2016. december 10.

Nagy sikerrel zárult a Miniszterelnökség által Kárpátalján ukránok számára meghirdetett ingyenes magyar nyelvoktatási program első szakasza, amelynek az elvégzéséről szóló bizonyítványt mintegy ezren vették át szombaton Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott bizonyítványosztó ünnepségen Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: az előzetes felmérés reményen felül nagy érdeklődést jelzett a magyar nyelv tanulása iránt Kárpátalja többségi nemzethez tartozó lakossága körében.

Ennek a más országokhoz képest szokatlanul nagy érdeklődésnek köszönhetően a féléves tanfolyamra az eredetileg várt 500 fő helyett több mint kétezren jelentkeztek - fűzte hozzá.

Így a nyelvi kurzust májusban egyszerre 52 helyszínen, 140 csoportban 1404-en kezdték el, akik közül 1187-en tették le sikeresen a szóbeli és írásbeli vizsgákat - mondta.

A kormánybiztos közölte, a jelentős igényre való tekintettel Kárpátalján folytatódik az ingyenes magyar nyelvoktatási program, amelynek egy hete elkezdődött második szakaszára 3500-an jelentkeztek.

Forrás: MTI

2016. december 13.

Szent László-évet hirdet 2017-re a nemzetpolitikai államtitkárság. A programsorozat célja, hogy széles körben megismertessék az uralkodó életét és tevékenységét – közölte Potápi Árpád János államtitkár kedden budapesti sajtótájékoztatón. A Szent László-évre 80 millió forint áll rendelkezésre.

A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a január 1-jén induló emlékévben a programok lebonyolítását egy külhoni, civil és egyházi szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, amelynek elnöke Gaal Gergely. A testület munkásságát Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a Szent László-év egyik kezdeményezője is segíti.

Kitért arra is, hogy tavaly Márton Áron-évet hirdettek 2016-ra, ezt igen sikeresnek nevezte. Mint mondta, összekapcsolták az anyaországot a Kárpát-medencei magyarsággal és a diaszpóra magyarságával. Úgy fogalmazott: a püspök emléke és példamutatása ma is odaállítható a fiatalok elé, a magyar nemzet egészét szimbolizálja. 

Gaal Gergely, a tanácsadó testület elnöke elmondta: Szent László személye összeköti Közép-Európa nemzeteit, több mint húsz település őrzi a nevét Kárpát-medence-szerte, mesék, legendák szólnak róla. A programok között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő és az uralkodó személyét közvetítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezik még a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását és terjesztését, gyermektábor, sportverseny szervezését.  

A tervezett fontosabb helyszínek Győr, Nagyvárad, a felvidéki Debrőd és Nyitra, valamint Zágráb és Krakkó. Szent László trónra lépésének 840. évfordulója lesz jövőre, és 825 éve avatták szentté.

A kiosztott háttéranyag szerint a Szent László-év célja az uralkodó életének és művének széles körű megismertetése, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományok ápolása és továbbadása. A célok között szerepel még a magyar-magyar kapcsolatok erősítése, a határokon átívelő egységes magyar nemzetkép erősítése; erős, a Kárpát-medencében domináns magyar államiság eszméjének erősítése, valamint a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti párbeszéd kiszélesítése.

Forrás: MTI

2016. december 14.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kapta idén a Duna-díjat. Az elismerést szerdán Budapesten adták át.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatásában arról beszélt, hogy volt idő, amikor a magyarság összetartozásának alkotmányos értékét kizárólag a Duna Televízió képviselte. A 2010-es választások után az Országgyűlés tanúságot tett a nemzeti összetartozásról, a nemzet egységét alkotmányba foglalták, így a Duna Televízió "már nem magányos farkasként küzd" - tette hozzá.

A KMKSZ-ról elmondta: a kárpátaljai magyarság 1989. február 26-án Ungváron alakult szervezete az első és máig legnagyobb létszámú társadalmi, érdekvédelmi szervezet, tagsága 2015-ben 45 ezer főt számlált.

Semjén Zsolt felidézte: 1972-ben több mint ezer kárpátaljai magyar írta alá azt a szovjet legfelső vezetésnek címzett beadványt, amelyben a kisebbségi jogaik biztosítását, a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgák bevezetését, az anyanyelvi oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának engedélyezését szorgalmazták. A szovjet rendszer meghurcolta a szervezőket: Fodó Sándor egyetemi tanárt, a szövetség későbbi alapító elnökét, S. Benedek András író-történészt, Kovács Vilmos írót; a dokumentum megkerülhetetlen előzménye volt mindannak, amit a kárpátaljai magyar érdekvédelemnek a rendszerváltoztatás után sikerült elérnie. Az akkori aláírók lettek a szövetség alapítói - mondta.

Ismertette: a KMKSZ célja a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti vagyonának, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint mindezek védelme. A szövetség megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét.

A szövetség múlhatatlan érdemei közé sorolta Semjén Zsolt, hogy megszervezte és elindította azt a folyamatot, amely a szovjet időszak után biztosította a kárpátaljai magyarság számára nemzeti ünnepeinek nyílt és szabad megünneplését. A történelmi múlt felelevenítése érdekében emlékműveket, emléktáblákat állítottak, valamint közreműködésükkel került vissza a helyére több olyan emlékmű, amelyeket a második világháború után a szovjet hatóságok távolítottak el - közölte.

Rámutatott: a szövetség kezdettől feladatának tekintette a kárpátaljai magyarságot ért múltbeli jogtalanságok és sérelmek orvoslását is, a meghurcoltak rehabilitálását. Kezdeményezésükre Kárpátalja csaknem minden magyarok lakta településén állítottak emlékművet az 1944 őszén jogtalanul elhurcolt és fogolytáborokban elpusztult kárpátaljai magyar férfiaknak, egyúttal kérték az ukrán parlamenttől büntetlenségük kimondását és kollektív politikai rehabilitációjukat.

A KMKSZ megkülönböztetett figyelemmel kezelte a magyar iskolák, az anyanyelvi oktatás jelentőségét; több évtizedes tevékenységüknek köszönhető, hogy Beregszászon működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház - jelezte a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra: a KMKSZ hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás, az autonómia megteremtése, célja az összmagyar kultúrán alapuló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése.

A szövetség mindenkor szoros kapcsolatokra és együttműködésre törekedett a kárpátaljai történelmi egyházakkal, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése bekerült a legutóbbi választási megállapodásba, amelyet a KMKSZ a jelenlegi államelnökkel, Petro Porosenkóval kötött - mondta Semjén Zsolt.

Felidézte azt is, hogy a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közti összefogás sikeres volt, a 2015-ös önkormányzati választáson a 64 fős megyei közgyűlésben a KMKSZ-frakciónak nyolc helyet sikerült megszereznie, amivel megkerülhetetlen politikai erővé vált a megye irányításában. Képviselettel rendelkezik a különböző szintű, helyi, városi, járási önkormányzatokban is.

A KMKSZ kapcsolatainak egyik súlypontját az anyaországgal való együttműködés jelenti, a szövetség a magyar kormány stratégiai partnere, az összefogás kifejezéseként ül a Fidesz-KDNP színeiben ül képviselőként Bocskor Andrea az Európai Parlamentben (EP) - jelezte.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: a Duna Televízió 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy köldökzsinórként kösse össze az elcsatolt területeket.

Felidézte: az alapítás húszéves évfordulóján döntöttek a Duna-díj alapításáról, amelyet azon személyek és egyesületek kapnak, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért és a magyar identitástudat megerősítéséért.

Az elismerést Brenzovics László, a KMKSZ elnöke vette át, aki különösen fontosnak nevezte a Duna Televízió 1992-es megalakulását, mondván, más szemléletet hozott a televíziózásba és hangsúlyosan kezelte a határon túli magyarság kérdéseit. Az elmúlt 27 évben árvizek, forradalmak, háborúk megpróbáltatásainak voltak kitéve a kárpátaljaiak, s ahhoz, hogy ezt átvészelték, a magyarországi médiának, a Duna Televíziónak is fontos szerepe volt - mondta.

Szólt arról is, hogy idén maga a díj is megújult: Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.

Az elismerést ötödszörre ítélték oda, azt először az idén elhunyt Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, EP-képviselő tavaly pedig a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta az elismerést.

Forrás: MTI

2016. december 19.

Hódmezővásárhely anyagi támogatásával épülő új református óvoda épületének alapkövét helyezték el ünnepélyesen hétfőn a Beregszászhoz közeli Mezőváriban.

Az alapkőletételi ünnepségen mondott beszédében Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy a városban a kárpátaljai magyarok megsegítésére indított gyűjtésből befolyt négymillió forint összeget 2015-ben adták át a mezővári óvodának, s abból kicserélték az épület nyílászáróit.

A hódmezővárosi városi televízió forgatócsoportja által az óvodáról készítetett felvételeket látva Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetette, hogy támogatni kell egy új óvoda megépítését Mezőváriban, s ennek nyomán a hódmezővásárhelyi városi közgyűlés gyűjtést kezdeményezett - tette hozzá. Az alpolgármester szerint a felhívást eddig összesen több mint 42 millió forinttal támogatták magánszemélyek, olvasókörök, civil szervezetek, vállalkozások és a pénzbeli felajánlások mellett hódmezővásárhelyi cégek egyebek mellett építőanyagokat, szanitereket ajánlottak fel, aminek köszönhetően eddig összesen több mint 60 millió forint gyűlt össze.

Az alpolgármester hangsúlyozta: Hódmezővásárhely mindig elkötelezett volt a külhoni magyarság ügyében, és amikor szükség volt rá, gyűjtést szervezett a határon túli magyarok megsegítésére. Az új mezővári óvoda felépítésének támogatása azonban az eddigi legnagyobb összefogás a városban - mondta. Hegedűs Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy jövő szeptemberben megnyitja kapuit a korszerű mezővári óvoda.

Beszédében Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, a hódmezővárosi városi közgyűlés képviselője azt hangsúlyozta, hogy Mezőváriban olyan intézmény alapkövét rakják le, amelyre a jövő épül a magyarok összefogásának eredményeként. Kifejtette: ha Magyarország valamit vállal, akkor azt teljesíti. Jelezte: a magyar kormány eltökélt szándéka, hogy elősegítse a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradását.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke azt emelte ki volt mezővári lelkészként és lakosként, hogy a településen az elmúlt negyedszázadban nem épült közintézmény, így a hódmezővásárhelyi támogatással létesülő óvoda lesz a közösséget szolgáló első új létesítmény. Épp ideje annak, hogy 25 év elteltével valamilyen új remény adassék a településen élőknek, hogy egy új óvoda épül a községükben - mondta.

Az egyházi vezető köszönetet mondott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak és a város polgárainak azért, hogy Mezővárit választották, és készek a hatalmas támogatásukat megadni a községnek. "Hiszek abban, hogy magyarságunk minden terhet vállalva itt fog maradni Kárpátalján, és be fogja tölteni több mint ezer éves küldetését, amit kaptunk az Istentől, magyar nyelven fogjuk teljesíteni" - emelte ki Zán Fábián Sándor.

Salamon Elemér, Mezővári polgármestere az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a 3400 fős községben nagy igény van egy új óvodára, amelyben minden gyermek helyet kaphat. Közlése szerint a 150 millió forint összköltségből épülő, játszótérrel és tanuszodával ellátott gyermekintézmény minden igénynek és követelménynek meg fog felelni.

Forrás: MTI

2016. december 20.

Számítástechnikai eszközökkel segíti a kárpátaljai ukrán nyelvű média munkáját a magyar kormány.

Grezsa István kormánybiztos húsz laptopot adott át a kárpátaljai ukrán nyelvű média képviselőinek a beregszászi konzulátuson. A rendezvényen a kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyar újságíróknak megjelentetett pályázattal egy időben merült fel a gondolat, hogy a magyar nyelvű médiában dolgozók mellett a kárpátaljai ukrán médiumok munkáját is segíteni kell.

Grezsa István reményét fejezte ki, hogy Magyarország, jó szomszédként ezzel a támogatással is hozzá tud járulni egy tényekre támaszkodó, objektív kárpátaljai médiatér kialakulásához.

A laptopokat az ungvári és a beregszászi főkonzulátusok munkatársainak segítségével ítélték oda a támogatottaknak.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. január 14.

2017-ben immár ötszáz esztendeje annak, hogy Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az évfordulót Európa- és Kárpát-medence szerte számos rendezvénnyel ünneplik. Ebbe az eseménysorozatba kapcsolódik a Protestáns iskolatörténeti mozaik elnevezésű vándorkiállítás is, melynek idei első állomása január 13-án volt Beregszászban.

A rendezvényen igei köszöntővel Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke szolgált. Az elöljáró hálát adott azért, hogy a vidék reformátusai kettős ünnepnek örülhetnek. A reformáció emlékéve mellett huszonöt éve újra van református oktatás Kárpátalján. „Az átkos évtizedeket úgy élte át az itteni magyar nemzetrész, hogy az apák és anyák elmondták fiaiknak és leányaiknak, hogy ami van, azt megköszönjük, de az igazira vágyunk: amikor az Isten igéje van a középpontban.” A 78. zsoltár alapján arra biztatta a jelenlévőket, hogy figyeljenek az Isten tanítására, és elődeinkhez hasonlóan adják tovább azt. „Kárpátalján sokan már csak Istenben bíznak. De számunkra ez a „már csak” nem véget, hanem csodálatos ígéretet jelent” – fogalmazott Zán Fábián Sándor.

A kárpátaljai megnyitón helyi egyházi és világi méltóságok mellett részt vett dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos is. Grezsa István köszöntőjében hangsúlyozta a reformáció jelentőségét magyarságunk, anyanyelvünk megőrzésében az elmúlt fél évezred viszontagságai idején. „Abban, hogy én most, itt magyarként és magyarul megszólalhatok, mérhetetlen szerepe van a református prédikátoroknak” – mutatott rá a kormánybiztos.

Köszöntötte a vendégeket dr. Orosz Ildikó, a tárlatnak otthont adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Nagy Petronella, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzul asszonya is.

A kiállítás célját, létrejöttének történetét Győri József, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona igazgatója, a Református Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumi tagja ismertette. A megnevezett alapítvány szervezésében és a Reformáció Emlékbizottság anyagi támogatásával létrehozott interaktív tárlat képet ad a magyar protestáns neveléstörténet kulcsszereplőiről, fontos helyszíneiről és korszakairól. A vándorkiállítás, mintegy a reformáció történelmi útvonalát bejárva, a Kárpát-medence minden szegletében bemutatja a protestáns iskolatörténetet.

A tárlat Beregszászban január 22-igtekinthető meg a Rákóczi-főiskola Gross Arnold kiállítótermében.

Forrás: Kocsis Julianna/Kárpátalja.ma

2017. január 17.

A román és az ukrán határszakaszon továbbra sem indokolt különleges intézkedés bevezetése az illegális migráció miatt - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kedden.

Bakondi György szerint ezeken a határszakaszon az illegális bevándorlók száma alacsony, az érkezők többségét elfogják, a román és az ukrán társszervekkel jó az együttműködés, és visszaveszik azokat, akik mégis átjutnak Magyarországra.

A főtanácsadó arról is beszélt, hogy folyamatos az illegális bevándorlók beáramlása Szerbiába. Elsősorban Bulgárián keresztül érkeznek a migránsok, de olyanok is vannak, akik Montenegrón, Albánián, Koszovón keresztül érkeznek Szerbiába, ahol több mint 7200-an várakoznak arra, hogy Németország vagy Svédország felé induljanak tovább.

Forrás: MTI

2017. január 26.

Idén már harmadszor szerepelnek a hivatalos felvételi tájékoztatóban a szomszédos országok magyar nyelvű felsőoktatási képzései, mert a kormányzat egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térben gondolkodik - mondta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-vel.

Az államtitkár kifejtette: az Oktatási Hivatal által biztosított tájékoztató az általános részben a szomszédos országok - Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna - felsőoktatási felvételi eljárásairól nyújt átfogó információkat, ezzel segítve azokat a külhoni és magyarországi érdeklődőket, akik a határon túli felsőoktatási intézmények valamelyikében szeretnék folytatni tanulmányaikat magyar nyelven.

A határon túli felsőoktatási képzésekről nemcsak általános információkat, hanem a konkrét szakokkal és képzésekkel kapcsolatos feltételeket ismerteti a tájékoztató országonkénti és intézmény szerinti bontásban - közölte Rétvári Bence.

Hozzátette: a felvi.hu oldalon olvasható tájékoztatás kitér a jelentkezési feltételekre és a jelentkezés módjára; a határon túli képzések szintjeire, a képzésekhez szükséges bizonyítványokra, oklevelekre, végzettségekre és felvételi vizsgákra; továbbá arra, hogy milyen, a felvételhez szükséges vizsgákat lehet magyar nyelven vagy magyar fordítással letenni.

Így egy helyen könnyen megismerhetőek az állami ösztöndíjas képzések, a felvételi során alkalmazott rangsorolás, pontszámítás, a felvételi eljárás és a képzések költsége, valamint, hogy hol és hogyan kérhető vagy érhető el a felvételi eljárásról szóló hivatalos tájékoztatás vagy magyar nyelvű információ. Az először 2015 januárjában megjelentetett külhoni magyar felsőoktatási tájékoztató is hozzájárult ahhoz, hogy a határon túli képzésekben több mint 16 ezer magyar hallgató vett részt a 2015/2016-os tanévben, akik közül több százan az anyaországból érkeztek - hangsúlyozta.

A korábbi tanévekben összesen 21 külhoni felsőoktatási intézmény 334 képzése volt végezhető magyar nyelven - közölte Rétvári Bence.

Forrás: MTI

2017. február 3.

Február 24-én indul a külhoni magyar családi vállalkozások éve, a tematikus program részeként egyebek között kutatást terveznek és Kárpát-medencei körúton találkoznak a szakmai partnerekkel - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken az MTI-vel.

A Magyar Állandó Értekezlet 2016. december 1-jén zárónyilatkozatában döntött arról, hogy  2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. A nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus év nyitórendezvényét február 23-25. között Balatonalmádiban tartja. A nyitórendezvény keretében külhoni és magyarországi családi vállalkozásokkal szeretnének gondolatot cserélni, továbbá lehetőséget teremteni a kapcsolatépítésre, a tapasztalatcserére.

A tematikus év programjai keretében a nemzetpolitikai államtitkárság olyan családi vállalkozásokkal szeretne foglalkozni, amelyekre az alábbi szempontok közül legalább kettő érvényes: két vagy több családtag tulajdonrésszel rendelkezik a vállalkozásban (akár házastársak, akár testvérek, akár leszármazottak) - a tulajdonosi jogok az alapító vagy annak közvetlen családtagjai birtokában vannak; a család tagjai részt vesznek a vállalkozás irányításában, jellemző a családtagok aktív bevonása a napi teendőkbe, a nem vezetői feladatokba is (legalább két családtag kizárólag ebben a cégben van foglalkoztatva), illetve a család ebből a tevékenységből él, vagy a vállalkozásból származó jövedelem jelentősen hozzájárul a család megélhetéséhez, többgenerációs a vállalkozás, vagy jelen van a szándék a generációs átörökítésre, a rövid távú profittermelés helyett a hosszú távú fenntartáson van a hangsúly vagy legalább öt éve működik.

A tematikus év keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet koordinálásával kutatást terveznek, feltérképeznék a külhoni magyar családi vállalkozásokat, problémáikat, összegeznék jellegzetességeiket. Kárpát-medencei körút keretében szakmai partnerekkel valamennyi külhoni magyar régióba konferenciákkal és workshopokkal látogatnak el 2017 márciusától.

Júniusban nyári továbbképzést szerveznek, amelyre egyaránt várják a külhoni magyar családi vállalkozások képviselőit és a fiatal vállalkozókat. A program során a jó gyakorlatok cseréjének érdekében magyarországi és külhoni családi vállalkozások együttműködésével rendezvényeket szerveznek - jelezték.

Forrás: MTI

2017. február 6.

Alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik meg a Gulág-Gupvi áldozatairól a Magyar Posta. A politikai foglyokat őrző Gulág szimbolikus név, hiszen a szovjet kényszermunkára hurcoltak különböző típusú munkatáborokba kerültek - emlékeztetett az alkalmi bélyeg ünnepélyes bemutatásán Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere elmondta, az általa vezetett Gulág Emlékbizottság arra a sok százezer magyarra - köztük sok svábra és zsidóra - kíván emlékezni, akiket a különböző típusú szovjet lágerekbe hurcoltak.

A magyar kormány a 2015-öt és 2016-ot a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéveivé nyilvánította, majd az emlékbizottság ezt 2017. február 25-ig, Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának 70. évfordulójáig meghosszabbította.

"Az emlékév véget ér, de az emlékezés nem marad abba. Ez az emlékezés megadta a figyelmet és tiszteletet azoknak a honfitársainknak, akik áldozatai lettek a kommunista elnyomó rendszernek, de azoknak is, akik helytállásukkal hőssé váltak" - emelte ki Balog Zoltán.

Az emlékezésnek több módja is van, fontos például, hogy a fogyatkozó számú tanúk emlékezzenek - jegyezte meg a miniszter.

Mint hozzátette, emléket lehet állítani hatalmas emlékművekkel is, jelenleg például a ferencvárosi pályaudvarnál készül egy Malenkij robot emlékmű.

Az emlékezésben fontos szerepet tölthet be a posta, mert a bélyegkibocsátás is egyfajta emlékezés, egyfajta "emlékmű-állítás" - hangsúlyozta a miniszter.

Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, az ifj. Szunyoghy András tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában, 200 ezer példányban készült, fogságba esett és szabaduló madarakat együtt ábrázoló bélyeg február 1-jétől kapható.

Balog Zoltán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az emlékbizottság a szovjet megszállás áldozatainak emlékét is ápolni kívánja.

Szóba került, hogy a Szabadság téren állítsanak a tiszteletükre emlékművet, ezt a kérdést társadalmi vitára is bocsátották - idézte fel Balog Zoltán, hozzátéve: a javaslatot támogatja az emlékbizottság is.

Forrás: MTI, kormany.hu

2017. február 7.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti a „Szülőföldön magyarul” című program felhívását a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2016/2017-es tanévre.

A pályázati kiírás régiós bontásban ezen a linken elérhető.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. február 10.

A nemzetpolitikai államtitkár szerint kiemelten fontos, hogy a nemzeti kisebbségek minél inkább ismerjék jogaikat és éljenek is azokkal.

Potápi Árpád János a Jogkiterjesztési küzdelem: eszközök és lehetőségek Ukrajnában címmel rendezett pénteki konferencián felidézte az ukrajnai önkormányzati választásokat, és azt, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség történelmi sikereket ért el, újra van országgyűlési képviselője is a magyarságnak. A KMKSZ ezzel jelentősen segítheti az ukrán és a magyar kormány együttműködését, egyfajta hidat képezve - mutatott rá.

Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az ukrán politika, a közvélemény is támogassa a nemzetpolitikai célokat. A magyar kormány semmilyen olyan helyi célt nem támogat, ami az ottani szervezetek, történelmi egyházak elképzelésének nem felel meg - rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.

Kitért arra is, hogy a nemzeti kisebbségek napjainkban gyakran több joggal rendelkeznek, mint amennyiről tudnak, és amit kihasználnának. Kiemelten fontos, hogy ezeket a jogokat minél inkább megismerjék és éljenek vele. Szólt arról is, hogy az oktatás területén tapasztalható negatív tendenciákat elutasítják, és próbálnak ellene fellépni.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben számos program indult, ezek az élet minden területére kiterjednek, és egyre inkább érintik a gazdaságot is.

A magyar kormánynak legfontosabb nemzetpolitikai célja, hogy a szülőföldön boldoguljanak az emberek, és ez igaz Kárpátaljára is - mondta, hozzátéve: az Edgán Ede fejlesztési program 32 milliárdot ölel fel, és emellett további forrásokat fordítanak az intézményrendszer fejlesztésére és bővítésére. Az óvodaprogram előkészítése is zajlik, egyik állomása Kárpátalja lesz - jegyezte meg.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: jelentős visszalépéseket tervez az ukrán fél az oktatás és nyelvhasználat területén egyaránt.

Jogilag nem lenne például meghatározva, mit jelent az, hogy az ukrán nyelv mellett használnának egy másik nyelvet. Hasonló a helyzet a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvénytervezetnél is - jegyezte meg.

Ugyanakkor úgy látta, van még remény arra, hogy ne történjen meg a legrosszabb. Ukrajna európai integrációja, belső stabilitása nem valósulhat meg anélkül, hogy a kisebbségek jogait ne biztosítanák - fogalmazott a KMKSZ elnöke.

Kántor Zoltán, a kutatóintézeté vezetője szintén arról beszélt, hogy a béke és stabilitás előfeltétele Ukrajnában, hogy a kisebbségek helyzetét rendezzék. A kárpátaljai önszerveződés jól halad, és ezt a magyar kormány jelentősen támogatja is - tette hozzá.

Forrás: MTI

2017. február 14.

Dr. Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa kedden munkalátogatáson járt Kárpátalján.

A kormánybiztos megbeszélést folytatott a tervezett beregszászi magyar görögkatolikus központról Milan Šašikkal, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökével.

Grezsa István hangsúlyozta, hogy Magyarország kormánya – a református és  a római katolikus egyházakhoz hasonlóan – stratégiai partnerként tekint a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyházra, ezért 600 millió forinttal támogatja  a beregszászi magyar központ létrehozását.

Grezsa István megbeszélést folytatott még Andrij Balogával, Munkács polgármesterével is. Találkozójuk során a munkácsi magyar kisebbséget érintő témákról tárgyaltak.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. február 15.

A határon túli civil szervezetek és egyházi jogi személyek március 18-ig kérhetik ifjúsági programjaik támogatását - közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Budapesten.

A politikus a programot ismertetve kiemelte: a pályázatra a legkülönfélébb tevékenységet végző szervezetek jelentkezhetek kulturális, hagyományőrző, közösségi programokkal. A jelentkezés feltétele, hogy a szervezetek tevékenységének célcsoportja a 15 és 29 év közötti korosztály legyen. A vissza nem térítendő támogatás 600 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet, az önrész nem feltétel.

Az államtitkár szólt arról, hogy a program célja a határon túli magyarság szülőföldön maradásának támogatása. Szeretnék erősíteni a fiatalok magyarságtudatát, hogy anyanyelvükkel együtt megőrizzék és később továbbadják azt a következő generációknak. Elhangzott, hogy a programot 2016-ban hirdették meg először. A tavalyi felhívásra 291 pályázat érkezett, és 88-at támogattak az akkori, 50 millió forintos keretből.

A legtöbb, 176 pályázat Erdélyből érkezett. A támogatott programok között volt például a bátorkeszi református ifjúsági tábor, Madéfalva tánccsoportja, cserkésztáborok és egy vajdasági karrierépítő tábor. A pályázati kiírás megtalálható a Bethlen Gábor Alap honlapján, a bgazrt.hu oldalon.

Forrás: MTI

2017. február 16.

A nemzetpolitikai államtitkárság idén is meghirdeti a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor- és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programot - közölte Potápi Árpád János államtitkár csütörtöki Budapesten, sajtótájékoztatón. A pozitív visszajelzések hatására mindkét programban emelkedik az ösztöndíjasok száma.

A nemzetpolitikai államtitkárság ötödik alkalommal teszi közzé a Kőrösi Csoma Sándor-program (KCSP) és harmadik alkalommal a Petőfi Sándor-program (PSP) felhívását. A KCSP 2013-ban 47 ösztöndíjas részvételével indult, 2014-től ez a szám 100-ra nőtt. A PSP 2015-ben indult a KCSP mintájára. Míg az előbbi legfőbb célja a diaszpóra magyarságának megerősítése, addig az utóbbi a Kárpát-medencében szórványban élő magyar közösségek támogatására fókuszál - jelezte az államtitkár.

A programokkal szeretnék kiépíteni és megerősíteni a külhonban élő magyar közösségek intézményrendszerét, ami hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összetartozásának erősítéséhez. Az államtitkár a programok eddigi eredményei között említette, hogy több olyan magyar közösséget sikerült feltárni, amelyről eddig nem tudtak vagy kevés információval bírtak, például Argentínában.

Torontóban gyermek- és ifjúsági lap indult, több helyen évkönyveket adtak ki, feldolgozták egy-egy egyesület történetét, az Egyesült Államokban új cserkészcsapatok alakultak. Több hétvégi magyar iskola is indult, számuk mostanra meghaladja a kétszázat. A szórványmagyar közösségek megerősödtek, Macedóniában újraindult a magyar nyelv oktatása, Szarajevóban magyar ház nyílt - sorolta. 

Grezsa István kormánybiztos elmondta, a megnövekedett igények alapján mindkét programban növelik az ösztöndíjasok számát: a KCSP-ben a 2017/2018-as programévben legfeljebb 115-en vehetnek részt az eddigi 100 helyett, a PSP-ben pedig legfeljebb 65-en (az eddigi 50-51 volt). 

Tavaly a két programra csaknem 800-an jelentkeztek - tette hozzá Potáp Árpád János, aki idén is többszörös túljelentkezésre számít.

Az ösztöndíjasok számának növekedésével ugyanakkor csökken az ösztöndíjak összege, az idei évtől a KCSP-ben a havi ösztöndíj 550 ezer forint, a PSP-ben 400 ezer forint - ismertette Grezsa István. A program teljes kerete továbbra is másfél milliárd forint.

A kiosztott sajtóanyag szerint a programokra olyan 20. életévüket betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek középfokú vagy felsőfokú végzettségük van, kiemelkedő és a magyar diaszpóra, illetve a szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkeznek, és/vagy aktívan részt vettek közösségszervező, hagyományőrző és egyéb közösségi tevékenységekben (például cserkész, pedagógus, magyar mint idegen nyelv tanár, néptáncoktató, médiaszakember, könyvtáros, levéltáros, hitoktató).

Az államtitkárság nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is várja a jelentkezőket, a külhoni területekről származó résztvevők száma évről évre nő. 2016-ban például egy uruguayi lány utazott a Felvidékre, egy zentai fiatal Sydneybe, egy ungvári lány Buenos Airesbe, egy kézdivásárhelyi fiatal Clevelandbe, egy csángóföldi fiú Bécsbe.

A KCSP kereteiben belül a 2017/2018-as programévben is öt kontinens 24 országának magyarságához küldenek ösztöndíjasokat. Az előző évekhez képest új ország nem jelentkezett, viszont az összes országban, ahol eddig futott a program, továbbra is kérik az ösztöndíjasokat.

A PSP továbbra is az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. 2016-ban sikerült öt új települést bevonni, 2017-ben a részt vevő szervezetek köre tovább bővülhet; ösztöndíjas kerülhet Rimaszombatba, Szencre, Szesztára, Maradékra, Versecre, Nagyszebenbe, Petrozsénybe, Halmágyra.

A KCSP külföldi programszakasza az előző évekhez hasonlóan a déli féltekén 6 hónap (2017 nyara és ősze), az északi féltekén 9 hónap (2017. szeptember és 2018. június között valósul meg), a PSP-ben szintén 9 hónap (2017. szeptember és 2018. június között). Azok, akik korábban a Kőrösi Csoma Sándor- és/vagy a Petőfi Sándor-programban ösztöndíjasként részt vettek, öt éven belül legfeljebb kétszer nyerhetik el az ösztöndíjat.

Potápi Árpád János elmondta: a pályázat február 15-től elérhető awww.nemzetiregiszter.hu, a www.korosiprogram.hu és awww.petofiprogram.hu weboldalon. A jelentkezési időszak március 15-ig tart. Hozzátette: idén a nagyobb fővárosi és vidéki egyetemeket is megkeresik, és plakátokon, egyéb módon hirdetik a programokat.

Forrás: MTI

2017. február 23.

Kárpátalját hosszútávon fenntartani képes fejlesztések valósulhatnak meg a térséget érintő mintegy 30 milliárd forint keretösszegű gazdaságfejlesztési program segítségével - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a Bedeco Kft. csomagolóüzemében tett látogatásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán csütörtökön.

Magyar Levente emlékeztetett, a kabinet 2016-ban hirdette meg Kárpátalja gazdaságfejlesztését célzó programját, az erre szánt keretösszeg három éven belül, azaz 2018-ig használható fel.

Elsősorban az élelmiszeripar területén tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtható ez a támogatás, de a kormány azokat az ipari vállalkozásokat is segíteni kívánja, amelyek számos munkahelyet biztosítanak a Kárpátalján élő magyarok számára - közölte az államtitkár.

Magyar Levente az üzemlátogatás után megtartott sajtótájékoztatón elmondta, Kárpátalja alapvetően a mezőgazdaságból él és élt ezer éven keresztül, ezért azokat a kisgazdákat helyezi a kormány a gazdaságfejlesztési program középpontjába, akik ennek a rendszernek a fenntartói. Hozzátette: támogatást kaphatnak azok a nagyobb beruházók is, amelyek feldolgozó potenciál kialakításával piacot nyújtanak a kisebb vállalkozásoknak.

Tavaly kétezer céget, gazdálkodót és más gazdasági szereplőt támogattak a program keretein belül és több milliárdos nagyságrendben helyeztek ki forrásokat - mondta Magyar Levente az MTI-nek. Az államtitkár közlése szerint a program idén folytatódik, várhatóan két-három héten belül kiírják azt a pályázatot, amellyel 10-15 milliárd forint nagyságrendű forráskihelyezés valósulhat meg.

Megvalósulhatnak azok a nagyarányú fejlesztések, amelyek a kárpátaljai mezőgazdasági rendszer központjait, pilléreit jelenthetik majd, és amelyekre "rá tudják hordani" a termékeiket kisebb gazdálkodók - fogalmazott, kiemelve, jelenleg nem létezik ilyen gazdasági modell Kárpátalján.

A Tarpán megépítendő gyümölcsfeldolgozó kapcsán feltett kérdésre Magyar Levente elmondta, a körülbelül 1,5 milliárd forint értékű beruházásnak 2017-ben "meg kell kezdődnie", jelenleg a pénzügyi konstrukció kidolgozása folyik. A tervek szerint a feldolgozó mellett hamarosan kerékpárút is épülhet a beregi község és a beregszászi járásban fekvő Badaló (Badalovo) között.

Kabina Balázs, a zirci központú, élelmiszeriparban tevékenykedő Bedeco Kft. tulajdonosa az eseményen elmondta, a cég tarpai üzemrészében táplálék- és étrend-kiegészítők csomagolását állítják elő bérgyártásban, a termelést tavaly novemberben kezdte el a nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzem. A beruházás viszonylag kisebb összegből, mintegy 50-60 millió forintból valósult meg.

A tulajdonos közlése szerint további fejlesztéseket is tervez a Bedeco Tarpán.

Az eseményen részt vett Tilki Attila, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, valamint Szécsi Szabolcs, Tarpa Fidesz-KDNP-s polgármestere.

Forrás: MTI

2017. február 24.

Speciális képzések, Kárpát-medencei körút és kutatás is szerepel a külhoni magyar családi vállalkozások éve programelemei között - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az idei tematikus esztendő nyitórendezvényén Balatonalmádiban. A tanácskozáson közel kétszáz külhoni magyar vállalkozó vesz részt a Kárpát-medence régióiból.

2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év a külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok.

Az államtitkár felidézte, hogy az idei tematikus évről a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén döntöttek az államtitkárság javaslatára, és lebonyolítására 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez eddig a legnagyobb forrás, és azt szeretnék, ha a gazdaságfejlesztésnek a motorjai lennének a külhoni magyar vállalkozások - jelezte.

Célcsoportok azok a családok, ahol két vagy több generáció dolgozik, a korábbi generáció alapította és a következő folytatja a munkát, illetve az adott generáció több tagja - házastársak, testvérek - dolgoznak a vállalkozásban - mondta.

A tervezett programelemek között említette tavasszal és ősszel Kárpát-medencei körút szervezését. Tavasszal többgenerációs családi vállalkozásokkal és külhoni magyar családi vállalkozókkal találkoznak, családi vállalkozói tréninget tartanak, ősszel ágazat-specifikus és vállalkozásfejlesztési tréningek lesznek.

A tervezett programelemek között szerepel még egy kutatás is, amely fókuszcsoportos vizsgálatot, statisztikai adatelemzéseket is magában foglal.

A külhoni magyar családi vállalkozók és a fiatal vállalkozók számára emellett nyári képzést is szeretnének tartani.

Közölte: a külhoni magyar családi vállalkozások számára a keretösszeg    600 millió forint, a külhoni magyar fiatal vállalkozók számára 230 millió forint lesz.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program pályázati keretösszege 525 millió forint volt, amit a nagy érdeklődésre tekintettel 600 millió forintra emeltek.

Ismertetése szerint régiónként a jelentkezők mintegy 10-12 százaléka nyert, 23 mezőgazdasági vállalkozás - ebből 16 kezdő -, és 94 nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amiből 22 kezdő vállalkozás.

A pályázatok többsége a növénytermesztés, a szolgáltatóipar, a turizmus-vendéglátás, az építészet, a feldolgozóipar és az egészségügy területéről érkezett.

A program elszámolási határideje március 30-a - jelezte Potápi Árpád János.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: 2010-ben az egész magyar politikai rendszer jelentősen átalakult, több volt mint egy kormányváltás, annál sokkal jelentősebben újult meg minden Magyarországon.

Kifejtette: olyan nemzetpolitikai intézkedéseket hoztak, amelyek gyökeresen megváltoztatták az addigi nemzetpolitikát. 2014 után a gazdaság felé mozdultak el, annak jegyében, hogy segítsék a szülőföldön való boldogulást. Rámutatott: ezt gazdaságpolitikai eszközökkel tudják erősíteni. A támogatáspolitikának nemcsak az oktatás, az egészségügy és a szociális terület felé kell irányulnia, hanem a gazdaságpolitikában is részt kell vállalnia a magyar kormánynak - érvelt.

Az a cél, hogy a magyar vállalkozások és az intézményrendszer megerősödjön a Kárpát-medencében és minél több magyar gyermek szülessen - összegzett Potápi Árpád János, aki szerint ha nem a magyar fiatalokra építenek, nem lehet nemzetpolitikáról és magyar jövőről beszélni.

Beszámolt arról is, hogy tavaly 28 milliárdot terveztek a költségvetésben a területre, amely év végére 73 milliárdra nőtt.

Forrás: MTI

2017. február 25.

A határon túli színházak és professzionális táncegyüttesek kiemelt művészeti céljainak megvalósítását 57,5 millió forinttal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez mintegy 25%-kal több, mint az előző évben e célra fordítható összeg.

A határon túli magyar nyelvű színházak 46 millió forint keretösszegre pályázhattak önálló produkciók és színházi nevelési programok önállóan vagy koprodukcióban történő létrehozására, illetve továbbjátszására, technikai eszközeik fejlesztésére, valamint egymás közti vagy hazai magyar nyelvű színházak közötti szakmai együttműködések támogatására.

A professzionális határon túli táncművészeti szervezetek szakmai együttműködésre és képzésre 11,5 millió forint támogatást nyerhettek.

Az összesen 57,5 millió forintos keretre 23 színházi és 9 táncművészeti pályázat érkezett.

A döntés ezen a linken olvasható.

Forrás: EMMI