Keresés: %s

2017. október 9.

Szijjártó Péter már sokszor elmondta, hogy gyalázatosnak és elfogadhatatlannak tartja az ukrán oktatási törvény módosítását. A külgazdasági és külügyminiszter minden lehetséges fórumon biztosította a kárpátaljai magyarokat arról, harcol és harcolni fog azért, hogy a diákok a jövőben is magyarul tanulhassanak.

Szijjártó Péter természetesen folyamatosan kapcsolatban van a kárpátaljai magyarság képviselőivel, ugyanakkor elengedhetetlenül fontosnak gondolja a személyes egyeztetést, ezért ma, miután Varsóban befejezi a tárgyalásait a kilenc ország részvételével rendezett egyeztetésen, azonnal Ungvárra utazik, hogy beszélni tudjon a KMKSZ vezetőivel és Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával.

A felek értékelni fogják az eddig megtett lépéseket, és beszélni fognak arról, hogy a magyar kormány még milyen döntéseket hozhat a kárpátaljai magyarok érdekében. Ukrajnában a magyarok kisebbségben vannak, de nincsenek egyedül, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettük, a kisebbségi szezett jogok elvétele elfogadhatatlan. A mismálos ebben a helyzetben kevés, egy gödröt nem lehet betemetni úgy, hogy egy marék földet rádobunk.

Az álláspontok közötti szakadék csak úgy tüntethető el, ha Ukrajna visszaadja a kisebbségek jogait. Ebben az esetben Ukrajna ismét számíthat Magyarország támogatására, addig azonban nem.

Forrás: KKM

2017. október 12.

Három évre Magyarország vette át az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) égisze alatt hét ország által működtetett Kárpátok Keretegyezmény elnöki tisztségét. Az ünnepélyes átadás-átvételre az egyezmény részes feleinek Lillafüreden tartott három napos magas szintű konferenciája keretében került sor, amikor dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Csehország képviselőjétől vette át az elnöki teendők ellátását jelképező vándorbotot.

Magyarország területének kétharmada valamilyen szintű mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért szimbolikus jelentőségű, hogy az agrárium és a vidék fenntartható fejlesztését célzó együttműködésünk deklarálása éppen a magyar elnökséget indító rendezvény idejére esik – jelentette ki a konferencia résztvevői előtt a miniszter. A miniszter kiemelte: a Keretegyezmény számos, már elfogadott jegyzőkönyve mellé a mostani konferencia ideje alatt elfogadásra került a fenntartható mezőgazdaságról és vidékfejlesztésről szóló dokumentum is.

Fazekas Sándor kijelentette, hogy ezen túlmenően a korábbinál nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az együttműködésre a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatás, a környezetbiztonság, kulturális örökség és hagyományos tudás, klímavédelem területén. A miniszter elmondta: ,,korunk egyik legnagyobb kihívása a Kárpátok térségben is a klímaváltozás, ezért nagy jelentőségű, hogy a konferencia elfogadta a Keretegyezmény klíma cikkellyel történő kiegészítését is.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a Kárpátok Egyezmény elnökség mellett, hazánk aktív szereplője a Visegrádi Négyek és a Duna Regionális Stratégia együttműködésnek is, és a jelenlegi időszak óriási lehetőség és kihívás, hiszen egyidejűleg Magyarország tölti be mindhárom együttműködés elnöki szerepét.

Elnöksége alatt Magyarország egyebek mellett vállalta, hogy regionális konferenciát rendez a környezeti és fenntarthatósági szemléletformálás és oktatás tapasztalatairól és együttműködési lehetőségeiről a térségben, különös tekintettel a sikeres hazai zöld óvoda és ökoiskola program bemutatására. Megrendezzük a kulturális örökség és hagyományos tudás témakör szakértőinek értekezletét is. Továbbra és vállaljuk a klímaadaptációs terület koordinálását és mindent megteszünk a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó jegyzőkönyv végrehajtásának előmozdítása érdekében.

A hét országot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörítő Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény aláírására 2003-ban került sor Kijevben. Az egyezmény célja, hogy az érintett országok együttműködjenek és hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez: megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az ott élők életminőséget és erősítsék a helyi gazdaságot, közösségeket.

Ennek érdekében a Keretegyezményben érintett országok és számos partner működik együtt munkacsoportokban és egyéb formában a fenntartható turizmus, fenntartható erdőgazdálkodás, fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a biológiai és táji sokféleség megőrzése, a klímaadaptáció, a kulturális örökség és tradicionális tudás, a fenntartható ipar, energia, közlekedés és infrastruktúra, és a környezetbiztonság területén.

A Részes Felek következő konferenciájára 2020-ban Lengyelországban kerül sor.

Forrás: FM

2017. október 18.

Magyarország továbbra is kész a folyamatos, komoly gazdasági együttműködésre Ukrajnával, ha az stabil, bizalmi politikai kapcsolatokon alapul - jelentette ki Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa szerdán Ungváron.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara üzleti fórumán a kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika 2010 óta a gazdaságfejlesztést tekinti a legfontosabb beavatkozásnak a Kárpát-medencében. Ez nem jelent semmilyen területi revíziót - szögezte le, megjegyezve ugyanakkor, hogy a történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Ezért építettük ki az egységes oktatási erőteret, s erre törekszünk a gazdaságot illetően is" - fogalmazott. Ez nemcsak a magyar-magyar, hanem a magyar és a többségi nemzet viszonylatában is értendő.

Grezsa István szerint a gazdaság fejlesztésével elérhető, hogy a magyarok ott éljenek, ott dolgozzanak, boldoguljanak, ahová születtek, amihez elengedhetetlen a többségi nemzetek szimpátiája. Magyarország politikailag és gazdaságilag is elég erős ahhoz, hogy ezt a tervét végre tudja hajtani - jelentette ki. Kiemelte, a kárpátaljai magyar közösség erősítése segíti Kárpátalját is, mert különösen ebben a régióban nem válaszhatók szét a magyar és nem magyar gazdaságfejlesztési programok. Magyarország továbbra is kész a folyamatos, komoly gazdasági együttműködésre Ukrajnával, ha az stabil, bizalmi politikai kapcsolatokon alapul.

"Magyarország örömmel látná Ukrajnát az Európai Unióban, ahogy korábban ennek érdekében mindent meg is tett, de most meg kell várnunk, amíg a politikai kapcsolatok normalizálódnak" - mondta.

Barta József, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke vázolta Kárpátalja gazdasági helyzetét, rámutatva, hogy Kijev negatív diszkriminációt folytat a régió támogatásában, rendszeresen szeparatizmussal gyanúsítva meg a térséget gazdaságfejlesztési kérdések kapcsán is. Legfontosabbnak a béke és stabilitás biztosítását nevezte, ami nélkül nem lehet gazdasági fejlődés. Kiemelten fontosnak nevezte mind a kárpátaljai magyarság, mind Kárpátalja gazdaságfejlesztési támogatását a magyar kormány részéről. A befektetések számára legígéretesebb kárpátaljai szektornak a turizmust nevezte.

Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózatának igazgatója előadásában elmondta, Kárpátalja mind tőkeellátottságát, mind fejlettségét tekintve jóval Magyarország mögött van. 
A fejlesztésben tud segíteni az MNKH az exportkapcsolatok fejlesztésével, míg a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programjával - mondta.

Hozzátette, jelenleg az exportkapcsolatok fejlesztésére van a legnagyobb lehetőség, mivel gyenge az ukrajnai vásárlőerő. A Kárpátalján előállított termékek piacra juttatásában tud segíteni a kereskedőház, akár Közép-Európában, akár világszerte, és ugyancsak elősegítheti magyarországi üzleti partnerek megtalálását a kárpátaljai vállalkozások számára.

Balázs Miklós, a Széchenyi Alapkezelő Zrt. vagyonkezelési igazgatója az alapkezelő által Magyarországon és Ukrajnában nyújtott finanszírozási lehetőségeket ismertette.

Forrás: MTI

2017. október 20.

Idén is aktívan segítik a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága programjainak ösztöndíjasai október 23. megünneplését a határokon túl - áll az államtitkárság által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Az államtitkárság az évek óta sikeresen működő Kőrösi Csoma Sándor-program, valamint a szintén igen eredményes Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasokat küld a külhoni magyar közösségekbe, hogy ott értékőrző munkájukkal segítsék honfitársainkat magyarságuk megtartásában. A magyarság nagykövetei idén is aktívan segítenek a világ minden táján az ott élő magyarok ünnepi műsorainak, programjainak megszervezésében, lebonyolításában - írták.

Temesváron Magyarország ottani tiszteletbeli konzulátusa és a helyi magyar szervezetek szervezésében ünnepi műsort tartanak a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Déván és Vízaknán az 56-os eseményekre hagyományosan az iskola keretein belül, leginkább történelemórákon van hagyománya. Gyimesbükkön, Petrozsényban és Kőhalmon idén először ünnepelnek, filmvetítéssel és rendhagyó osztályfőnöki órával.

Kóboron a református parókián gyűlik össze a közösség, hogy együtt ünnepeljenek. Brassóban ökumenikus istentiszteletet és kopjafa-koszorúzást tartanak. Macedóniában, Horvátországban és Szerbiában is ünnepi műsorokkal, történelmi megemlékezéssel, filmvetítéssel idézik fel a múltat. A Bosznia-Hercegovinában élő magyarok hagyományosan kirándulással egybekötött emlékezést tartanak az évfordulóhoz kapcsolódóan.

Kárpátalján a gyertyánligeti és nagybocskói közösség filmvetítéssel és történelmi visszaemlékezéssel ünnepel. Rahón és Kőrösmezőn a magyar tannyelvű iskolában tartanak megemlékezést a tanárok és diákok.

Komáromban ünnepi megemlékezés, Rozsnyón emléktábla-avatás, Pozsonyban koszorúzás és ökumenikus istentisztelet, valamint történelmi előadás várható. Léván és Kaposkelecsényen megemlékezést tartanak a magyar iskolákban, ünnepi estet szerveznek a Reviczky Házban. A nagykaposi Magyar Házban Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár átadja az 1956-os emlékszobát és a háztáji vásárudvart, valamint az 1956-os interaktív kiállítást. Tornalján ünnepi hangversenyt rendeznek.

A Csehországban élő magyarok koszorúzást, megemlékezést és nagymisét szerveznek a történelmi esemény tiszteletére. A bécsi magyar szervezetek idén is közösen emlékeznek meg az évfordulóról. Varsóban koszorúzást és gyertyagyújtást szerveznek az 56-os emléktáblánál. Brüsszelben szentmise és gyertyás felvonulás várható. A Liege-i Magyarok Egyesülete zarándoklatra hívja az érdeklődőket.

A Magyarok Angliai Országos Szövetsége Londonban tartja központi megemlékezését, emellett ünnepelnek Írországban, Skóciában és Walesben is honfitársaink. Svédországban a hétvégi iskolákban lesz az ünneplés, Stockholmban pedig a Magyar Házban. Németországban a berlini magyar nagykövetség október 23-án rendhagyó ünnepség keretében emlékezik meg az 1956-os forradalom 61. évfordulójáról.

A közlemény szerint Portugáliában és Spanyolországban is szerveznek forradalmi megemlékezéseket a helyi magyar szervezetek. Párizsban, Strasbourgban, Lyonban is ünnepelnek a Franciaországban élő magyarok, november 3-án pedig ünnepi megemlékezés és koszorúzás lesz Nagy Imre jelképes sírjánál a Pére-Lachaise temetőben. A svájci magyar szervezetek és az érdeklődők szentmise, koszorúzás, hangverseny és ünnepi műsor keretében emlékeznek.

Észak-Amerikában az ünneplés gyakori formája a koszorúzás, ünnepi előadás, istentisztelet, interaktív történelemóra a hétvégi iskolákban. Torontóban megnyitják azt a mozgókiállítást, amelyen keresztül az 1956-ban befogadott 37 565 menekült mond köszönetet Kanadának. Ottawában, Garfieldben, a Vancouver-szigeten, Victoriában, Nanaimóban, Windsorban, Winnipegben is tisztelegnek a kanadai magyarok az 56-os forradalom emléke előtt.

A New York-i magyar szervezetek az 1956-os emlékműnél tartanak megemlékezést. Más települések mellett Los Angeles, Cleveland, Seattle, San Francisco, Miami, San Diego, Fort Lauderdale, Ligonier is bekapcsolódik az ünneplésbe. Jelezték azt is, hogy Szilágyi Péter helyettes államtitkár október 23-án Washingtonban beszédet mond a magyar nagykövetség megemlékezésén.

A kontinens déli részén Brazíliában, Uruguayban, Chilében és Argentínában is műsorokkal, megemlékezésekkel készülnek az évfordulóra a magyar közösségek. Sydneyben, Melbournben, Wellingtonban, Adelaide-ban, Brisbane-ben Gold Coast-on és Christchurchben is ünnepel az Ausztráliában és Új-Zélandon élő magyar diaszpóra. Dél-Afrikában az országban működő egyetlen magyar szervezet, a Dél-Afrikai Magyar Szövetség szervezi Johannesburgban az ünnepi rendezvényeket.

Emlékezni és emlékeztetni, ez minden magyar feladata ezekben a napokban éljen az anyaország határain belül vagy a határain túl - hangsúlyozza a közlemény, kiemelve, hogy magyar identitás megtartásában, ápolásában kiemelt szerepet kapnak nemzeti ünnepeink.

Forrás: MTI

2017. november 2.

Meghívásos pályázaton 10 millió forinttal támogatja a külhoni magyar kultúrát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárága.

A pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek népszerűsítése, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.

Az Irodalmi Karaván című pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához, a Művészeti Karaván című pályázat pedig a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. Az elbírálásakor előnyt élveztek azok a pályázók, akik a felolvasókörutak, kiállítások, filmbemutatók tervezése során legalább egy programot a szórványmagyarság által lakott térségekbe terveznek.

A pályázati döntések letölthetőek innen és innen.

Forrás: EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság

2017. október 23.

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén hétfőn Ungváron.

A Kárpátalja Megyei Zenei-Drámai Színházban megtartott ünnepségen mondott beszédében a miniszter tolmácsolta a magyar kormány üdvözletét, majd emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a mai Kárpátalja területe több államhoz is tartozott, de a népessége állandó maradt. Nekünk, magyaroknak Kárpátalja hallatán történelmünk fontos helyszínei és képei vonulnak fel szemeink előtt: Beregszász, Munkács, Huszt, Rahó, Técső és persze Ungvár - tette hozzá.

Trócsányi László hangsúlyozta: "a kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat." Emlékeztetve arra, hogy 1956-ban Kárpátalja és Ungvár is annak az országnak a része volt, amelynek a csapatai leverték a forradalmat, rámutatott: nem csak a helyi magyarság volt áldozata annak a zsarnokságnak, amely ellen Magyarország népe felkelt, hanem Kárpátalja minden nemzeti közösségével együtt szenvedett elnyomást.

A magyar nemzet egységének fontosságáról szólva a tárcavezető kiemelte: ha a kárpátaljai magyarok közösségének fennmaradását és fejlődését elő kívánjuk segíteni, akkor első helyen az anyanyelven történő tanulás kérdését kell említeni. "Méltatlan lenne az ünnephez, ha elhallgatnám: nem tudunk napirendre térni az anyanyelvi jogok súlyos szűkítése felett az ukrán törvényhozás részéről" - hangoztatta, utalva a kisebbségi jogokat sértő oktatási törvényre. "Reméljük, hogy ukrán barátaink is felismerik, hogy ott, ahol a kisebbségek nem érzik jól magukat, hamarosan a többségi nemzet tagjai sem fogják, s ezért felülvizsgálják a tanügyi jogszabályt" - mondta a többi között, hangsúlyozva: "a magyarság nemzetközi egyezményekben rögzített nyelvi jogaiért határozottan kiállunk."

Ungvári látogatásának első programpontjaként az igazságügyi miniszter találkozott Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. Az egyórás megbeszélés után az MTI érdeklődésére Trócsányi László elmondta, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg az ukrajnai megye vezetőjével, felvetve előtte, hogy Magyarország és Ukrajna között ma is hatályban lévő két nemzetközi szerződés van - az egyiket a felek 1991 májusában kötötték a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításáról, míg a másikat 1991 decemberében írták alá a jószomszédsági kapcsolatokról -, amelyek egyértelműen rögzítik az anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogot az oktatás valamennyi szintjén. Emlékeztettem arra is, hogy a tanügyi törvény számos, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi megállapodást, keretegyezményt sért - tette hozzá.

A miniszter elmondta, megköszönte a kormányzónak a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, és arra kérte, hogy a kárpátaljai államhatalmi szervek is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ukrán parlament módosítsa az oktatási törvény kisebbségi jogokat súlyosan sértő 7. cikkelyét. "Egyúttal annak a reményemnek adtam hangot, hogy - a kárpátaljai hatóságok közreműködésével - még a Velencei Bizottság döntése előtt a magyarok számára kedvezően módosulhat az oktatási törvény" - húzta alá, hangsúlyozva, hogy az Igazságügyi Minisztérium minden jogi segítséget meg fog adni a kárpátaljai magyaroknak és érdekvédelmi szervezetüknek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) anyanyelvű oktatási jogaik helyreállításához.

Trócsányi László Ungváron részt vett és koszorúzott a város 56-os emlékműveinél tartott ünnepi megemlékezéseken.

Forrás: MTI

2017. október 25.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított hat magyar óvodát adott át ünnepélyesen Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos Kárpátalján.

Az Ungvári és Munkácsi járások hat magyarlakta települését érintő gyermekintézmény-átadások alkalmából az Ungvári járásbeli Nagydobrony óvodájában tartott sajtótájékoztatón a kormánybiztos elmondta: az óvodafejlesztési program első szakaszában Kárpátalján 22 új óvoda épül vagy létesül és 80-at újítanak fel, míg a második szakaszban 10 új óvoda épül, további 50-et pedig korszerűsítenek. A két szakasz valamennyi óvodát érinti, amihez komoly továbbképzési tanfolyamok társulnak - tette hozzá.

Jelezte, minden kárpátaljai magyar óvoda fog kapni még karácsony előtt egy olyan játszó- vagy magyarsarkot, amely erősíti a gyermekek kötődését a magyar nyelvhez és kultúrához, valamint egy-egy laptopot 55 gigabájtnyi magyar mesékkel telepítve. Grezsa István közölte, a magyar kormány összesen 4,5 milliárd forintot szán Kárpátalján a magyar óvodák korszerűsítésére és építésére, a fő cél ugyanis az, hogy 54 ezerről 64 ezerre nőjön a Kárpát-medencében magyar óvodákba járó gyermekek létszáma. Kárpátalján különleges jelentőségű az óvodafejlesztési program megvalósítása, mert a térségben nagyon rossz állapotban van az infrastruktúra, így sok mindent kell építeni - mutatott rá.

Hangsúlyozta: "Kárpátalját egy vonatkozásban külön kiemeltük, ugyanis úttörő kezdeményezésként 50 millió forint értékben ovifocipályákat telepítünk a négy legnagyobb létszámú óvodába, egyiket épp Nagydobronyban". Mint kifejtette, a jelentős óvodafejlesztési beruházás mélyreható változásokat fog eredményezni nemcsak a gyermekek, hanem a szülők, s így az egész magyar közösség életében.

Orosz Ildikó, az óvodafejlesztési program lebonyolításában részt vevő Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy a projektet kiterjesztette Kárpátaljára. Elmondta, hogy a program megvalósítását féléves állapotfelmérés előzte meg, amelynek során kiderült, hogy sok magyar település állami óvodájában áldatlan állapotok uralkodnak, a gyermekek még a szovjet időkből származó ágyakban, matracokon alszanak, sparhelten főznek, füstölő cserépkályhával fűtenek. Ennek kapcsán jelezte, hogy különös figyelmet fordítanak majd az óvodai konyhák modernizálására.

Elmondása szerint vannak települések, ahol új óvodát kell építeni, míg több helyen megvásárolt épületekben alakítják ki a gyermekintézményt. Különösen fontosnak nevezte, hogy a lakossági igényeknek eleget téve olyan falvakban is létesülnek magyar óvodák, ahol korábban nem voltak.     Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt hangsúlyozta, hogy minden közösség számára a legfontosabb a gyermekek jövőjének biztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele a megfelelő nevelés és oktatás.

Örvendetesnek mondta, hogy a magyar kormány gondolt a külhoni nemzettársak megsegítésére, és soha nem látott mértékben nyújt támogatást a határon túli magyar óvodák fejlesztésére, amiből Kárpátalja is igen jelentős mértékben részesül. Ez mindenképpen erőt, biztatást ad a kárpátaljai magyarok számára a jövőt illetően a mostani nehéz időkben - emelte ki a kárpátaljai magyar politikus.

Forrás: MTI

2017. október 27.

A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek arról, hogy a határon túl született gyerekek is kapjanak életkezdési támogatást és szüleik jegyezhessenek babakötvényt - mondta el Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár az MTI-nek pénteken.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány kiemelt fontosságúnak tartja az öngondoskodást, ezen belül a gondoskodást a gyerekek jövőjéről, ezért továbbra is támogatni kívánja a fiatalokat és ösztönözni a szülőket, hogy gyermekük jövőjéről már születésüktől fogva gondoskodjanak hosszú távú megtakarítás formájában.

Ezért döntöttek az életkezdési támogatásra és a babakötvény vásárlására jogosultak körének kibővítéséről  a határon túl született magyar gyermekekre - mondta Hornung Ágnes.

Kiemelte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról szóló javaslatot, amely szerint a 2017. június 30. után született, Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, de magyar állampolgárságú gyermekek után is járni fog az életkezdési támogatás, amelynek összege 42500 forint.

Azon országokban élő magyarok sem maradnak ki a lehetőségből, ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot, így ha a gyereknek van magyar igazolványa, ugyanúgy jogosult az állami támogatásra - fűzte hozzá a pénzügyi államtitkár.

Hornung Ágnes emlékeztetett: az életkezdési támogatás a mindenkori infláció mértékével kamatozik, és a fiatal felnőtt 18. születésnapja után tudja felhasználni az összeget.

Ha a szülő a Magyar Államkincstárnál Start-értékpapírszámlát nyit és a támogatásból babakötvényt jegyez, akkor infláció plusz három százalék kamatot kaphat, a szülők és hozzátartozók befizetéseit pedig az állam is támogatja, hiszen a család éves befizetéseinek mértéke után 10 százalékos kiegészítés is jár, maximum évi 6 ezer forint.

Tájékoztatása szerint babakötvényt a 2017. július 1. előtt született határon túli magyar gyerekek számára is vásárolhatnak a szülők, hozzátartozók. A számlanyitásra a Magyar Államkincstár kirendeltségein lesz lehetőség 2018. január elsejétől, az életkezdési támogatást a konzulátusokon is lehet majd igényelni - ismertette az államtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnök május 25-én, a Családok budapesti világtalálkozóján jelentette be, hogy a külföldön tartózkodó vagy ott élő magyarok előtt is "óvatosan" megnyitják a családtámogatási rendszert, jövőre már ők is kaphatnak a gyermek születése után anyasági támogatást, és az egész Kárpát-medencében jegyezhetnek babakötvényt is.

Forrás: MTI

2017. október 27.

A magyar kormány a kárpátaljai magyarságnak eddig nyújtott támogatások minden formáját nemcsak fenntartja, hanem bővíteni fogja, így minden korábbinál nagyobb támogatásra számíthatnak a kárpátaljai magyarok - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken Beregszászon, ahol közel ezer vállalkozó írt alá pályázati szerződéseket 2,3 milliárd forint értékben a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásának keretében.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott aláírási ünnepségen mondott beszédében Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2016 végén mintegy 2 milliárd forintnyi támogatást folyósított az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében a kárpátaljai magyar vállalkozóknak, s eddig összesen 18 ezer családi vállalkozó számára finanszírozta a kataszteri földbemérést. Idén nyáron 1444 mezőgazdasági pályázó kapott 3,7 milliárd forint támogatást - tette hozzá.     Az államtitkár bejelentette, ezúttal 987 olyan kárpátaljai magyar vállalkozó részesül 2,3 milliárd forintnyi pályázati támogatásban, akik a mezőgazdaságon kívüli szektorokban tevékenykednek. Az idei év végéig 10 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Kárpátalján, amelyen belül több mint 7,5 milliárd forint a magyar állami hozzájárulás, és ez összesen 22 ezer nyertes pályázatot jelent, ami hallatlanul nagy eredmény - emelte ki.     Magyar Levente azt is közölte, nincs vége a megkezdett munkának, hiszen a következő napokban Kárpátalján újra megnyílik a mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók számára a pályázati lehetőség eszközbeszerzésre, fejlesztésre, a gépállomány korszerűsítésére. A következő napokban elkezdhető az új pályázás, és ez a lehetőség azok számára is nyitott, akik korábban már nyertek támogatást - fejtette ki, jelezve, hogy földbérleti pályázati támogatás is indul, hogy minél több magyar gazdálkodó juthasson földterülethez a gazdaságok bővítése, a termelés növelése érdekében. Azt is elmondta, hamarosan indulnak Kárpátalján a nagyberuházások, amelyek több ezer munkahelyet teremtenek majd.

A politikus sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi hetekben megromlott a magyar-ukrán viszony, mert - mint fogalmazott - Ukrajna váratlanul támadást indított a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogai ellen, s ezáltal a magyar közösség ellen is. Minden kétoldalú és nemzetközi lépést megteszünk annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon - mondta. Leszögezte: "A magyar kormány a kárpátaljai magyarságnak eddig nyújtott támogatások minden formáját nem csak fenntartja, hanem bővíteni fogja, így minden korábbinál nagyobb támogatásra számíthatnak a kárpátaljai magyarok". Magyarországnak megvan az ereje ahhoz, hogy felülkerekedjen a nehézségeken: a magyar kormány biztosítani fogja, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyar tannyelvű oktatás.  Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője bejelentette, hamarosan vállalkozásfejlesztési tanácsadói központok nyílnak Kárpátalján a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztosságának támogatásával. Ezekben a vállalkozók jogi és szakmai tanácsokat kaphatnak tevékenységük eredményesebbé tételéhez - fűzte hozzá. A politikus köszönetet mondott a magyar kormánynak azért a hatalmas támogatásért, amelyet a kárpátaljai magyarságnak nyújt szülőföldön maradása érdekében.

Forrás: MTI

2017. november 2.

A külhoni magyar családok éve lesz 2018 - mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A helyettes államtitkár elmondta, a kormány jövőre a családokat helyezi középpontba, és az államtitkárság ehhez csatlakozva a külhoni magyar családoknak szenteli 2018-at.  Jövőre minden olyan téma fókuszba kerülhet, ami a családokat érintheti: oktatás, foglalkoztatás, munkahelyteremtés.

A helyettes államtitkár elmondta, jövőre pályázatot hirdetnek a hétvégi magyar iskolák működésének, infrastrukturális feltételeinek javítására.
A műsorban elhangzott az is, jövő héten csütörtökön és pénteken tartja éves ülését Budapesten a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért).

Forrás: MTI

2018. január 1-jétől a magyarországi családtámogatási ellátási formák közül két juttatás elérhetővé válik a Magyarország közigazgatási határain kívül élő magyarok számára is. E két támogatási forma az anyasági támogatás és a fiatalok életkezdési támogatása (Babakötvény).

A további részletekért kattintson ide.

A kérelem benyújtásához előzetesen időpontot szükséges foglalni!

Az igényléshez szükséges nyomtatványok:

• Kérelem anyasági támogatás megállapítására külföldön született magyar /nem magyar állampolgárságú ”Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek esetén
• Kérelem életkezdési letéti számla megnyitása iránt külföldön élő magyar állampolgárságú /nem magyar állampolgárságú ”Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek esetén

Tájékoztató a magyar országgyűlési választásról az Ukrajnában élő magyar állampolgárok részére

I.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok:

amennyiben élni szeretnének szavazati jogukkal, kérniük kell a központi (választói) névjegyzékbe történő felvételüket.

A névjegyzékbe vételi – regisztrációs – kérelemnek legkésőbb 2018. március 24-én 16 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irodához.

Aki korábban már kérte a felvételét a névjegyzékbe, annak nem kell újra regisztrálnia!

A kérelem előterjeszthető elektronikusan a www.valasztas.hu weboldalon, megküldhető postai úton (Nemzeti Választási Iroda, Budapest 1854, Magyarország). A nyomtatvány kitöltéséhez segítség kérhető Magyarország kijevi, illetve kárpátaljai külképviseletein: Ungváron és Beregszászon is.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a névjegyzékbe vételt követően levélben szavazhatnak. A választópolgárnak a névjegyzékbe vételi kérelemben kell nyilatkoznia arról, hogy hová kéri a szavazási levélcsomag kézbesítését. Magyarország ungvári és beregszászi külképviseletére, magyarországi lakcímre, vagy Magyarországon a kijelölt települések polgármesteri hivatalában működő helyi választási irodába.

A szavazási levélcsomag kizárólag a választópolgár által előzetesen megjelölt módon vehető át:

A szavazási levélcsomag személyes átvétele során a választópolgár személyazonosságát személyazonosító igazolvánnyal, vagy útlevéllel köteles igazolni. Amennyiben a személyazonosító okmányon és az átvételi jegyzéken szereplő személyes adatok eltérnek, úgy az eltérés tisztázása érdekében további dokumentumok (lakcímkártya, vezetői engedély) bemutatása válhat szükségessé.

A szavazatot tartalmazó válaszboríték leadása történhet:

 II.

A magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok

személyesen szavazhatnak a magyarországi lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben.

Ha a szavazás napján külföldön tartózkodnak, és Magyarország valamelyik külképviseletén szeretnének szavazni, legkésőbb 2018. március 31-én 16 óráig kérniük kell a külképviseleti névjegyzékbe vételt a www.valasztas.hu oldalon keresztül. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik jelentkeztek a külképviseleti szavazásra, a kiválasztott külképviseleten 2018. április 8-án, vasárnap (6 és 19 óra között) adhatják le szavazatukat kizárólag személyesen, a külképviseleten kijelölt szavazóhelyiségben. A szavazás feltétele, hogy személyazonosságukat igazolják a következő, magyar hatóság által kiállított érvényes igazolványok valamelyikének bemutatásával: személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély.

2018. március 24.

Grezsa István kormánybiztos ünnepélyesen átadta a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságának megmaradását szolgáló, 120 millió forintos magyar állami támogatással épült első kárpátaljai Magyar Házat szombaton Rahón.

Az eseményről az MTI-nek telefonon nyilatkozva Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa elmondta, a rahói Magyar Ház valódi befektetés a jövőbe, és az átadása több üzenetet is hordoz.

"Azzal, hogy a Felső-Tisza-vidék közigazgatási és kulturális központjának számító Rahón, azaz egy olyan térségben adtunk át egy magyar közösségi teret, ahol néhány éve még visszafordíthatatlannak tűnt az asszimiláció és a nyelvvesztés, bizonyítjuk: a folyamat megállítható, sőt vissza is fordítható" - tette hozzá.

Szerinte az, hogy ez sikerült, az elmúl évek "szívós nemzetpolitikájának" és a római katolikus egyház, valamint a Felső-Tisza-vidéki magyarság összefogásának köszönhető, a térség oktatási-nevelési intézményeiben ugyanis egyre több magyar gyökérrel rendelkező és nem magyar nemzetiségű gyereket íratnak a szülők magyar iskolai vagy óvodai csoportba.

A kormánybiztos kiemelte, az 500 négyzetméter alapterületű közösségi ház a római katolikus egyház közreműködésével létesült a plébániaépületre történő emeletráépítéssel, Rahó központjában.

Ez egyben azt jelzi - mutatott rá -, hogy a létesítmény a megmaradás kettős bázisaként a nemzeti azonosságtudat fejlesztése mellett a hitélet fellendítését is szolgálja.

"A rahói Magyar Ház a Magyar Házak Kárpátalján Program szerves része, és mint ilyen, üzenet a jelennek, de főként a jövőnek, hogy ha mi, magyarok képesek vagyunk összefogni a Kárpát-medencében, akkor mindent el tudunk érni" - hangsúlyozta Grezsa István.

Mikulyák László esperes, rahói plébános, aki a közösségi ház múlt év augusztusában kezdődött építését koordinálta, az MTI érdeklődésére elmondta, Rahónak két magyar közössége van, és mindkettő számára a római katolikus plébánia a legjobban megközelíthető hely. Megjegyezte, a felekezeti hovatartozástól függetlenül látogatható Magyar Házban, amelynek a plébániától független a bejárata, található egy száz fő befogadására alkalmas rendezvényterem, számítógépekkel felszerelt osztályterem a vasárnapi iskola tanulói és az egyre népszerűbb magyar nyelvtanfolyamok résztvevői számára, továbbá helyet kaptak benne a térség magyar szervezeteinek irodahelyiségei, valamint két szolgálati lakás, többek között a Petőfi-program ösztöndíjasainak az elhelyezésére.

Forrás: MTI