli és egyéb szakmai szolgáltatások költségeinek a fedezésére is. 

A külhoni induló fiatal vállalkozókat 120 millió forinttal kívánja támogatni a kormány. Ezen a pályázaton azok a fiatalok indulhatnak, akik 1977. január 1-én, vagy később születtek, és 2016 január 1. után indították vállalkozásukat. A pályázható támogatás mértéke 2-3 millió forint - számolt be a második pályázatról Potápi Árpád János.

Végül további 110 millió forint áll rendelkezésre a külhoni magyar fiatal vállalkozók együttműködésének támogatására. Erre az alapra azok a fiatal vállalkozók (legalább hárman) nyújthatnak be pályázatot, akik valamilyen közös projekten dolgoznak. Ennél a pályázatnál is 4-6 millió forintra számíthatnak a nyertesek. A pályázatok benyújtásának határideje július 17-e - mondta az államtitkár.

Forrás: MTI

2017. június 21.

A külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitásának megerősítésében, a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésében és a honosítás területén egyaránt kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai - értékelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a két program idei zárókonferenciáján.

A kormányfő helyettese a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-program és a szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program ösztöndíjasait köszöntve rámutatott: a nemzetpolitika fundamentuma 2010-től, hogy egyetemes magyarságban gondolkodnak. Az egyetemes magyarságnak integráns és megkerülhetetlen része a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága egyaránt - hangsúlyozta.

Kiemelte: a külhoni magyarságot nem zárványszerűen kezelik, hanem a magyarság oszthatatlan részeként, és arra törekednek, hogy minden, ami Magyarországon megvalósul és "tárgyilag kiterjeszthető", vonatkozzon rájuk is. Példaként említette a demográfiai támogatásokat, közte az anyasági támogatást, ami szorosan nem kötődik a területi elvhez, de jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.

Semjén Zsolt az ösztöndíjasok munkáját értékelve kiemelte, hogy a magyarság kulturális, identitásbeli megerősítése kitűnően sikerült. Kitért a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére és rámutatott: e téren is fontos lépések történtek.

Hozzátette: befejeződött az a folyamat, amelynek célja az volt, hogy az emigránsszervezetekből minden magyar otthonát jelentővé alakítsák a diaszpóra szervezeteit. Ez alapvetően szintén az ösztöndíjasok munkájának köszönhető - közölte a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kitért a nemzet közjogi egyesítésére is, és közölte: a Magyar Állandó Értekezlet ülésére várhatóan elérik a kitűzött cél, és meglesz az egymillió új magyar állampolgár. A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra - jegyezte meg. Hozzátette: Erdély, Kárpátalja és Délvidék adta a többségét az új állampolgároknak, de lelkileg hatalmas jelentősége volt annak, hogy mindez a diaszpóra magyarságának is elérhető.

A kormányfő helyettese közölte: a tapasztalatok alapján elszánt abban, hogy egyszerűsítsék az anyakönyvi vonatkozásokat, és akár a választási szabályokon is változtassanak. Azt kérte, hogy az ösztöndíjasok írják le, a honosításnál hol láttak olyan bürokratikus nehézségeket, amelyek aránytalan terheket rónak az ottaniakra, valamint, hogy a választásoknál mi jelentett problémát a szavazatok leadásánál.

Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy 150 ösztöndíjas teljesített hat, illetve kilenc hónapos szolgálatot. Hozzátette: az idén 530 jelentkezőből 180 ösztöndíjast választottak ki, és csaknem harmincan már el is utaztak a déli féltekére.

Forrás: MTI