Keresés: %s

2019. július 1.

Kérjük és elvárjuk Ukrajnától a kárpátaljai magyarok biztonságának garantálását, jogaik biztosítását, az anyanyelven való oktatás garantálását a bölcsődétől a felsőoktatásig, s a magyar nyelv használatának lehetőségét a mindennapi életben - jelentette ki Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró és diplomaátadó ünnepségén.

A hagyományoknak megfelelően a református templomban megtartott tanévzáró rendezvényen mondott köszöntőjében Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarságot és intézményeit az elmúlt években ért kihívások ellenére a főiskola jelentős eredményeket ért el. Hozzátette, "bízunk abban, hogy elválaszthatjuk majd egymástól a Petro Porosenko-éra intézkedéseit Volodimir Zelenszkij, új ukrán elnök és vezetés politikájától, és reménykedve tekinthetünk a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálódása elé" - tette hozzá.

Kiemelte, a magyar kormány a továbbiakban is a magyar-ukrán kapcsolatok javításán fog munkálkodni, számít az újonnan megválasztott elnök pozitív szerepvállalására, hiszen Magyarországnak szomszédos országként érdeke egy stabil, fejlődő Ukrajna. Mindazonáltal "az együttműködés közben is kérjük és elvárjuk Ukrajnától a kárpátaljai magyarok biztonságának garantálását, jogaik biztosítását, az anyanyelven való oktatás garantálását a bölcsődétől a felsőoktatásig, s a magyar nyelv használatának lehetőségét a mindennapi életben."

Fontosnak tartjuk a magyar érdekképviselet megmaradását az ukrán Legfelsőbb Tanácsban, ezzel is megőrizve a kárpátaljai magyarság lehetőségét érdekeinek képviseletére - mondta. Kifejtette, bízunk abban, hogy az élet a nehézségek ellenére visszatérhet a megszokott kerékvágásba, s az együttműködésünket új alapokra helyezhetjük Ukrajnával, ami mindenki érdeke.

A helyettes államtitkár elmondta, a Rákóczi-főiskola a legszebb példája annak, mit érhetünk el a közös munka, a békés együttműködés során. Aki felkeresi a főiskolát, láthatja, hogy az egy európai színvonalú intézmény, amely a kontinens bármely pontján megállná a helyét - emlékeztetett. Maruzsa Zoltán elismerését fejezte ki a főiskola tanárainak, vezetésének és különösen Orosz Ildikó rektornak azért is, hogy "Beregszászt felhelyezték a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás térképére és a régióban jegyzett intézményt hoztak létre."

Tanévértékelő beszámolójában Orosz Ildikó elmondta, hogy az 2018-2019-es tanévben 1210 diák tanult a főiskolán, akik közül 228 végzős veheti át diplomáját. Emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarságra és intézményeire 2016 óta egyre fokozódó nyomás ellenére az elmúlt tanévben jelentős mértékben bővült a főiskola anyagi-műszaki bázisa, és az intézmény új létesítményekkel, szakokkal gazdagodott, diákjai és tanárai számos sikert értek el az ukrajnai, anyaországi és nemzetközi tudományos életben, a felsőoktatási együttműködés terén.

Orosz Ildikó elítélte, hogy az utóbbi években az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai sorozatosan zaklatták mondvacsinált indokokkal a főiskola tanárait és diákjait, kihallgatásokra idézve be őket tudományos konferenciákon tartott előadásaik és publikációik miatt.

Jelezte, a kárpátaljai magyarság ellen Ukrajnában indult támadások és médiakampány következtében a főiskola kénytelen volt őrző-védő szolgálathoz fordulni, hogy megvédjék az intézmény diákjait és tanárait az ukrán "aktivisták" rendszeressé vált provokációitól.

Forrás: MTI

2019. július 9.

A magyar külpolitika egyik legfontosabb sarokköve a külhoni magyarok melletti kiállás, jogaik és érdekeik védelme, illetve képviselete - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Menczer Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének nyitórendezvényén kiemelte: meggyőződésük, hogy "mindenképpen jobb" a határon túli magyar közösségnek, ha a magyar kabinet jó viszonyt ápol a környező országok kormányaival. Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos kapcsolatot tart és párbeszédet folytat az ottani nemzeti közösséggel. A megmaradás és boldogulás legfontosabb feltételének az anyanyelv használatát és a magyar nyelvű oktatás meglétét nevezte az államtitkár.

Menczer Tamás a szomszédos országokhoz fűződő viszony és a külhoni magyar közösségek jelenlegi helyzetét taglalva emlékeztetett arra: Magyarországnak elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, amely elveszi a kárpátaljai magyarság szerzett jogait, hozzátéve, a jogszabály egyúttal nemzetközi megállapodásokat is sért. Ugyanakkor - mint kifejtette - az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megválasztása után "egészen óvatos" optimizmus jellemzi a magyar álláspontot azzal kapcsolatban, hogy ismét sikerül "a kölcsönös tisztelet talajára" helyezni a kétoldalú kapcsolatokat.

Az úzvölgyi katonatemető ügyét említve Menczer Tamás arra is rámutatott: a Romániával kialakult konfliktusokat úgy kell rendezni, hogy a közép-európai együttműködést "ne nehezítsék el". Szlovákiát stratégiai szövetségesként és fontos gazdasági partnerként jellemezte az államtitkár. Értékelése szerint talán még soha nem volt olyan jó a viszony Szerbiával, mint jelenleg. "Modellértékűnek gondoljuk az ottani kisebbségpolitikát" - hangoztatta.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek a nyári egyetem résztvevőihez szóló üdvözletét Lőrinczi Zoltán, az Emmi Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára tolmácsolta. Történelmi példákat is említve a magyar nyelvű oktatásnak a nemzet megmaradásban játszott szerepét hangsúlyozta. Borhy László, az ELTE rektora közölte: a huszonnegyedik nyári egyetemet kimagasló létszámmal, 188 résztvevővel tartják meg, azon az egyetem minden kara külön szakmai programmal képviselteti magát, kilenc szekcióban.

A rendezvény kiemelt célja, hogy a résztvevők anyanyelvükön szerezzenek új ismereteket "hasonlóan elkötelezett" nyári egyetemisták társaságában. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a diákokat köszöntve azt hangoztatta, hogy Budapest nemcsak a Magyarország, hanem az egész magyar nemzet fővárosa. Emlékeztetett arra: a Budapest 2030 hosszú távú fejlesztési terv egyik legfontosabb célja, hogy a magyar főváros Közép-Európa egyik fontos innovációs központja legyen. A nyári egyetemnek ebben nagyon fontos szerep jut - tette hozzá.

Forrás: MTI

2019. július 11.

Töretlen a hitünk abban, hogy a kárpátaljai magyarságnak van jövője, amit az is alátámaszt, hogy a kárpátaljai magyar közösség sikerrel használta fel saját épülésére a magyar kormány által számára az elmúlt 2,5 évben nyújtott több mint 18 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást - jelentette ki Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Beregszászon, ahol újabb gazdaságfejlesztési programokat és pályázati lehetőségeket hirdetett meg.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában több száz kárpátaljai magyar vállalkozó előtt mondott beszédében Magyar Levente hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is eltökélt abban, hogy Kárpátalján erősítse a magyar életet azon magyar vállalkozások erősítése révén is, amelyek munkát adnak az embereknek, helyben tartják a fiatalokat. "Vagyis itt nem egy egyszeri fellángolásról, hanem az anyaország állandósult politikájáról van szó, amit olyan számok támasztanak alá, mint hogy 24 ezer sikeres pályázatot tudhatunk magunk mögött az elmúlt két és fél évben, s az eddigi támogatások összértéke meghaladja a 18 milliárd forintot" - emelte ki. Bejelentette, július 15-től mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodó családok újabb támogatásokra pályázhatnak, és a következő fél évben további gazdaságfejlesztési programok meghirdetése várható.

A politikus elismerését fejezte ki a támogatásokat célba juttató Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központnak, azért a - mint fogalmazott - hatalmas munkáért, amelyet kezdettől fogva folytat az óriási feladat elvégzése érdekében. Külön köszönetet mondott a kárpátaljai magyar vállalkozóknak azért, hogy a nehéz ukrajnai helyzet ellenére mernek bátran vállalkozni és jövőt tervezni. "E nélkül a hit nélkül nem lenne Kárpátalján magyar élet, erős magyar közösség" - mutatott rá. Magyar Levente úgy vélte, bizakodásra adnak okot az ukrán belpolitikában végbemenő változások, és esély van arra, hogy a kárpátaljai magyarság számára kedvező döntések születnek Kijevben. "Jó esély van arra, hogy végre békén hagyjanak minket, hiszen mi soha nem kívántunk többet, mint hogy hagyjanak bennünket békén, mert soha nem voltak az ukrán államérdekkel összeegyeztethetetlen követeléseink" - mondta.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a két és fél éve elkezdett munka eredményes folytatásához elengedhetetlenül szükséges a kárpátaljai magyarok képviselete az ukrán törvényhozásban. Fontos, hogy Brenzovics László, aki eddig is betöltötte ezt a szerepet, továbbra is ott legyen, ezért a kárpátaljai magyar választóknak helyes döntést kell hozniuk a július 21-i voksoláson - fejtette ki Magyar Levente. Beszédében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője rendkívül sikeresnek nevezte a kárpátaljai magyar vállalkozásoknak nyújtott anyaországi gazdaságfejlesztési támogatást. Úgy értékelte, ez a kárpátaljai magyarok körében megmutatkozó vállalkozói kedvnek köszönhető, amit jelez, hogy 5400 a pályázatokon részt vevő magyar vállalkozások száma a megyében, és ebből 3 ezer újonnan bejegyzett. "A kárpátaljai magyarlakta településeket járva gyönyörű dolgokat, egyebek mellett melegházakat, kertészeteket, traktorokat, gépeket látni lépten-nyomon, amelyek a magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásnak köszönhetőek" - mondta.

A KMKSZ elnöke elítélte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hónapok óta folytat bűnügyi vizsgálatot szeparatizmus címén az Egán Ede gazdaságfejlesztési központ ellen, folyamatosan zaklatja és kihallgatásokra citálja a munkatársait, holott a szervezet működése teljesen törvényes, átlátható. Örvendetes, hogy a hatalmas nyomás sem tudta eltántorítani a magyar vállalkozókat attól, hogy pályázzanak – emlékeztetett. Brenzovics László, megköszönve a magyar kormánynak a gazdaságfejlesztési támogatást, arra kérte hallgatóságát, hogy minél többen vegyenek részt az ukrán parlamenti választáson, és szavazzanak a kárpátaljai magyarság jelöltjeire.

Forrás: MTI

2019. július 15.

Magyarország Ukrajna új elnökét, Volodimir Zelenszkijt új reménységnek tartja, és reméli, hogy a korábban részéről elhangzott, bizakodásra okot adó nyilatkozatok valósággá válnak - jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagországok hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, ha az új elnök nyilatkozatai valódi tettekké válnak, és a kárpátaljai magyarság visszakapja elvett jogait, Magyarország örömmel tér vissza az Ukrajnával folytatandó szoros együttműködéshez. Magyarország látja ennek lehetőségét az új elnök hivatalba lépését követően, ugyanakkor az is látszik, hogy sokan vannak, akik ellenérdekeltek a jó ukrán-magyar kapcsolatokban.

"Példátlan, elfogadhatatlan, európaiatlan az az eljárás, amelynek keretében hétfő reggel a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőinél erőszakos házkutatásokat tartottak" - jelentette ki a miniszter.

Forrás: MTI

2019. július 16.

A magyar polgári kormány sohasem fogja feláldozni a nagyhatalmi erőpolitika napi érdekeinek oltárán egyetlen nemzeti közösségét sem, és ilyet más államoktól sem várna el soha - jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Ungvárhoz közeli Palágykomoróc magyar kormánytámogatással felújított református templomának ünnepélyes átadásán.

A hálaadó istentisztelet keretében mondott köszöntőjében Gulyás Gergely visszatekintett a 13. században épült templom és a helyi magyar közösség hányattatásaira az elmúlt száz esztendőben. Hangsúlyozta, "a magyar nemzet akkor maradhat csak fenn, ha a saját közösségei képesek a múltjukat, hagyományaikat ápolni és hitüket megőrizni, és éppen ezért fontos hogy a 800 éves palágykomoróci templom eredeti szépségében újult meg az erős helyi református közösség épülésére szolgálva." Hozzátette, "amikor egységes magyar nemzetről beszélünk, a gyakorlatban ezt mi úgy valósítjuk meg, hogy a magyar állam és kormány segíti azokat a határon túli magyar közösségeket, amelyek meg akarják őrizni az értékeiket, amelyek meg akarnak maradni."

Utalva a palágykomoróci és kárpátaljai magyarság 20. századi történetére a miniszter kiemelte: "Európának ezen a részén - történelmi tapasztalataink alapján mondhatjuk - nehezen lehet szabad az egyik nemzet, ha nem szabad a másik, amely mellette él, ha nem szabad anyanyelvét használnia, ha nem imádkozhat és tanulhat a maga nyelvén". Hangsúlyozta: "a magyar polgári kormány sohasem fogja feláldozni a nagyhatalmi erőpolitika napi érdekeinek oltárán egyetlen nemzeti közösségét sem, és ilyet más államoktól sem várnánk el soha."

Az ukrán-magyar viszonyról szólva a politikus rámutatott: Magyarország egy erős, felemelkedő Ukrajnában érdekelt, amit azzal is bizonyított, hogy a V4-ekkel együtt határozottan elítélte az ország elleni orosz agressziót, és egyik legnagyobb támogatója volt Ukrajna Európai Uniós vízummentességének. "Bár már elégszer csalódtunk, és igen nagy hitre van szükségünk az újbóli reményhez, mégis bízunk benne, hogy a most zajló és az elmúlt hónapokban történt változások az ukrán államvezetésben utat nyitnak a közoktatásban való anyanyelvhasználat ügyének megnyugtató rendezéséhez, a korábbiakkal legalább megegyező szabályok helyreállításához, a jószomszédi viszonyhoz és Ukrajna megerősödéséhez" - szögezte le.

Gulyás Gergely méltatta a templom restaurálását 2006-ban kezdő és az utóbbi években a Rómer Flóris Terv támogatásával befejező Teleki László Alapítvány tevékenységét, amelyet a határon túli magyar épített örökség megőrzése érdekében fejt ki.

Trianon közelgő 100. évfordulójára utalva Gulyás Gergely azt mondta: "a múltat nem tudjuk újraírni. Mégis egy évszázad elteltével is élnek nemzeti közösségeink, megújulnak templomaink. Míg mások - különösen Nyugat-Európa társadalmaiban - az országhatáraikon belül is elvesztették nemzeti identitásukat, addig mi - "megfogyva bár, de törve nem" - az országhatáron kívül is megőriztük magyarságunkat."

Beszédében Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta, a palágykomoróci református templom rendkívül értékes építmény, amelynek a belsejében a restaurátorok igen értékes freskókat és számos építészeti emléket, köztük a kriptát tártak fel, ahol a Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből ismert Butler János gróf alussza örök álmát. Rámutatott, noha a régiót ma határok szabdalják részekre, a palágykomoróci templom egyik testvére megtalálható a magyarországi Csarodán, míg a másik a szlovákiai Kistoronyán, ami azt jelzi, a térség valamikor összetartozott, ahogy ma már összetartozik a magyarsága.

Kovács Attila, a 220 hívet számláló palágykomoróci református gyülekezet lelkipásztora igehirdetésében az összefogás fontosságát hangsúlyozva arra emlékeztetett, hogy Kárpátalja egyik legértékesebb templomának 20 évig tartó felújításán a kárpátaljai szakemberek mellett magyarországi építészek és marosvásárhelyi restaurátorok fáradoztak. A megújult Isten háza bizonyítja: összefogással, hittel minden akadály legyőzhető - mondta. Egyúttal köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és a Teleki László Alapítványnak a templom felújításához nyújtott támogatásért.

Forrás: Miniszterelnökség

2019. július 16.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai a jövőben jelentősen javuljanak, és olyan együttműködés jöjjön létre, amely jó Ukrajnának, jó Magyarországnak és jó a kárpátaljai magyarságnak - jelentette ki Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter kedden Beregszászon, ahol a kárpátaljai magyar szervezetek vezetővel találkozott.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, stabil és demokratikus ország legyen, mert ennek jó hatása lesz a magyar-ukrán kapcsolatokra és a kárpátaljai magyar közösség életére is. "Őszintén reméljük - márpedig a reménykedés nem beavatkozás a belügyekbe -, hogy Kijevben olyan parlamenti erőviszonyok jönnek létre, amelyek lehetővé teszik majd a két ország kapcsolatainak jelentős javítását" - tette hozzá.

Kiemelte: Magyarország azt szeretné, ha az ukrán hatalom úgy tekintene a kárpátaljai magyarságra, mint erőforrásra, amely Ukrajnát erősíti, és elősegíti a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését. A miniszter kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állapota nem jó Ukrajnának, hiszen nem tudhatja maga mögött Magyarország támogatását európai és euroatlanti integrációs törekvéseiben, és nem jó Magyarországnak sem, hiszen "nem szeretünk rosszban lenni a szomszédjainkkal", és főleg nem jó a kárpátaljai magyarságnak, amelynek ilyen körülmények között kell élnie, elviselve a megfélemlítést, jogainak megsértését, símaszkos, fegyveres letámadásokat. "Nem miattunk alakultak ilyen rosszul a kapcsolatok az elmúlt években, hiszen nem Budapesten hoztak olyan döntéseket, amelyek csorbították volna a magyarországi ukrán közösség jogait" - mondta Szijjártó Péter.

A kárpátaljai magyarok helyzetére kitérve aláhúzta: minél jobban élnek, minél erősebb a közösségük, annál jobban hozzá tudnak járulni Ukrajna sikeréhez. "Mi ehhez nagyon sok segítséget nyújtottunk az elmúlt időszakban, így a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program keretében összességében 23 ezer kis- és középvállalkozói pályázatot támogattunk 13,5 milliárd forint értékben, és ennek nyomán 18 milliárd forintnyi összértékű fejlesztés jött létre" - közölte a miniszter. Ez Ukrajna érdeke is - folytatta, leszögezve, hogy Magyarország a támogatást a jövőben is folytatni fogja. Azt mondta, Magyarország akkor is kiállt Ukrajna mellett, amikor az előző ukrán elnök regnálása idején sorban sértették meg a kárpátaljai magyarok jogait, félemlítették meg a magyar tisztségviselőket. Szijjártó Péter felidézte, hogy amikor Kárpátalja ukrán nemzetiségű kormányzójától jelzést kaptak súlyos oltóanyaghiányról vagy az ivóvíz tisztításához szükséges cseppfolyósklór-készletek kimerüléséről, Magyarország azonnal az ukrajnai megye segítségére sietett, mert "azt gondoljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatok mindennél többet érnek, és mi a jószomszédi kapcsolatokra fogunk törekedni a jövőben".

Reményét fejezte, ki, hogy az új ukrán elnöknek, Volodimir Zelenszkijnek meglesz a mozgástere, hogy ehhez kellő támogatást nyújtson. A magyar diplomácia vezetője jelezte, Budapestnek megvan a terve a kapcsolatok javítására, de ehhez szükség van az ukrán hatalomra is. "Amint az ukrán hatalom visszaadja a magyar közösség elvett jogait, amint befejezi a megfélemlítő akciókat, mindkét ország érdekeit szolgáló szoros gazdasági együttműködésre nyílhat lehetőség" - mondta, hozzátéve, hogy a magyar kormány 50 millió eurónyi kötött segélyhitelt hagyott jóvá ukrajnai infrastrukturális fejlesztésekre. Megerősítette, Magyarország azonnal visszavonja a NATO-Ukrajna tanácsülésre vonatkozó vétóját, ha megszűnnek a kárpátaljai magyarokkal szembeni provokációk és a közösség visszakapja a jogait. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy ukrajnai magyar nemzetiségű képviselők is hozzájárulhatnak a két ország kapcsolatainak a javításához.

Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy magyar állami kitüntetésre terjesztette fel Hennagyij Moszkalt, Kárpátalja korábbi kormányzóját a két ország kapcsolatainak fejlesztése és a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzése érdekében végzett tevékenységéért. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság rendkívül érdekelt a magyar-ukrán viszony rendeződésében. Tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy hétfőn egy kijevi bíróság határozata alapján maszkot viselő fegyveres rendőrök tartottak házkutatást Rezes Károly megyei képviselő, a kárpátaljai magyar szervezetek nagyszőlősi járási választási kampányfőnökének lakásán azzal az indokkal, hogy szavazatok vásárlására készül a vasárnapi parlamenti választáson. A KMKSZ vezetője felszólította az ukrán elnököt, hogy szüntesse meg a kárpátaljai magyarok megfélemlítésére irányuló hatósági intézkedéseket, biztosítva számukra a szabad választás jogát.

Forrás: MTI

Fotó: Burger Zsolt

2019. augusztus 20.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.

„Mi az értelme annak, hogy egy állam kitüntetéssel jutalmazza a kiemelkedő teljesítményt, legyen az tudományos, művészi, sport- vagy az élet bármely területéről való nagyszerű eredmény?” – tette fel a kérdést köszöntőbeszéde elején Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kitüntetések története nagyon messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is láncokra fűzött fogakkal, karmokkal jelezték a hősies teljesítményeket, a görögöknél és a rómaiknál már a maihoz hasonló kitüntetési rendszerek alakultak ki (költői babérkoszorú, sportolói trófeák, katonai kitüntetések). Ezek a kitüntetések gyakran függetlenedtek az egyes történelmi koroktól és rendszerektől. A Napóleon által alapított becsületrendet például a restauráció után is megtartották a mai napig, a mai értelemben vett magyar kitüntetések pedig Mária Teréziával indulnak – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

A politikus hozzátette: ezek a kitüntetések nemcsak a kitüntetettek és a magyar állam számára fontosak – amely figyeli és értékeli, és példaként állítja a nemzet elé ezeket a teljesítményeket –, hanem mindenekelőtt az „egyetemes magyarság” számára bírnak jelentőséggel. Egy kis létszámú nemzet számára ugyanis csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel, hogy nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak – fűzte hozzá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán azt is megjegyezte, hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek transzcendens távlatot adó szent (Regnum Marianum), nemcsak zseniális hadvezér, aki sohasem vesztett csatát és a győzelmet mindig politikai eredményekre tudta váltani, nemcsak diplomata, aki az akkori élet minden fontos hatalmi központjában zarándokközpontot és ezáltal magyar központot hozott létre (Róma, Bizánc, Jeruzsálem, Aachen), hanem mindenekelőtt országépítő volt, akinek a vármegyéi és az egyházmegyéi a mai napig állnak.

Akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós orvos, Schöpflin György történész, politológus és Stumpf István alkotmánybíró.

A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.

Forrás: MTI/ME

2019. szeptember 17.

A magyar nyelv fontosságát emelte ki a Kárpát-medencei létezés szempontjából a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Gödöllőn, a Szent István Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

„Akkor tudunk Kárpát-medencei méretben létezni", kulturálisan, szellemileg és gazdasági értelemben is, „ha nem hagyjuk, hogy szétessen a magyar nyelv" - mondta Semjén Zsolt.

A gondolkodás és a nyelv egymástól elválaszthatatlan: nem lehet gondolkodni valamin, amit nyelvileg nem tudunk kifejezni - tette hozzá a politikus.

Megjegyezte: nem mindegy, hogy az a nyelv, amelyet a gondolkodáshoz használunk, milyen minőségű, és az sem mindegy, hogy anyanyelv vagy tanult nyelv.

A tudományok szempontjából különösen igaz mindez a külhoni magyarságra, hiszen szisztematikusan gondolkodni csak akkor lehet, ha azt "nyelvileg is jól ki tudjuk fejezni" - fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt elmondta, a Szent István Egyetem kezdetektől vállalt küldetése, missziója teszi lehetővé, hogy Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban élő magyarok is tanulhassanak és gondolkodhassanak az anyanyelvükön; a nyelv nemcsak a köznyelvből áll, hanem a szaknyelvekből is.

A politikus úgy fogalmazott, a zseniális magyar nyelv teszi lehetővé, hogy az egyetemes magyar tudomány eredményeire a tudósok anyanyelvükön legyenek képesek. A Szent István Egyetem ez ügyben kifejtett missziójáért „nem lehetünk elég hálásak" - hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Forrás: MTI

2019. szeptember 19.

A kárpátaljai magyarság az anyanyelvű felsőoktatás megteremtésével bizonyította, hogy hosszú távra tervez - jelentette ki Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén szerdán Beregszászon, ahol Rákóczi-díjjal tüntették ki az intézmény fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért.

Potápi Árpád János a beregszászi református templomban megtartott ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: a több mint negyed évszázada működő Rákóczi Főiskola olyan időszakban jött létre, amikor a körülmények egyáltalán nem kedveztek egy felsőoktatási intézmény létrehozásának, amikor "még magot vetni sem volt egyszerű dolog." A kárpátaljai magyarok mégis úgy döntöttek, nem várnak tovább - mutatott rá, megjegyezve, hogy a külhoni magyar közösségek közül elsőként ők hoztak létre felsőoktatási intézményt.

"A főiskola megteremtésével a kárpátaljai magyar közösség mindenki számára bizonyította, hogy hosszú távra, nem egy, nem tíz, hanem legalább száz évre tervez, azt üzenve ezzel, hogy továbbra is építője kíván lenni annak a helynek, ahol él" - hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, minden nehézség ellenére ma "itt vagyunk és egy olyan felsőoktatási intézményben nyitjuk meg az új tanévet, amely folyamatosan bővül és erősödik, amelynek komoly tervei vannak a jövőre nézve." Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a nemzetpolitikai államtitkárságon keresztül 2011 óta 11 milliárd forinttal támogatta a kárpátaljai magyarság megmaradása és megerősödése tekintetében stratégiai fontosságú főiskolát, amely "alap, biztosíték és támasz, ahonnan a magyarság lendületet tud venni a felemelkedéshez."

A Rákóczi-díj kitüntetést a maga, munkatársai és a magyar kormány nevében megköszönve hangsúlyozta, "továbbra is kiállunk a magyar minőségi oktatás mellett, továbbra is stratégiai partnerként számítunk a főiskolára."

Az évente két - a kárpátaljai magyarságért és a főiskoláért sokat tett egy-egy külhoni és ukrajnai - személynek adományozott, a Rákóczi család címerét ábrázoló éremből és fehérarany pecsétgyűrűből álló Rákóczi-díj átnyújtása előtti laudációban a többi között elhangzott: Potápi Árpád János több évtizedes politikai pályafutása során nagyon sokat tett a kárpátaljai magyarságért, több támogatási program kezdeményezője és elindítója volt, és különösen szívén viselte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztését.

A Rákóczi-díj ukrajnai kitüntetettje idén Dmitro Tkacs Ukrajna volt budapesti nagykövete, aki diplomataként támogatta a kárpátaljai magyarokat és fontos szerepet játszott a beregszászi főiskola működésének hivatalos engedélyezése érdekében.

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora köszöntőjében elmondta, 1633 diák kezdte el a 2019-2020-as a magyar felsőoktatási intézményben. Rámutatott, a beregszászi főiskolán a képzés színvonala nem marad el a környező országok hasonló felsőoktatási intézményeinek oktatási színvonalától.

A rektor külön köszönetet mondott a magyar kormány mellett a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának és vezetőjének, Potápi Árpád Jánosnak, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kárpátaljai magyarság és magyar értelmiség szülőföldön maradásában "stratégiai szerepet" játszó Rákóczi-főiskolának nyújtott támogatásért.

Forrás: MTI

2019. szeptember 26.

Kiemelt jelentősége van a tiszai országok együttműködésének a folyam nyújtotta gazdasági előnyök kihasználásában és a vészhelyzetekre való jobb és szakszerűbb felkészülésben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten, a felülvizsgált Tisza együttműködési szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírását követően.

Az öt tiszai ország (Románia, Szerbia, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna) vízgazdálkodásért felelős vezetői a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) 2019. évi magyar elnökségének meghívására érkeztek Budapestre, hogy megerősítsék: elkötelezettek a Tisza vízgyűjtő területén a fenntartható vízgazdálkodásban.

A találkozón aláírták a felülvizsgált Tisza Együttműködési Nyilatkozatot, illetve elfogadták az Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet és közös programok elindításáról is döntöttek a szakemberek. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével megvalósult JoinTisza Projekt keretében dolgozták ki a tiszai országok szakemberei az EU támogatásával.

Pintér Sándor az aláírást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza öt országot köt össze, lehetőségeket hoz a gazdaság, mezőgazdaság, turizmus és ipar területén, ugyanakkor veszélyeket is rejt, és példaként a 2001-es beregi árvizet említette, amelyben a víz 2800 ingatlant mosott el.
Pintér Sándor kiemelte: a most elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a későbbiekben még jobb együttműködésre ad alapot a tiszai országoknak mind a folyam nyújtotta gazdasági előnyök kihasználása, mind a veszélyhelyzetekre való jobb és szakszerűbb felkészülés területén.

A miniszter a JoinTisza projekt eredményeiről szólva példaként említette, hogy többek között 4,3 millió euró értékben a Tisza magyarországi szakaszának vízminőségét javító megoldásokat dolgoztak ki, a PET-palack- és a kommunálishulladék-szennyezés csökkentésével.

Ioan Denes román vízügyi és erdészeti miniszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza vízgyűjtő területének legnagyobb része Románia területén helyezkedik el, ezért nagy felelősségük van a folyam vízminőségében és az árvízi védekezésben. Jelezte: továbbra is vállalják a tevékeny részvételt a közös gondolkodásban, a projektek végrehajtásában.

Zeljko Radosevic szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi államtitkár arról beszélt, mivel Szerbia a Tisza vízgyűjtő területének az alsó részén helyezkedik el, számukra az elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kivételes jelentőségű. Mint mondta, igyekeznek a jövőben is intenzíven ápolni a kapcsolatokat a Tisza vízgyűjtőjének partnerországaival, és biztosítani a jövő nemzedékének a megfelelő vízminőséget.

Vladimír Novák szlovák környezetvédelmi államtitkár az együttműködés fontosságáról beszélt és kiemelte, reményeik szerint az elfogadott Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv javítani fogja a folyam vízminőségét, a lakosság életminőségét, segít alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövet elmondta, Ukrajna számára fontos az együttműködés a többi tiszai országgal és ezt - mint fogalmazott - folytatni is kell. A nagykövet kiemelte a tapasztalat- és információcsere valamint a partneri viszonyok javításának fontosságát.

Forrás: MTI/BM

2019. szeptember 27.

Könnyebb a párbeszéd az új ukrán vezetéssel, mint az előzővel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Vadim Prisztajkóval, az ukrán diplomácia új vezetőjével.

Ez volt a két miniszter első találkozója. Mindkét fél a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, abban, hogy a két ország kapcsolata visszatérjen oda, ahol néhány esztendővel ezelőtt volt - értékelte a találkozót Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Prisztajko nyitottságot mutatott, jelezte, hogy a kétoldalú viszonyban bármilyen kérdést fel lehet vetni, és egyértelműen kifejezte, hogy rugalmasak a kérdések megtárgyalásában. A magyar miniszter úgy értékelte, hogy megbeszélésük alapvetően pozitív és építő jellegű légkörben zajlott. "Közelebb vitt minket ahhoz, hogy egy nem túl távoli jövőben új kezdetről beszélhessünk Ukrajna és Magyarország kapcsolatában" - fogalmazott.

A miniszter bizakodását fejezte ki, hogy ha mindkét oldalról konstruktívan állnak a párbeszédhez, olyan eredményt tudnak elérni, amely a Kárpátalján élő magyarok számára is elégedettségre ad okot. Hozzátette: "A többi szomszédos országhoz fűződő kapcsolatokból származó tapasztalatunk alapján azt tudom mondani, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségnek annál jobb, minél jobb az anyaország és azon ország kapcsolata, ahol a magyarok élnek". A magyar fél ezért is azon lesz, hogy a két ország kapcsolatrendszere javuljon - szögezte le.

Forrás: MTI

2019. szeptember 30.

Több mint hatszázmillió forinttal támogatja a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a szomszédos országokban működő civil és egyházi szervezetek, valamint vállalkozások gyermekbarát tevékenységét. Idén rekordszámú pályázat érkezett, a kérelmezők mintegy fele juthat támogatáshoz.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: 2012 óta hirdetnek tematikus éveket; 2015 után a vállalkozások, a szakképzés, majd a családok felé fordultak, és második éve ez határozza meg a tematikus éveket.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tematikus évre idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, ennek döntő részét, mintegy 60 százalékát nyílt pályázatokra fordítják.

Az a cél, hogy a külhoni magyar területeken is nőjön a gyermekvállalási kedv, minél több magyar gyermek szülessen, aki felnőve magyarként a szülőföldjén tudjon boldogulni - hangsúlyozta.

Felidézte: 2019 áprilisában tették közzé az idei felhívásokat, 300-300 millió forintos kerettel a külhoni civil és egyházi szervezetek, illetve a vállalkozások gyermekbarát tevékenységének támogatására.

Potápi Árpád János elmondta, az idei felhívásra rekordszámú, 1366 pályázat érkezett, ebből 929 a civil, egyházi szervezetek, 437 pedig a vállalkozói kategóriában. Az igényelt összeg mintegy  hárommilliárd forint volt, a 600 millió forintos keretet további 28 millióval kiegészítették - ismertette.

A kérelmet benyújtók közül 676 pályázót támogatnak, ez az igénylőknek csaknem a fele - tette hozzá.

A nyertesek több mint fele a régiók szerint erdélyi, a számokat tekintve ezt követi a Felvidék, Kárpátalja, majd a Vajdaság, illetve Horvátország és Muravidék.

Az államtitkár a nyertesek közül példaként említette a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesületet (Nagyvárad), a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesületét (Kovászna), az Áldás Népesség Egyesületet (Kolozsvár), a Szórvány alapítványt (Temesvár), a Fészek Családi Kör Polgári Társulást (Komárom) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközséget. A vállalkozók közül szólt a beregszászi gyermeknyelviskola eszközbővítéséről, a nógrádi-gömöri lovastáborok szervezéséről (Fülek) és többfunkciós közösségi kert kialakításáról (Bátorkeszi).

Az idei tematikus év, a külhoni magyar gyermekek éve programjai közül újdonságként említette, hogy Klímanócska elnevezéssel hirdetnek programot az óvodákban. A környezet- és klímavédelemmel ismertetik meg a legkisebb korosztályt, ennek érdekében óvodapedagógusokat képeznek.

Kitért arra is: a nemzetpolitikai államtitkárság hetedik éve hirdeti meg a Miénk a város! nevű online játékot, amely évek óta nagy népszerűségnek örvend. Minden évben 6-10 éves külhoni magyar gyerekek jelentkezését várják, a játék 4 héten át tart: idén október 4-én kezdődik és november 2-án zárul.

Beszámolt a Magyar Védőnők Egyesületével tartott Kárpát-medencei körútról is, ez szeptember 19. és november 13. között zajlik, öt helyszínen. A gyermekpszichológusok képzése Budapesten, október 15-19-én lesz.

Forrás: MTI

Magyarország számára - geopolitikai adottságaiból adódóan- kiemelten fontos értéket képviselnek a nemzeti régiók.

Az Európai Bizottság 2019. május 7-én bejegyezte a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezést.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői (Székely Nemzeti Tanács) azt szeretnék elérni, hogy az EU, kohéziós politikájában, kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ezek a régiók az elkülönített támogatási alapból pénzügyi, fejlesztési támogatásban részesülhetnének.

A kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtésére online gyűjtési rendszer szolgál. A kezdeményezés sikerességéhez legalább hét különböző EU tagállamból legalább 1 millió aláírás összegyűjtésére van szükség.

A támogatási aláírások benyújtására 2019. június 7. - 2020. május 7. közötti időszakban, az alábbi linken lehetséges:

https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative

Magyarország Konzulátusa - Beregszász

Pro Cultura Subcarpathica

30 éve szabadon

A magyar rendszerváltás és a külhoni magyarság

Beregszász, október 25-26.

Fővédnök:

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés Alelnöke,

a Nemzeti Fórum

október 25, péntek

16-19 óra:

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Fodó Sándor-terem:

FILMKLUB: Dokumentumfilmek a rendszerváltásról

*****

18 óra:

Konzulátus,Gulácsy-terem

Kárpátaljai magyar festők tárlata

október 26, szombat

 9-15 óra:

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Gross Arnold-terem

Lezsák Sándor, Fővédnök, az OGY alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke,

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke; Dupka Gyögy, közíró;Duray Miklós, író, politikus; Milován Sándor, a KMKSZ alapító elnöke;Simon János, politológus, Kodolányi Egyetem; Szőcs Géza, költő, miniszterelnöki főtanácsadó; Vári Fábián László, költő, író; Zubánics László, az UMDSZ elnöke

vendég: Böjte Csaba

moderátor: Debreceni Mihály

Részletes program itt!

2019. október 7.

Perényi Zsigmond életpéldája azt üzeni, hogy magyarságunkat, annak megőrzését minden érdek elé kell helyeznünk, saját közösségünkért ki kell állnunk, saját lehetőségeinkhez mérten kell harcolnunk érte a legjobban - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap Nagyszőlősön, a nemzeti gyásznapon tartott kárpátaljai központi megemlékezésen.

Az államtitkár báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánjának az emlékművénél mondott beszédében hangsúlyozta: szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy minden közösségben, így saját közösségeinkben is vannak olyan személyek, akikre évszázadok múltán is példaként tudunk visszatekinteni. Báró Perényi Zsigmond a beregszászi, nagyszőlősi, kárpátaljai magyarság kiemelkedő alakja ma is - tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a császári hatóságok azért végezték ki, mert aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. "Perényi Zsigmond életpéldája azt üzeni, hogy magyarságunkat, annak megőrzését minden érdek elé kell helyeznünk, saját közösségünkért ki kell állnunk, saját lehetőségeinkhez mérten kell harcolnunk érte a legjobban" - emelte ki.

Potápi Árpád János kifejtette, mi a 170 évvel ezelőtt kivégzett hősöknek a leszármazottaiként egy szabad nemzet tagjai vagyunk a Kárpát-medencében vagy a világ bármelyik részén, egy olyan nemzeté, amelynek nemcsak múltja, hanem jelene és biztos jövője van. Ma már kijelenthetjük - folytatta -, hogy Kárpátalján a magyar közösség egységes, erős és összetartó, és a magyar kormány partnerekként tekint az itteni szervezetekre. Rámutatott, az elmúlt évek munkájának köszönhetően Kárpátalja jelentős fejlődésnek indult, hiszen számos oktatási, egészségügyi intézmény épült és újult meg a magyar kormány támogatásával. A politikus jelezte, a magyar kormány a programjaival biztos hátteret szeretne nyújtani a kárpátaljai magyar közösségnek. "Kárpátaljainak, külhoninak lenni ma már nem hátrányt jelent, hiszen a magyar nemzet számára a külhonban élő magyarság olyan erőforrás, amellyel közösen tudjuk gyarapítani nemzetünket" - hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte, báró Perényi Zsigmond a főrendi ház alelnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, cselekedetét bátran felvállalta, nem kért kegyelmet és kivégezték. Bátorságát, hazája és nemzete iránti hűségét nem felejtik a kárpátaljai magyarok - mondta, hozzátéve, hogy a kárpátaljai magyarság mindent megtett annak érdekében, hogy hőseinek emlékét megtartsa. Így 1991-ben sikerült helyreállítani Perényi Zsigmond szobrát Nagyszőlősön a nevét viselő középiskola előtt, ahol a magyar közösség minden év október 6-án megemlékezik róla - mutatott rá. Most pedig a magyar kormány támogatásával sikerült helyreállítani a Beregszászhoz tartozó Beregardóban a Perényi-kastélyt, ahol Perényi Zsigmond született, s ott Perényi Kulturális Központot fogunk létrehozni - mondta el a KMKSZ elnöke.

Forrás: MTI

2019. október 7.

A Kárpát-medencei magyar közösségek számára is példaértékű az az anyaországi és kárpátaljai összefogás és együttműködés, amelynek köszönhetően mintegy száz diák kezdhette meg tanulmányait az új tanévben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola újonnan létesült Egán Ede Szakképzési Centrumában - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn az ungvári járási Nagydobronyban, az intézmény tanévnyitó és átadó ünnepségén.

A nagydobronyi református templomban tartott rendezvényen mondott köszöntőjében a politikus hangsúlyozta: három minisztérium, két szakképzési intézmény és egy felsőoktatási intézmény közös munkája, hogy megindult a képzés az Egán Ede Szakképzési Centrumban, s már most tervezhető a jövő. Nem titkolt céljuk, hogy tovább fejlesszék a külhoni magyar oktatási rendszert, teljesítve a magyar kormánynak a külhonban élő magyarok boldogulásának támogatására tett vállalását.

Ennek részeként 2015-ben a külhoni magyar szakképzés évében megkezdték a külhoni magyar szakképző intézmények hálózatának bővítését és megerősítését, és azóta 145 felszerelt szaktanterem, tanműhely és tangazdaság létrejöttéhez járultak hozzá - tette hozzá.

Potápi Árpád János jelentős sikerként értékelte, hogy az Egán Ede Szakképzési Centrum közel kétezer négyzetméter alapterületű, 434 millió forintos magyar kormánytámogatással épült nagydobronyi oktató központjában és kollégiumában 95 diák tanulhat anyanyelvén különböző szakmákat a XXI. század igényeinek megfelelő körülmények között. Az intézmény a biztos jövő alapja, olyan jövőé, amelyben a magyar emberek tudnak és akarnak munkálkodni - fűzte hozzá. "Oktatási támogatásainkkal és beruházásainkkal továbbra is azt a kiemelt nemzetpolitikai célt szeretnénk szolgálni, hogy tovább erősítsük magyar közösségeink identitását, anyanyelvi oktatását, a fiatalok szülőföldön való boldogulását" - hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora kiemelte, hogy a szakképzési centrum megépítésével és elindításával a kárpátaljai magyarság 30 éves álma valósult meg. A rektor elmondta, hogy a nagydobronyi centrumban a Mátészalkai Szakképzési Centrummal és a Baross László Mezőgazdasági Szakgimnáziummal közös iskolarendszerű képzés indult el szeptember 2-án, amelynek keretében 95 diák 7 szakmát sajátít el két év alatt oly módon, hogy az egyik héten Nagydobronyban, a másikon Mátészalkán tanul majd. A diákok a szakképzés keretében ukrán szaknyelvet, ukrán jog- és vállalkozói ismereteket is tanulnak majd, és Nagydobrony körzetében tevékenykedő vállalkozóknál vesznek részt szakmai gyakorlaton.

A szakember köszönetét fejezte ki a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, az Agrárminisztériumnak, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az Agrárkamarának a kárpátaljai magyar nyelvű szakképzéshez nyújtott támogatásért.

Potápi Árpád János hétfő délelőtt az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében magyar kormánytámogatással felújított oktatási részleget adott át. Az államtitkár a sajtónak elmondta: a magyar állam az elmúlt 4 évben 109 millió forintot fordított az egyetem magyar nyelvű oktatást szolgáló infrastrukturális fejlesztésére. Jelezte, a mostani fejlesztés 4 millió forintba került, de további két fejlesztéssel összesen 10 millió forintot tett ki a beruházás. Fontosnak nevezte, hogy az intézmény 240 magyar anyanyelvű diákja jó körülmények között tanulhasson, ezért a magyar kormány folyamatosan támogatja az egyetemet.

Forrás: MTI

Tisztelettel felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem meghirdeti a IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt.

A versenyen bármely ország énekese részt vehet, ha a verseny nyitónapján – 2020. szeptember 6-án – már betöltötte a 18. életévét.

A jelentkezési időszak kezdete: 2019. november 6.

A válogatóra való jelentkezés határideje: 2020. március 16.

A verseny honlapja az alábbi linken érhető el: http://martoncompetition.hu/

A verseny hivatalos Facebook oldalán az alábbi felhívó poszt jelent meg: https://www.facebook.com/watch/?v=415795445759783

Amennyiben az énekversennyel kapcsolatban további kérdések merülnének fel, a Zeneakadémia részéről készséggel áll rendelkezésükre Illyés Ágnes marketing kiemelt ügyfélkapcsolati munkatárs (illyes.agnes@zeneakademia.hu, Tel: (1) 462 4600/185, Mobil: + 36 30 371 5390) vagy Torda Júlia kommunikációs igazgató (torda.julia@zeneakademia.hu; kommunikacios.igazgato@zeneakademia.hu, Tel: + 36 30 593 8658).

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazza. A hatóság decembertől e jogszabály alapján ellenőrzi a növények, növényi termékek és egyes anyagok növényegészségügyi megfelelőségét mind az EU-n belüli forgalmazás, mind pedig a harmadik országból történő behozatal esetén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a novemberben megjelenő rendelet legfontosabb előírásait.

A Nébih honlapján korábban már beszámolt arról, hogy az Európai Unió területén termesztett és természeti környezetben élő növények védelme érdekében 2019. december 14-től valamennyi tagállamban életbe lép az új növényegészségügyi rendszer. Szakmai alaprendeletének (2016/2031) egyik legfontosabb végrehajtási jogszabályaként novemberben jelenteti meg a Bizottság a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazó rendeletet.

A végrehajtási rendeletben szerepel a karantén károsítók új jegyzéke, valamint a csak vetőmagokra és egyéb ültetésre szánt növényekre vonatkozó, vizsgálatköteles nemkarantén károsítók listája is. A rendelet tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyeknek meg kell felelniük az e károsítók terjesztésére képes áruknak, annak érdekében, hogy elfogadható szint alá csökkenjen a behurcolás és az elterjedés kockázata.

Behozatali tilalom EU-n kívüli országból

• A korábban is tilalom alá tartozó termékek köre érdemben nem változott, azaz továbbra is tilos az elfogadhatatlan növényegészségügyi kockázatot jelentő áruk behozatala harmadik országokból.
• Az új rendszer már számol olyan növényekkel is, amelyek importja mindaddig tiltott, amíg el nem készül a behozatalukkal járó kockázatok elemzése. Az ideiglenes tilalmi listára került termékek körét – főként fásszárú, ültetésre szánt növényeket – a már megjelent 2018/2019 számú uniós rendelet tartalmazza. Az egyértelmű azonosíthatóság érdekében az áruk mindkét listában a kapcsolódó vámtarifaszámokkal együtt szerepelnek.

Vizsgálathoz kötött behozatal EU-n kívüli országból

• Jelentősen bővült azon áruk csoportja, amelyek kereskedelmi forgalom útján kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozhatóak be az erre kijelölt határállomásokon. Az ilyen típusú termékek ellenőrzése minden egyes szállítmányra kötelező jelleggel kiterjed. A korábbiakhoz képest már az Európa Unión kívüli országokból származó, szinte minden gyümölcs és zöldség, fenyőfa, valamint koszorú is ebbe a csoportba tartozik.
• A rendeletben megjelennek azok az áruk is, amelyeket ugyan kísérnie kell növényegészségügyi bizonyítványnak, de bármely határállomáson beléptethetők és nem vonatkozik rájuk a 100%-os ellenőrzési kötelezettség.
• Mindössze öt gyümölcsféle (ananász, banán, datolya, durián és kókusz) maradt, amely növényegészségügyi bizonyítvány nélkül kerülhet be az Európai Unióba.

EU-n belüli forgalmazás szabályozása

• Az EU-n belüli szabad árumozgásban a növényegészségügyi kockázatok kezelésére a már 1993 óta alkalmazott növényútlevél-rendszer szolgál, amely a jövőben is fennmarad. A most elfogadott rendelet meghatározza azokat az ellenőrző vizsgálatokat és különleges előírásokat, amelyeket a növényútlevél kiállításához teljesíteni kell. Az eddigiektől eltérően a dokumentum formátumát is rendelet szabályozza (2017/2313).
• Jelentősen bővül a növényútlevél alkalmazási köre, hiszen az gyakorlatilag az összes növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, sok vetőmag) szállításához szükséges lesz.

A vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazása

• A vetőmagok közül többnyire azok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyek előállítására minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. A rendelet meghatározza azokat az eseteket is, ahol nem szükséges növényútlevélnek kísérnie a szaporítóanyagot.
• Számottevő változást idéz elő a szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazásában a vizsgálatköteles nemkarantén károsítók bevonása a növényegészségügyi szabályozás hatálya alá. A december 14-ei határnapig elvégzett/elvégzendő szemlékkel és vizsgálatokkal e károsítók egy részénél a növényanyag piaci irányelveknek való megfelelését ellenőrizték, a nemkaratén károsítóktól való mentesség igazolására nem volt szükség a növényútlevél kiállításához. Mivel e tekintetben az előírások módosulnak, a Bizottság – a zavartalan kereskedelem érdekében – egy átmeneti időszakot állapít meg, amíg az érintettek felkészülhetnek az új előírásoknak megfelelő eljárásra.

A december 14. előtt előállított szaporítóanyagok közül, amelyek növényfajai

• a régi rendszer szerint is növényútlevél-kötelesek:

- a december 14. előtt kiadott (régi) növényútlevéllel még további 4 évig forgalmazhatók,
- december 14-ét követően a határnap előtti előírásoknak való megfelelés esetén 2020. december 14-ig az új típusú növényútlevéllel hozhatók forgalomba;

• a régi rendszer szerint nem voltak növényútlevél-kötelesek, de az új rendelet szerint növényútlevél-kötelessé váltak:

- 2020. december 14-ig növényútlevél nélkül forgalmazhatók,
- ezt követően csak akkor hozhatók forgalomba, ha a régi rendszerben elvégzett vizsgálatok és az új rendszerben felállított követelmények fedik egymást vagy utólagos vizsgálattal igazolható a megfelelés, aminek alapján kiadható a növényútlevél.

Kapcsolódó jogszabályok:

• 2016/2031 rendelet
• 2018/2019 végrehajtási rendelet
• 2017/2313 végrehajtási rendelet

A rendeletek hatályos változatát az EUR-Lex oldalon olvashatják.

2020. február 21.

Remélhetőleg az ukrán miniszterelnök-helyettes márciusi magyarországi látogatásakor sikerül közelebb jutni a megállapodáshoz az ukrajnai kisebbségi jogok ügyében, ugyanis a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan és súlyosan jogsértő - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén.

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, fejlődő és demokratikus ország legyen, erre 150 ezer érve is van, hiszen ennyi magyar él Kárpátalján. Mint rámutatott, Magyarország ezért az utóbbi öt-hat évben nagyjából 75 milliárd forint gazdaságfejlesztési, humanitárius, egészségügyi és oktatási támogatást nyújtott Ukrajnának, illetve részt vett a harcokban megsebesült katonák gyógykezelésében és mintegy 2300 gyereket táboroztatott. A magyar kormány mindig kiállt keleti szomszédja területi integritása, szuverenitása mellett, és tisztában van az ország előtt álló kihívások rendkívüli súlyosságával. Mindazonáltal azt nem fogadhatja el, hogy Kijev több ponton is megsérti kétoldalú, valamint nemzetközi jogi kötelezettségeit az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvhasználati törvényekkel, amelyek elveszik a magyar közösségtől a korábban már megszerzett jogaik egy jelentős részét - emelte ki Szijjártó. "Mi a jövőben is a lehető leghatározottabban ki fogunk állni Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor elvárjuk az új ukrán vezetéstől, hogy ő maga is tartsa tiszteletben a nemzetközi szabályokat, s állítsa helyre a magyaroktól elvett jogokat" - tette hozzá. A tárcavezető végül elmondta, az ENSZ-nek univerzálisan mindenkin számon kell kérnie a nemzetközi jog tiszteletben tartását, nem engedhető meg, hogy egyes jogsértésekkel szemben fellépjenek, mások felett viszont szemet hunyjanak.

Forrás: MTI