Keresés: %s

2017. március 1.

Kárpát-medencei óvodafejlesztési program indul - jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A 17,2 milliárdos fejlesztés keretében legalább 68 új óvoda épülhet, és további 215 fejlesztésére és valamint több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz lehetőség.

Potápi Árpád János sajtótájékoztatón elmondta: tavaly év végén jelentősen nőtt az államtitkárság költségvetése. Eredetileg 28 milliárd forinttal számoltak, amely az utolsó két hónapban több mint 73 milliárdra ugrott, s ebbe a keretbe kerülhetett be az óvoda fejlesztési program is - jelezte az államtitkár, hozzátéve: az óvodafejlesztési program részét képezik, ahol szükséges a bölcsődék is. A keretből 7,5 milliárddal részesül Erdély, amelyet 6,2 milliárddal követ Felvidék, illetve Muravidék, Horvátország és Kárpátalja - közölte.

A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban "megfogják" a magyar ügynek, a magyar intézményrendszernek és magyar identitású embereknek megtartsák őket - fogalmazott. Ehhez az óvodai nevelés kiemelten fontos - rögzítette az államtitkár, aki hangsúlyozta: a program semmilyen módon nem veszélyezteti a magyarországi óvodák felújítását, építését.

Grezsa István kormánybiztos elmondta: a határon túli magyar óvodások száma jelenleg 48 ezer, a cél, hogy ez a szám legalább 60 ezerre duzzadjon. Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe.

Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a program első üteme az egyházi intézményekre terjed ki, az óvodafejlesztésben részt vállaló egyházak 2016 decemberében közel 9 milliárdot kaptak, a világi intézmények részére pedig további 8 milliárdot biztosít a program. Minden beruházás esetében az év végéig meg kell történnie a telekvásárlásoknak, az építési engedélyek elkészítésének, az engedélyek beszerzésének, a kivitelezés elkezdésének.

Az építési és felújítási programok lezárásának határideje 2018. december 31-e, az elszámolásokat a Miniszterelnökség felé legkésőbb 2019. június 30-ig be kell nyújtani.  A szakmai kompetencia-fejlesztésre - a központi programcsomag részeként - 551 millió forintot lehet fordítani. 

Az épületek és a környezet megújítása mellett a program a humánerőforrás-fejlesztésre is fókuszál. A hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó szakemberek külön tréningeken vehetnek részt egy fejlesztőpedagógus képzés keretein belül. 
 

Grezsa István elmondta még: jelentős óvodakutatási program indul, hat külhoni magyar régióban mérik fel az óvodák jelenlegi helyzetét, vizsgálják a szülői attitűdöket. Speciális tananyag készül a programba bevont intézmények számára. Valamennyi külhoni magyar óvodapedagógus számára elérhető lesz egy virtuális óvoda honlap, s szeretnék kialakítani a külhoni magyar gyermekpszichológusok, logopédusok hálózatát is. 

Szeretnék eljuttatni továbbá a Magyarországon megújuló bölcsőde-program hasznosítható elemeit a külhoni magyar lelkészfeleségek számára.

A tervek között szerepel még a Biztos Kezdet Gyerekház kiterjesztése a külhoni magyar régiókra, illetve képzést szerveznek Kárpát-medencei szülésznőknek, a gyermekorvosok, szülésznők, védőnők számára pedig online felületet biztosítanak majd - jelezte Grezsa István, aki az 1500 magyar sarokról elmondta: ezek készségfejlesztés mellett a magyar jellegre is kiemelten koncentrálnak majd.

Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy olyan szolgáltatásokat is be tudjanak vezetni, amelyek Magyarországon megszokottak.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető innen.

Forrás: MTI

2017. március 3.

Grezsa István kormánybiztos a 40. Utazás kiállításon tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága – a Rákóczi Szövetséggel stratégiai partnerségben – 25 millió forintos keretösszeggel pályázatot ír ki kárpátaljai utazások megvalósítására.

A Kormánybiztos a Kárpátalját bemutató stand előtt újságíróknak elmondta, hogy magyarországi civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, klubok, egyházi közösségek nyújthatnak be pályázatot csoportonként maximum 200 ezer Ft támogatásra kárpátaljai utazások megszervezéséhez.

A támogatás kiemelt célja, hogy a régió idegenforgalma megerősödjön, és Kárpátalja a térség egyik jelentős turisztikai desztinációjává fejlődhessen – fejtette ki Grezsa István. A Kormánybiztosság azzal az elkötelezett szándékkal folytatja 2017-ben is a programot, hogy tovább erősítse a magyar-magyar kapcsolatokat, valamint felhívja a magyarországi közönség figyelmét Kárpátalja természeti kincseire és kulturális értékeire – tette hozzá.

A pályázati kiírás a Rákóczi Szövetség honlapján érhető el, az online jelentkezési lapok benyújtásának határideje 2017. április 3. „Immár 28 esztendeje járulunk hozzá a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatásához, a határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok erősítéséhez” – mondta el Csáky Csongor, a szervezet főtitkára.

A sajtótájékoztatón részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is, aki beszámolt a magyar kormány által indított Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program turisztikai pályázatainak eredményeiről.  A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást folyósítottak kárpátaljai egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára, eszközbeszerzések és turisztikai beruházások megvalósítására.

A Kárpátalját bemutató standon a sajtótájékoztatót megelőzően Pál István Szalonna és bandája varázsoltak autentikus kárpátaljai hangulatot.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. március 12.

Ökumenikus templomi istentisztelettel és iskolások ünnepi műsorával emlékezett vasárnap a kárpátaljai Rahón a város és a hozzá tartozó járás településeinek szórványmagyarsága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulójára, a rendezvényen Grezsa István kormánybiztos mondott beszédet.

A Rahói járás állami közigazgatási hivatalának épületében tartott ünnepség résztvevőit köszöntő beszédében a rendezvény fővédnöke, Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa úgy fogalmazott, "koronként más és más helytállást követel a haza szolgálata: egyszer a vértanúságot, másszor egyáltalán a puszta megmaradás parancsát. Most azért dolgozunk, hogy a Kárpát-medence magyarlakta régiói megmaradjanak annak, amik mindig is voltak; ha visszatalálunk önazonosságunkhoz, akkor meglesz az erőnk ahhoz, hogy emelkedő nemzetként, bizakodva tekintsünk jövőnkbe".

Hangsúlyozta: a Felső-Tisza-vidéki magyar szórványközösség megmaradására stratégiai jelentőségű feladatként tekint a magyar kormány, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel. "Abban hiszünk, hogy ha itt elveszünk, akkor elveszünk Erdélyben, a Délvidéken, sőt az egész Kárpát-medencében" - mutatott rá, megjegyezve: "nem mondhatunk le jogunkról, hogy magyarként éljünk ott, ahol ezer éve eltemetjük szüleinket, nagyszüleinket, ott, ahol ezer éve álmodjuk Emese turulálmát". Ezért mindent elkövetünk, hogy megmaradjunk: Magyarország gazdasági teljesítőképességéhez mérten minden támogatást megad Kárpátaljának, kiemelten a kárpátaljai magyarságnak - mondta.

Grezsa István kifejtette: tudják, hogy sok a baj Rahón és más településeken is, nehéz magyarnak lenni, de nehéz ruszinnak és ukránnak lenni is lenni Kárpátalján. "Ezért magyarországi kormánybiztosként azt ígérem, hogy megtesszük, amit meg lehet. A magam nevében pedig személyesen is ígérem, hogy a továbbiakban is Kárpátalja ügyének legfőbb lobbistája leszek Budapesten, hogy tovább tudjuk enyhíteni nehézségeiket" - ígérte meg hallgatóságának.

Egyúttal bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásából, a katolikus egyház közreműködésével és segítségével Rahón épül fel az első kárpátaljai Magyar Ház. Reményét fejezte ki, hogy olyan közösségi központ jön létre, amely összefogja és megerősíti a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságát, és amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok szülőföldjükön boldogulhassanak, és "a magyar szó még legalább ezer évig megmaradjon a Fekete- és a Fehér-Tisza találkozásánál".

A politikus közölte, nem hagyhatja szó nélkül az Ukrajnában zajló, a kárpátaljai magyarokat is fenyegető folyamatokat. Szégyenteljesnek nevezve a készülő ukrán nyelvtörvény tervezetét, azt ígérte, "Magyarország nem fogja hagyni, hogy megfosszák önöket alapvető jogaiktól". Minden lehetséges fórumon támogatjuk nem csak Kárpátalját, de Ukrajnát is, és cserébe nem kérünk mást, mint tiszteletet, és azt, hogy ne gátolják önöket jogaik gyakorlásában - mondta el a Grezsa István kormánybiztos.

Forrás: MTI

2017. március 15.

Amellett, hogy fenntartjuk az Ukrajna iránti barátságot és feltétlen elköteleződést, a leghatározottabban ki fogunk állni minden olyan törekvéssel szemben, amely a kárpátaljai magyarok élet- és érvényesülési lehetőségeit, magyarként való megmaradását korlátozzák, vagy korlátozással fenyegetik - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdán Beregszászon, a március 15-i megemlékezésen.

A város központjában álló Petőfi-szobornál tartott ünnepi rendezvényen Magyar Levente hangsúlyozta: "azok közé a népek közé tartozunk, amelyek számára a régmúlt dicsőséges eseményei nemcsak emlék, nemcsak piros betűs ünnep a kalendáriumban, amelyekről illik és meg kell emlékezni, hanem olyan események, amelyek a mai körülmények között is aktuális üzeneteket hordoznak számunkra, és amelyekből igyekeznünk kell minden alkalommal erőt meríteni a ma küzdelmeihez."

A kárpátaljai magyarságot illetően ez különösen aktuális, hiszen nincsen a magyar nemzetnek még egy olyan része, amelyik annyi kihívással és nehézséggel nézne szembe, mint a kárpátaljai magyarság - tette hozzá.

Közölte, a magyar kormány idén tovább folytatja a tavaly beindított gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 2016-ban kétmilliárd forintból több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozó részesült támogatásban.

"A mai napon elindítunk egy 20 milliárd forintos programot, vagyis 2017-ben 70 millió eurónyi magyar költségvetési támogatás és kedvezményes hitel érkezhet azzal a céllal Kárpátaljára, hogy az itteni vállalkozásokat elsősorban az ipar és a mezőgazdaság területén érdemben segítsük, olyan vállalkozásokat hozzunk létre közösen, amelyek ezerszám fognak munkahelyet kínálni az itt élőknek, ezerszám tudnak majd az itt élő családoknak perspektívát kínálni, mutatva, hogy van boldogulás, van magyar jövő Kárpátalján" - fejtette ki Magyar Levente.

Megjegyezte: a gazdaságfejlesztési program sok tízezer, a mezőgazdaság területén tevékenykedő olyan embernek kínálhat piacot, akik nap mint nap küzdenek, azért hogy a felszínen maradjanak.

Ez óriási lehetőség, amellyel Kárpátaljai soha korábban nem szembesült - mondta.

Az államtitkár emellett kijelentette: "Folyamatosan őrködnünk kell afölött, hogy a megszerzett jogainkat ne korlátozzák, mert erre folyamatosan történnek kísérletek".

Kifejtette: miközben a magyar kormány Ukrajna iránti szolidaritása töretlen, ami kifejeződik a vízummentesség kérdésében is, és miközben fenntartja az Ukrajna iránti barátságot és feltétlen elköteleződést, a leghatározottabban ki fog állni minden olyan törekvéssel szemben, amelyek a kárpátaljai magyarok életlehetőségeit, érvényesülési lehetőségeit, magyarként való megmaradását korlátozza vagy korlátozással fenyegeti.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője a 169 évvel ezelőtti magyar forradalmi események és az Ukrajnában jelenleg zajló folyamatok között párhuzamot vonva azt emelte ki, hogy nem lehet egy soknemzetiségű országban a stabilitást és belső biztonságot megteremteni, ha nem biztosítják az ott élő nemzeti kisebbségek jogait.

"Emiatt érthetetlenek számunkra azok a tervezett intézkedések, amelyek a háború sújtotta, belső gondokkal küszködő Ukrajnában megpróbálják visszavonni, szűkíteni a meglévő jogainkat" - mondta. Rámutatott: a kárpátaljai magyarság kiáll anyanyelvű oktatási és nyelvi jogainak megvédése mellett, és kiáll amellett, hogy legyen joga a kettős állampolgársághoz. Ennek kapcsán bejelentette, hogy több mint 60 ezer aláírás gyűlt össze a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak megóvása érdekében, hála a magyar szervezetek és történelmi egyházak összefogásának.

Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi konzulátusának főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a nemzeti ünnep alkalmából a határon túli magyarokhoz címzett levelét.

Forrás: kormany.hu; MTI

2017. március 21.

Magyar Levente államtitkár kárpátaljai tájékoztatói az Egán Ede gazdaságfejlesztési programról

Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára 2017. március 23-24-én Kárpátalján máramarosi és ugocsai településeken helyi üzletembereknek, vállalkozóknak fórumokat és tájékoztatókat tart az Egán Ede gazdaságfejlesztési terv második szakaszának lehetőségeiről, különös tekintettel a megpályázható támogatások kategóriáira, valamint a kedvezményes hitelekre. A szakmai fórumok és tájékoztatók nyilvánosak.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ az érdeklődő üzletembereket és vállalkozókat tisztelettel hívja és várja a Magyar Levente államtitkár részvételével szervezett és rendezett találkozókra.

A lakossági fórumok helyszíne és az érintett települések a következők: 

2017. március 16.

Megnyílt az első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal megrendezett Kárpát-medencei gazdasági konferencia és kiállítás csütörtökön Hajdúszoboszlón.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára megnyitójában kiemelte: a rendszerváltás óta sokan sokat tettek annak érdekében, hogy a kárpát-medencei magyarság gazdasági értelemben is erősödjön, de senki nem tett annyit, mint az utóbbi egy évben a magyar kormány.

A kormány által biztosított mintegy 150 milliárd forintból soha nem látott léptékű fejlesztések valósulnak meg a délvidék legdélebbi pontjától a kárpátaljai hágókig, Kézdivásárhelytől Pozsonyig - tette hozzá Magyar Levente.

Az államtitkár a magyarként való megmaradás egyik legfontosabb feltételének nevezte, hogy "legyen egzisztenciális, anyagi értelemben is megalapozott a kisebbségi lét, (...) és meg tudjuk haladni azt a súlyos kihívást, amely az elvándorlás formájában sújtja a határon túli területeket".

Magyar Levente nemzetpolitikai értelemben az áttörés évének nevezte 2017-et, amikor is a Magyar Nemzeti Kereskedőház és különféle helyi alapítványok hálózatán keresztül komoly forrásokat juttatnak a magyar vállalkozók megerősítésére.

Hozzátette: végre előre tudnak lépni azok a gazdák, családok, vállalkozók, akik évtizedeken keresztül háttérbe szorultak, kevesebb lehetőségük volt az érvényesülésre, mint a többségi nemzet tagjainak. Most a kisebbség kerül kedvezőbb helyzetbe, amire száz éve nem volt példa - jegyezte meg.

Magyar Levente példaként említette, hogy néhány nap múlva a vajdasági Szabadkán egyszerre négyezer magyar vállalkozóval írnak alá vállalkozói szerződést, aminek eredményeként négyezer helyi magyar család jut jobb megélhetési lehetőséghez, modernizálhatja gazdaságát, vásárolhat földet, gépet, eszközöket.

Még az idén további két tucat nagyberuházás kezdődik a Vajdaságban: 30 milliárd forint támogatásból új üzemek, gyárak épülnek, ami által "olyan mértékben fog megmozdulni a vajdasági magyar gazdaság, mint még soha korábban", s amely érzékelhető életszínvonal emelkedést biztosít a közeljövőben - ecsetelte Magyar Levente hozzátéve, hogy a Kárpátalján is már érdemben zajlik a program, a Felvidéken és Erdélyben pedig ősszel indul.

Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára az európai uniós forrásokról és az Interreg pályázatokról, Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági kapcsolatokért és fenntartható gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az egyéb igénybe vehető forrásokról és pénzügyi lehetőségekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta: 22 határon túli irodájukban, mint kihelyezett hídfőállásokon igyekeznek elérni és segíteni az ottani magyar vállalkozókat.

A konferenciára és kiállításra kétszáz határon túli magyar vállalkozó és csaknem ugyanennyi kiállító érkezett Hajdúszoboszlóra. Ott voltak a rendezvényen a határon túli magyar szervezetek vezetői, mások mellett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ elnöke), Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Forrás: MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium

2017. március 23.

A kárpátaljai magyar vállalkozások számára a magyar kormány által az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program idei szakaszában nyújtott támogatások igényelhetőségéről tart kétnapos tájékoztató körutat Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a Felső-Tisza-vidék szórványtelepülésein.

Magyar Levente csütörtökön, a técsői Hollósy Simon Középiskolában nagy érdeklődés mellett tartott előadása után az MTI-nek elmondta: egész Kárpátalján szeretnék megszólítani a magyar embereket, akik a nehézségek ellenére szülőföldjükön maradtak, és ott próbálják a boldogulásukat megtalálni.

Emlékeztetett arra, hogy a lehetőséggel már tavaly óta élhetnek Kárpátalján: 2016-ban a magyar kormány gazdaságfejlesztési projektje keretében több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozó jutott kétmilliárd forintnyi összértékben támogatáshoz.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folytatja Kárpátalján a tavaly elkezdett programot, mert Ukrajnában és a kárpátaljai régióban megfogalmazása szerint nincs az a segítség, ami ne kelne el.

Az idén is több milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra - mondta az államtitkár, és arra biztatott mindenkit, hogy nyújtsa be a pályázatát, mert ha érvényes, akkor nyerni fog, hiszen a forrásnak nincs felső korlátja.

Érdemes pályázni a mezőgazdaság területén, valamint minden kis- és középvállalkozásnak eszközbeszerzésre, modernizációhoz szükséges forrásra - jelezte.

Magyar Levente elmondta, kárpátaljai körútjának első állomása Técső, a szórványvidék egyik központja. Fontosnak nevezte, hogy - mivel a szórványba nehezebben jut el az információ - személyesen szólítsa meg a tömbterülettől távol élő magyarokat, vállalkozás indítására biztatva őket.

Magyar Levente március 15-én Beregszászon jelentette be, hogy a magyar kormány 2017-ben 20 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásban és kedvezményes hitelben részesíti a kárpátaljai magyar vállalkozásokat.

Forrás: MTI

2017. március 30. 10:24

Orbán Viktor miniszterelnök arról tárgyalt Petro Porosenko ukrán államfővel, hogy kétoldalú megállapodást kell kötni az ukrajnai magyarok kettős állampolgárságáról - mondta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön Máltán az MTI-nek.

Kifejtette: a kormányfő és az ukrán elnök az Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusának helyszínén találkozott csütörtök reggel.

Orbán Viktor arról biztosította Petro Porosenkót, hogy Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megvédését - közölte. Mint mondta, a kormányfő a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy elkötelezettek vagyunk az ukrán-magyar energetikai együttműködés fenntartása mellett, beleértve a közös fellépést az Északi Áramlat 2 projekttel szemben.

Havasi Bertalan kiemelte: az egyeztetésen Orbán Viktor és Petro Porosenko egyetértett abban, hogy kétoldalú megállapodást kell kötnie Magyarországnak és Ukrajnának az ukrajnai magyarok kettős állampolgársága ügyében.

Forrás: MTI

2017. március 31.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke péntek délelőtt megbeszélést folytatott Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz) elnökével, akivel megállapították: hamarosan megoldódhat az Ukrajnában élő magyarok kettős állampolgárságának ügye - mondta el az MTI-nek Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

A Fidesz budapesti székházában tartott egyeztetésen Orbán Viktor tájékoztatta a KMKSz elnökét az ukrán államfővel Máltán folytatott csütörtöki megbeszéléséről, melyen kiderült, hogy az ukrán állam kétoldalú tárgyalás és megállapodás keretében kívánja rendezni ezt a kérdést. A magyar miniszterelnök közölte: nyitott erre, azzal a feltétellel, hogy Ukrajna biztosítja a megegyezés alapjául szolgáló jogszabályi hátteret - tájékoztatott Havasi Bertalan.

Brenzovics László a megbeszélésen köszönetet mondott Orbán Viktornak a kárpátaljai magyar közösség életét segítő magyar kormányzati támogatásokért. A kormányfő jelezte: ezek a támogatások folytatódni, sőt bővülni fognak.

Forrás: MTI

2017. március 31.

Magyarország segíti Ukrajnát az európai uniós integrációs folyamatokban, elkötelezett támogatója vízummentességének és az unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodása jóváhagyásának, de nem fogja engedni, hogy a magyar nemzeti közösség hátrányosabb helyzetbe kerüljön - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően, pénteken az MTI-nek nyilatkozva.

Mint mondta, kétoldalú tanácskozás keretében arra kérte Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert, gondoskodjanak arról, hogy se a nyelvtörvény, se az oktatási törvény, se az állampolgársági törvény módosítása ne érintse hátrányosan a magyar nemzeti közösséget.

Ha olyan döntéseket hoznak Ukrajnában, amelyek sértik, vagy a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe hozzák a magyar nemzeti közösség érdekeit, akkor Magyarország hangot fog adni aggodalmának az Európai Unió fórumain - szögezte le.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy Gudlaugur Thór Thórdarson izlandi külügyminiszterrel folyatott kétoldalú megbeszélésen a geotermikus energiaforrások és a termálvizekből származó gazdasági lehetőségek maximális kihasználhatóságát segítő munkacsoport felállításáról egyeztek meg.

Az izlandi vezetés üdvözli, hogy a NATO Smart Defence programjának keretében - a jelenlegi szlovén, majd a balti országok légtérvédelmének támogatását követően - 2020 után Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen Izland légterének védelmében is - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI

2017. április 5.

A jelenleg legnehezebb helyzetben lévő nemzetrésznek számító kárpátaljai magyarság megmaradását a magyar kormány a közösség gazdasági biztonságának, stabilitásának a megerősítésével, és ezen belül a családi vállalkozások támogatásával is elő akarja segíteni - jelentette ki kedden Beregszászon Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Szilágyi Péter a "2017 - a külhoni magyar családi vállalkozások éve" program keretében tartott konferencián, amely a kárpátaljai állomása volt a nemzetpolitikai államtitkárság idei tematikus programját ismertető Kárpát-medencei körútnak, hangsúlyozta: a magyar kormány nem csak szavakban, hanem tettekben is kiáll a határon túli magyar közösségek mellett mind a Kárpát-medencében, mind a diaszpórában.

Előadásában a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrésznek számító kárpátaljai magyarságot a magyar kormány kiemelt támogatásban részesíti. A kormány a kárpátaljai magyarság megmaradását e közösség gazdasági biztonságának, stabilitásának a megerősítésével, és ezen belül a családi vállalkozások támogatásával is elő akarja segíteni - hangsúlyozta. Ez is jelzi - folytatta -, hogy hosszú távon gondolkodik a külhoni magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatást illetően. Orbán Viktor miniszterelnököt idézve az előadó aláhúzta: a cél az, hogy nőjön a magyar vállalatok száma a határon túl, másrészt növekedjen a magyar munkavállalókat foglalkoztató vállalatok száma.

Szilágyi Péter elmondta, hogy Kárpátalját a magyar kormány minden eddiginél nagyobb támogatásban részesíti, s míg korábban a szociális jellegű támogatások dominálnak, addig tavaly a hangsúly a gazdaság fejlesztésére került át. Mint kifejtette, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében a múlt évben nyújtott támogatás nagyon sikeresnek bizonyult, hiszen több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozó jutott mintegy kétmilliárd forintnyi támogatáshoz, s az idén ez a keretösszeg nagyságrendekkel nő, lehetővé téve közép- és nagyvállalkozások bekapcsolódását a programba.

A helyettes államtitkár nagyra értékelte és megköszönte Magyarország ungvári főkonzulátusának és beregszászi konzulátusának a magyar-magyar kapcsolatok erősítése és fejlesztése terén kifejtett munkáját. Nagyszámú közönségét befejezésül arra biztatta, hogy tartsák meg magyarságukat és használják az anyanyelvüket.

Szilágyi Péter az MTI érdeklődésére elmondta: Kárpátalján nagyon sikeresek voltak a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett tematikus évek, így például tavaly a külhoni magyar fiatal vállalkozók évének keretében 150 kárpátaljai pályázat érkezett be, és ennek tíz százaléka nyert támogatást. Látható tehát, hogy van egy jó bázis Kárpátalján, amelyre alapozva sikerrel lehet továbbvinni a magyar családi vállalkozások támogatási programját az idén - tette hozzá. Jelezte, hogy a tematikus év pályázati keretösszege egymilliárd forint, ebből mintegy 600 millió forint a vissza nem térítendő támogatás, s egy-egy pályázat legnagyobb összege 8 millió forint lesz a tervek szerint. Mint mondta, idén Kárpátaljáról 150-160 pályázóra, ezen belül 15-20 nyertesre számít.

A kárpátaljai magyarság helyzetét ismertető előadásában Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség egyik legnagyobb problémája jelenleg a súlyos ukrajnai gazdasági helyzet által előidézett elvándorlás, amely elsősorban az értelmiséget és a szakmunkásokat érinti. Mindazonáltal úgy vélte, sikerült megelőzni a kárpátaljai magyarok tömeges kivándorlását a magyar kormány átfogó támogatásának köszönhetően. 

Különösen fontosnak mondta a tavaly elkezdett és idén folytatódó gazdaságfejlesztési támogatást, amely lehetővé teszi pozitív jövőkép kialakítását a fiatalok körében. A magyar családi vállalkozások támogatásának szerinte azért van különleges jelentősége, mert ezzel lehetővé válik sok olyan kárpátaljai magyar hazacsábítása, aki kényszerből külföldön vállalt munkát.

Barta József köszönetet mondott Magyarországnak és a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarság szülőföldön történő megmaradását segítő sokrétű támogatásért.

Forrás: MTI

2017. április 6.

A magyar kormány megdöbbenéssel értesült róla, hogy a tegnapi nap folyamán ismeretlenek letépték és megrongálták a beregszászi hegyen felállított kereszt mellett álló magyar zászlót.

Egyelőre nem tudni, hogy nacionalista megmozdulás, vagy uszítás áll a vandalizmus hátterében, de a kormány mélyen elítéli az esetet.

A kárpátaljai magyarságot továbbra is biztosítjuk arról, hogy Magyarország ugyanúgy, mint eddig, a jövőben is kiáll mellettük.

Egyúttal reméljük, hogy a barbár cselekedet egy elszigetelt akció, és nincsen összefüggésben az elmúlt hetek ukrajnai, kisebbségeket vegzáló politikai fejleményeivel. A békés együttélés feltétele egymás kultúrájának, identitásának tisztelete, amely tiszteletet a magyar fél minden esetben megad Ukrajnának, ugyanakkor viszont el is várja azt.

Grezsa István Miniszterelnökség, Kárpátaljáért felelős kormánybiztos

Forrás: Miniszterelnökség

2017. április 7.

Másodízben tart tájékoztatókat a magyar kormány kárpátaljai magyar vállalkozásoknak szánt támogatásainak igényelhetőségéről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, ezúttal az ungvári, munkácsi és beregszászi járási településeken tett, pénteken befejeződő látogatása során.

A magyarok által is lakott 14 települést érintő körút munkácsi állomásán Magyar Levente az MTI érdeklődésére elmondta: mind a március végi, mind a mostani kárpátaljai tájékoztató útja során nagy érdeklődést tapasztalt az Egán Ede gazdaságfejlesztési programban nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások iránt.

Mivel a kárpátaljai magyarság mintegy 70 százaléka falun él, ezért természetes, hogy a lakossági fórumokon az emberek elsősorban a mezőgazdasági jellegű pályázatok felől érdeklődnek - tette hozzá, megjegyezve, hogy azokon a településeken, ahol tavaly 2-3 nyertes pályázó volt, most 50-100 érdeklődő is részt vesz a tájékoztató rendezvényeken.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy helyi szakemberek bevonásával elkezdődik Kárpátalja hosszú távú turisztikai fejlesztési koncepciójának kidolgozása. Jelezte, hogy tavaly a nagyon rövid határidő ellenére sikeres volt a pályázatok lebonyolítása, és sok tapasztalat gyűlt össze, aminek köszönhetően idén teljesen zökkenőmentesnek ígérkezik a folyamat.

A politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly nem volt lehetőség nagy összegű beruházásokra támogatást igényelni, idén viszont megnyílik ez a lehetőség, 50 millió forinttól lehet vissza nem térítendő támogatásra és az OTP által folyósított kedvezményes hitelre pályázni, és ennek köszönhetően egész nagy, akár milliárdos beruházások is megvalósulhatnak, ezres nagyságrendű munkahelyteremtéssel.

A legfőbb cél azonban - húzta alá -, hogy az a több tízezer gazdálkodó család, amelynek támogatást szeretnénk nyújtani, értékesítési lehetőséghez jusson. Ez nagy előrelépés lesz a kárpátaljai magyarság számára - mondta.

Magyar Levente idén március 15-én Beregszászon jelentette be, hogy a magyar kormány 2017-ben 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban és kedvezményes hitelben részesíti a kárpátaljai magyar vállalkozásokat.

Forrás: MTI

2017. április 7.

A magyar kormány a leghatározottabban arra kéri ukrán partnereit, hogy hatóságaik hagyjanak fel a kárpátaljai magyar intézmények vegzálásával, a kijevi törvényalkotókat pedig arra, hogy ne hozzanak olyan jogszabályokat, amelyek visszalépést jelentenek a kisebbségi jogok terén - jelentette ki pénteken Munkácson a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

Magyar Levente, aki a kárpátaljai magyar vállalkozásoknak szánt, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nyújtott kormányzati támogatásokról tart tájékoztatókat Kárpátalján, az MTI-nek nyilatkozva felidézte: csütörtökön az Európai Parlament megszavazta Ukrajna számára a vízummentességet, ami azt jelenti, hogy minden ukrán állampolgár sokkal könnyebben tud majd belépni az Európai Unió területére.

Ez hatalmas előrelépés, amelynek megvalósulásában a magyar kormánynak oroszlánrésze van - mutatott rá. A kormány minden fórumon támogatta az ukrán vízummentességet, sokszor konfliktusokat is vállalva európai partnereivel, hogy ezt a kedvezményt minél hamarabb megkaphassa Ukrajna, amely rendkívül nehéz helyzetben van - emlékeztetett. Ugyanakkor - folytatta - a magyar kormány kiállása Ukrajna mellett az elmúlt években minden fórumon, minden tekintetben, beleértve az ország egységét, stabilitását, továbbá az Ukrajnának nyújtott szociális, gazdasági támogatást, sebesült ukrán katonák gyógykezelését, azt jelzi, Magyarország maximálisan tudatában van annak, milyen súlyos a helyzet a szomszédos országban, amely nagy mértékben rászorul a segítségre.

"Éppen ezért rendkívül méltatlannak érezzük, hogy ezek a baráti gesztusok egyre kevésbé találnak viszonzásra Ukrajna részéről, ahol fokozódnak azok a hatósági fellépések, amelyek egyértelműen a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítésére irányulnak, folyamatos és egyre nagyobb mértékű a kárpátaljai magyar intézmények vegzálása, s ami még súlyosabb, olyan törvényalkotási folyamatok kezdődtek, amelyek a magyar kisebbség jogainak korlátozására irányulnak" - emlékeztetett az államtitkár.

Hozzátette: ezt Magyarország nem tudja elfogadni, ugyanis a magyar kisebbség eleve nincs a legjobb helyzetben, így bármilyen elmozdulás negatív irányban, a kisebbségeket érintő bármilyen jogkorlátozás a magyar kormány leghatározottabb tiltakozását fogja kiváltani. "Nem tartjuk szerencsésnek, hogy az ukrán kormány folyamatosan feszegeti az egyébként őszinte magyar-ukrán barátság kereteit" - mutatott rá.

Ha ezeket a kereteket Kijev szétfeszíti, akkor - mint mondta - az nem csak a kárpátaljai magyarság és Magyarország, hanem Ukrajna számára is szomorú következményekkel fog járni. "Reménykedünk abban, hogy ez a folyamat megállítható, ezért a leghatározottabban arra kérjük ukrán partnereinket, hogy a hatóságaik hagyjanak fel a kárpátaljai magyar intézmények vegzálásával, a kijevi törvényalkotókat pedig arra, hogy ne hozzanak olyan jogszabályokat, amelyek visszalépést jelentenek a kisebbségi jogok terén" - hangsúlyozta Magyar Levente.

Forrás: MTI

2017. április 8.

Köszönet illeti a kárpátaljai magyarságot bátor helytállásáért és azért a kitartásért, amelyet az impériumváltások közepette az elmúlt közel száz esztendőben tanúsít szülőföldjén közösségként történő megmaradása érdekében - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 28. közgyűlésén.

Beszédében az államtitkár méltatta a két kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) két évvel ezelőtti összefogását, kulcsfontosságúnak nevezve azt a kárpátaljai magyarság megmaradásának szempontjából. "Ez az összefogás hosszú távú, stratégiai jelentőségű, amely utat és példát mutat a Kárpát-medence más magyar politikai erőinek is" - hangsúlyozta. Hozzátette: ez az az út, amelyen továbbra is járnunk kell.

A politikus, utalva arra, hogy a Kárpát-medence magyarsága összefogott a kárpátaljai nemzetrész érdekében, kiemelte: a kárpátaljai magyarság nehéz helyzete összekovácsolta a magyar nemzetet. Kifejtette: a magyar kormány felismerte, hogy a kárpátaljai magyarság körében a legnagyobb probléma a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása és az elvándorlás, ezért széles körű szociális és gazdaságfejlesztési támogatásokat indított el, amelyeknek köszönhetően a gyermekétkeztetés mellett bérkiegészítő támogatásban részesülnek a pedagógusok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók. A gazdaságfejlesztési támogatás keretében tavaly kétmilliárd, idén ötmilliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, és 20 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez juthatnak a kárpátaljai magyar vállalkozók, aminek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre, s így családok ezreinek a megélhetése javul - mondta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében kijelentette: megértjük és tiszteletben tartjuk Ukrajna álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, de a magyar kettős állampolgárság nincs ellentétben az ország egységével. "Ezért is állapodtunk meg Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével, az ő fölvetésére, hogy kétoldalú megállapodást fogunk kötni erről a kérdésről" - tette hozzá, megjegyezve, hogy "ez rendkívül örvendetes fejlemény".

A kisebbségi, közte a nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogok ukrajnai szűkítésére irányuló folyamatokról és kárpátaljai magyar intézmények hatósági zaklatásáról szólva hangsúlyozta: ez elfogadhatatlan és ellentétes az 1991-es magyar-ukrán alapszerződéssel. Magyarország figyelemmel követi a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását - mondta, kiemelve: a kárpátaljai magyarok csattanós választ adtak a "kútmérgezők törekvésére" 65 ezer tiltakozó aláírásukkal. Azt javasolta, hogy a vajdasági magyarok példájára a kárpátaljai magyarság is dolgozzon ki kisebbségi akciótervet.

Beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott gratulált a magyar szervezetek választási sikert hozó összefogásához, hangsúlyozva, hogy lennie kell egy olyan közös célnak, amely hovatartozástól, gondolkodásmódtól függetlenül a kárpátaljai magyarság megmaradását, boldogulását, a gyermekek, az unokák békés jövőjének a biztosítását szolgálja. Kifejtette: a kárpátaljai magyarság közösségként csak akkor tud megmaradni, ha távlatosan meg tudja fogalmazni azt, ami a közösségi önrendelkezést, közösségi önigazgatást jelenti. Fontosnak nevezte egy ukrajnai magyar akcióterv kidolgozását vajdasági mintára.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő a közgyűléshez szólva azt mondta: nem lenne jó, ha a kettős állampolgárság és az Ukrajnának adott vízummentesség a kárpátaljai magyarság fellazulásához vezetne, fokozná az elvándorlást. Úgy vélte a demográfiai helyzeten csak azzal lehetne javítani Kárpátalján, ha a magyar fiatalok mernének több gyermeket vállalni.

A Lehet Más a Politika párt nevében Meszerics Tamás EP-képviselő a fórumot köszöntve kifejtette: Ukrajna és benne a kárpátaljai magyar közösség veszélyes helyzetben van, mert a térség a geopolitika ütközőpontja. A kárpátaljai magyarságra nézve szerinte a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az ukrán állam vezetése, magát ostromlott várnak gondolva a szélsőséges nacionalista erőkre támaszkodik. A magyar közösségnek csak egy erős, fejlődő, független Ukrajna tud természetes hazája maradni, s ettől az Ukrajnától elvárható, hogy nagylelkű legyen - mondta, megjegyezve, hogy "egy ilyen Ukrajna létrejöttén dolgozunk az EU-ban".

Gyüre Csaba, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője beszédében kiemelte: egy demokratikus Ukrajna legyen jó partnere és szövetségese Magyarországnak, de a nemzeti közösségeit elnyomó, azokat megfélemlítő, szülőföldjükről való elűzéssel fenyegető erőkkel szemben a leghatározottabban fel kell lépni. A Jobbik támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, de - a Fidesszel és az MSZP-vel ellentétben - úgy gondolja, hogy ez nem történhet meg feltételek nélkül, egyoldalú gesztusként, hanem csupán a kárpátaljai magyarság jogbiztonságának a garantálása és a teljes körű területi autonómiájának esetén.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ példaértékű valamennyi határon túli magyar szervezet számára. Kifejtette, a szövetség az utóbbi három évben sikeresen megújulva alkalmazkodott a súlyos ukrajnai helyzethez, új jövőképet fogalmazva meg a kárpátaljai magyarság számára. A KMKSZ nélkül - mondta - a magyar kormány kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatása hiábavaló lenne. Nincs alternatívája a KMKSZ politizálásának - mutatott rá.

Forrás: MTI

2017. április 8.

A külhoni magyar értékgyűjtés fontosságáról, az ebben eddig szerzett tapasztalatokról tanácskoztak szakmai találkozó keretében a Földművelésügyi Minisztérium, a magyarországi és a külhoni magyar értéktárak képviselői Palicsfürdőn. Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár köszöntőbeszédében a hungarikum törvényben rejlő értékmentő és jövőépítő lehetőségekről tájékoztatta a hallgatóságot.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával 2015-ben kezdte meg a helyi értéktárak kialakítását Délvidéken. Az azóta eltelt időszakban a VMMI munkatársai bejárták a magyarlakta településeket, arra ösztönözve a helyi közösségeket, hogy hozzák létre saját értéktárukat, majd ennek eredményeként 2016 júniusában megalakult a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság (VMÉB).

Az FM támogatásával a VMMI munkatársai egy olyan hagyományteremtő szakmai fórumot szerveztek, ahol a Kárpát-medencei értéktárak képviselői kicserélhették az értékgyűjtésben szerzett tapasztalataikat, továbbá megoszthatták egymással a rájuk váró feladatokat, lehetőségeket. Az előadások témái között elsősorban a helyi értéktárak kialakítását érintő kérdések, a helyi jó gyakorlatok, a település- és vállalkozásfejlesztés szerepeltek.

Szakáli István Loránd nyitóbeszédében kiemelte: a fórumon megjelent külhoni és a magyarországi résztvevők miatt valóban egy Össz-Kárpát-medencei szakmai napot sikerült megszervezni. Remélhetőleg kialakult jó szakmai kapcsolatok hozzájárulnak az össznemzeti hálózat megerősítéséhez. Öt éve fogadta el az Országgyűlés a hungarikum törvényt, amelyet 2015-ben úgy sikerült módosítani, hogy a külhoni magyarság képviselőit is sikeresen bekapcsolódhattak a hungarikum mozgalomba.

Mindezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Kárpát-medence-szerte több mint 1000 értéktár jött létre - mondta el a helyettes államtitkár. Szakáli István Loránd rámutatott: az FM és a Hungarikum Bizottság számára a Hungarikumok Gyűjteményében és a Nemzeti Értékpiramis különböző szintjein lévő értékek egyformán fontosak.

Nemzeti értékeink nemcsak identitásunk alapját képezik, hanem egyfajta erőforrásként is működtethetők, amelyekkel ha jól sáfárkodunk, akkor sikeresen építhetjük jövőnket. Eredményes helyi gazdaságfejlesztést és turizmust csak a lokális, meglévő értékekre lehet alapozni – mondta el Szakáli István Loránd.

A helyettes államtitkár kiemelte: a hungarikum törvény nemcsak nevében kíván nemzeti lenni, hanem megvalósításában is, mindennek jövőépítő ereje van. A helyi értékeknek be kell kerülniük a mindennapjainkba, ennek a törekvésnek a sikere azon múlik, hogyan tudjuk megszólítani a jövő generációit. Mindezek érdekében a módosítás alatt álló Nemzeti Alaptantervet illetően a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy a helytörténeti ismeretek kerüljenek bele a tananyagba, hogy a közoktatásban résztvevő diákok tisztában legyenek saját télépülésük értékeivel.

Forrás: FM Sajtóiroda

2017. április 11.

Egymilliárd forintot szán idén a Nemzetpolitikai Államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások megsegítésére - jelentette be kedden egy nagyváradi fórumon Szilágyi Péter helyettes államtitkár.

A politikus elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) döntése alapján 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve. E tematikus év keretében 600 millió forintot készülnek vissza nem térítendő támogatásként kiosztani a pályázó családi vállalkozásoknak, nyáron pedig 200 külhoni vállalkozó számára szerveznek szakmai képzést. 

Hozzátette: a program keretében olyan vállalkozásokat kívánnak megszólítani, amelyekben egy-egy család több generációja dolgozik együtt, vagy amelyeket testvérek, házastársak hoztak létre és működtetnek. Megjegyezte: Szabadka, Komárom és Beregszász után kedden Nagyváradon, szerdán pedig Csíkszeredában népszerűsíti a programot, hiszen az a cél, hogy a pályázati lehetőségről minél több külhoni magyar családi vállalkozás értesüljön.

A helyettes államtitkár egy felmérés előzetes eredményeiről is beszámolt. Ezek szerint a határon túli magyar vállalkozások számára a szakképzett munkaerő hiánya és a hitelekhez való hozzájutás a legnehezebb feladat. Azt is megjegyezte: a felmérés szerint a külhoni családi vállalkozások átlagosan 13 főt foglalkoztatnak, és az általuk foglalkoztatottak 57 százaléka magyar. Az átlaghoz képest az erdélyi magyar családi vállalkozások kisebbek (átlagosan 7,3 személyt foglalkoztatnak) és magyarabbak (a foglalkoztatottak 72,4 százaléka magyar).

Szilágyi Péter felidézte: a Nemzetpolitikai Államtitkárság a 2010-es megalakulásakor a határon túli magyar oktatást és kultúrát támogatta, az elmúlt években azonban hangsúlyossá váltak a gazdaságfejlesztési programok. Megemlítette a vajdasági magyar vállalkozásokat 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési csomaggal, a kárpátaljai vállalkozásokat pedig 34 milliárd forintos csomaggal segítették. Hozzátette: most a horvátországi és a szlovéniai, majd a felvidéki magyar gazdasági szereplők következnek.

"A cél az, hogy minél hamarabb elinduljon a gazdaságfejlesztési program Erdélyben is. Mivel az erdélyi magyarság a legnagyobb külhoni nemzetrész, ezt a gazdaságfejlesztési csomagot alaposan elő kell készíteni" - mondta az MTI-nek a rendezvény után a helyettes államtitkár.

Szilágyi Péter elmondta: nem zárult le a 2016-os tematikus év programsorozata sem. A külhoni magyar fiatal vállalkozók idén 230 millió forintos keretre pályázhatnak. Hozzátette: minden nemzetpolitikai támogatásnak az a célja, hogy ne az apadásról, az elvándorlásról, hanem akár munkaerőhiányról, és a demográfiai mutatók pozitív alakulásáról lehessen beszélni a Kárpát-medencében.

A nagyváradi fórumon Csidei Krisztina, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület ügyvezető titkára beszélt az egyesület céljairól, és a Kárpát-medencei magyar családi vállalkozások előtt álló kihívásokról. Mint fogalmazott, a nyugat-európai sok generációs családi vállalkozásoktól eltérően a kelet-európai családi vállalkozásokban most váltja a második generáció az elsőt. Hozzátette: az egyesület épp e generációváltás elősegítése céljával jött létre. A keddi nagyváradi rendezvény sikeres helyi családi vállalkozások bemutatására is alkalmat teremtett.

Forrás: MTI

2017. április 11.

Magyarország számos konkrét segítséget nyújtott Ukrajnának, cserében viszont elvárja, hogy ne sérüljenek az ott élő magyar nemzeti kisebbség jogai - hangsúlyozta Szijjártó Péter Kijevben, miután Miroslav Lajcák szlovák és Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszterrel közösen megbeszélést folytattak ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel.

Közös sajtótájékoztatójukon az MTI kérdésére válaszolva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Magyarország sok-sok milliárd forintot költött arra, hogy Ukrajna és azon belül is Kárpátalja gazdasági fejlődését segítse. "Ugyanakkor komoly elvárásunk Ukrajnával szemben, hogy fejezzék be a (kárpátaljai) magyar intézmények vegzálását, és mindazokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a magyar kisebbség jogait korlátoznák" - szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy számos bírálat érte a közép-európai országokat, mert állítólag nem működnek kellőképpen együtt Ukrajnával. "Ehhez képest a tények azt mutatják, hogy éppen a közép-európai országok azok, amelyek nemcsak hangos szavakban, hanem valódi tettekkel is támogatják Ukrajnát" - szögezte le. Rámutatott, hogy nem a közép-európai országok, hanem Hollandia miatt nem lépett még mindig életbe az Európai Unió és Ukrajna között a szabadkereskedelmi megállapodás, és nem a közép-európai országok felelősek azért sem, hogy több mint egy éven keresztül nem lépett életbe az ukrán állampolgároknak biztosítandó vízummentesség.

Az elmúlt időszakban nyújtott magyar támogatások közül kiemelte, hogy Magyarország az elsők között kezdett gázt szállítani Ukrajnának, 50 millió dolláros segélyhitelkeretet ajánlott fel kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekre, több mint ötmilliárd forintnyi humanitárius segítséget küldött Kárpátaljára, valamint megnyitott egy hétmilliárd forintos pályázati keretet a kárpátaljai kis- és közepes vállalkozások beruházásainak támogatásához, emellett Magyarország az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziójában az egyik legnagyobb kontingenssel van jelen.

"Határozott elvárásunk ugyanakkor az, hogy ne szavazza meg az ukrán parlament azt az oktatási törvénytervezetet, amelynek nyomán csorbulna a magyar kisebbség joga az anyanyelvi oktatáshoz. Azt várjuk, hogy a magyar nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvényt ne fogadja el semmilyen ukrán testület, valamint hogy a kettős állampolgárság megtiltásáról szóló törvény se hozza nehéz helyzetbe a magyarokat" - hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország elvárja, hogy legalább egy kétoldalú megállapodásban ez utóbbi kérdést a két ország rendezze egymás között.

Kijelentette, hogy Európában teljesen normális jelenség a kettős állampolgárság, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy ezért a kárpátaljai magyarokat megbüntessék Ukrajnában.

Szijjártó Péter figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Ukrajnával a kétoldalú konzultációk nem vezetnek eredményre a kisebbségi jogok tekintetében, Budapest európai fórumok elé viszi a kérdést. Reményét fejezte ki, hogy ez elkerülhető lesz.

Pavlo Klimkin válaszában hangsúlyozta, hogy a tervezett intézkedések nem az Ukrajnában élő magyar kisebbség ellen irányulnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kijev számára a kettős állampolgárság egy rendkívül kényes kérdés az Ukrajnát sújtó orosz agresszió miatt. "Nem kívánjuk Pandora szelencéjét megnyitni, viszont büntetésről sincs szó" - jegyezte meg. Az ukrán külügyminiszter sürgette, hogy az Európai Unió tegyen többet az Ukrajnát lejárató orosz propagandával szemben.

A sajtótájékoztatóján elhangzott: a három visegrádi ország változatlanul támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét, továbbá a minszki megállapodások betartását és végrehajtását minden érintett fél által a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Készek a jövőben is segítséget nyújtani az ukrajnai politikai és gazdasági reformokhoz.

A nap folyamán a magyar, a szlovák és a cseh külügyminiszter a kijevi parlamentben folytat tárgyalásokat törvényhozókkal, valamint találkoznak Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel és Petro Porosenko államfővel is.

Forrás: MTI

2017. április 20.

A magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak nyújtott, minden korábbinál jelentősebb gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a közösséget, helyben segítse elő a magyar családok megélhetését, boldogulását - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára csütörtökön a kárpátaljai Huszton.

Magyar Levente egy hónapon belül harmadik alkalommal tart tájékoztató fórumokat a magyar kormány kárpátaljai magyar vállalkozásoknak szánt támogatásainak igényelhetőségéről az ukrajnai megye magyarlakta és magyarok által is lakott településein. Kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatásának első napján az államtitkár a rahói járási Nagybocskón, a técsői járási Aknaszlatinán és Huszton találkozott helyi magyar vállalkozókkal.

Körútjának huszti állomásán Magyar Levente az MTI érdeklődésére elmondta: "A magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak nyújtott, minden korábbinál jelentősebb gazdaságfejlesztési támogatás legfőbb célja, hogy a szülőföldjén tartsa a közösséget, helyben segítse elő a magyar családok megélhetését, boldogulását".

"Azt szeretnénk, ha a gazdaságfejlesztési program révén a kárpátaljai magyarok megfelelő egzisztenciális lehetőségekhez jutnának, és nem kellene külföldi munkavállalás miatt elhagyni a szülőföldjüket, vagy ha már elmentek, szeretnénk őket megszólítani és hazacsábítani" - tette hozzá. "Ennek érdekében idén olyan mértékű, mintegy hétmilliárd forintot kitevő forrást mozgatunk meg, amely korábban még soha semmilyen célból nem érkezett Kárpátaljára" - fogalmazott. Megjegyezte: "Ha ehhez hozzávesszük a tavaly felhasznált közel hárommilliárd forintot, akkor az magáért beszél. A múlt évben több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozás jutott vissza nem térítendő támogatáshoz, de a földnevesítési támogatásból összesen mintegy 14 ezer kárpátaljai magyar ember részesült" - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy reményei szerint idén több tízezer magyar család részesül a támogatásokból.

Magyar Levente hangsúlyozta, hogy a magyar kormány gazdaságélénkítő támogatási programja nem ajándék, a folyósított pénz csak gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre használható fel. Az eddigi körútjain szerzett tapasztalatairól szólva kiemelte: a kezdeti hitetlenkedés és szkepszis után az emberek - miután látták, hogy itt valós, kézzelfogható támogatásról van szó, hiszen a tavalyi pályázatok 97 százaléka nyert - kinyíltak, és egyre többen érdeklődnek a lehetőségek iránt, mindenekelőtt a mezőgazdaság, ipar és turizmus terén. Jelezte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a legtávolabbi településeken is elérje a helyi magyar vállalkozókat, ezért keresett fel, ezúttal immár másodízben, szórványtelepüléseket a Felső-Tisza-vidéken.

A politikus elmondta, hogy csütörtökön öt helyszínen tájékoztat, este pedig Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tart több száz fős fórumot, majd találkozik a város és a járás vezetőivel. A megbeszélésen - fűzte hozzá - elsősorban a helyi igényekről, problémákról szeretne tájékozódni. Mint fogalmazott, a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít az aktuális hatalmak által mindig mostohán kezelt Beregszászra, amely a kárpátaljai magyarság szellemi, kulturális központja. A gazdaságfejlesztési programon belül Beregszász fogja képezni a súlypontot és ezen kívül is jelentős magyar forrásokra számíthat - mutatott rá. Az államtitkár kárpátaljai tájékoztató körútjának zárónapján, pénteken tíz települést keres fel a Beregszászi járásban.

Magyar Levente idén március 15-én Beregszászon jelentette be, hogy a magyar kormány 2017-ben összesen 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban és kedvezményes hitelben részesíti a kárpátaljai magyar vállalkozásokat az Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében.

Forrás: MTI

2017. április 21.

Magyar állami támogatásból idén ismét Magyarországon nyaralhat kísérőkkel együtt hétszáz olyan ukrán gyermek, akinek édesapja meghalt vagy megsebesült a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban - jelentette be pénteken Kijevben Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Natalija Fedorovics ukrán szociálpolitikai miniszterhelyettessel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A tájékoztatón elhangzott, hogy Budapest az idei évben újabb 20 ukrán katona rehabilitációját vállalja magyarországi egészségügyi intézményekben. Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország további humanitárius segélyszállítmányokat is tervez küldeni Ukrajnának. "A magyar kormány az elmúlt években magyarországi karitatív szervezettekkel együttműködve 200 tonna segélyt, ezen belül orvosi eszközöket, gyógyszert, valamint tartós élelmiszereket szállított Ukrajnába - emlékeztetett. Közölte, hogy az ukrán miniszterhelyettessel megállapodtak abban, hogy mint eddig, most is kap Budapest egy listát Kijevtől arról, mire van leginkább szüksége Ukrajnának. Újabb gyűjtést rendeznek Magyarországon, és remélhetőleg az ősszel, legkésőbb a tél elejéig megérkezik az újabb segélyszállítmány Ukrajnának. Az MTI kérdésére válaszolva Fedorovics elmondta, hogy elsősorban gyógyszerekre és orvosi eszközökre lenne szüksége az országnak.

Soltész Miklós megköszönte az ukrán karitatív szervezeteknek és önkénteseknek, hogy aktívan segítettek az elmúlt években a kelet-ukrajnai fronton harcoló katonák gyermekeinek magyarországi üdültetésében. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben ezzel az összefogással Magyarországon csaknem 1300 gyermek, fiatal, illetve kísérőik magyarországi pihenését sikerült a kormányzatnak támogatnia.

Az MTI-nek részletezve elmondta, hogy idén a Velencei-tónál nyaralhatnak az ukrán gyerekek egy hétig 40-60 fős turnusokban, valamint a tervek szerint a korábbiakhoz hasonlóan egy napot budapesti kirándulással töltenek.

Soltész Miklós az ukrajnai magyar közösség helyzetére kitérve kijelentette: Budapest tisztában van azzal, hogy az oktatást, a nyelvhasználatot és a kettős állampolgárság intézményét érintő tervezett törvénymódosításokkal Kijev nem a magyar nemzeti kisebbség jelenlegi szerzett jogait akarja csorbítani. Teljességgel természetesnek nevezte, hogy ha két nemzet jó kapcsolatokat ápol, abban a nemzetiségi kisebbségek fontos szerepet töltenek be. "Ezért természetes, hogy Ukrajna a törvényi módosításokkal nem a magyar kisebbség ellenében dolgozik" - fogalmazott. "Biztosak vagyunk abban, hogy (az említett törvénymódosításokat illetően) olyan megoldás születik, amely a két nemzet közötti jó kapcsolatot tovább erősíti" - jelentette ki Soltész Miklós. Biztosította az ukrán felet afelől, hogy  Ukrajna számíthat a magyar kormányra. "Talán igaz az a mondás itt, Ukrajnában is, hogy a barátok a bajban ismerszenek meg igazán" - fűzte hozzá.

Az államtitkár tájékoztatott arról, hogy idén nyárra magyarországi látogatásra hívta meg Fedorovicsot, amit a miniszterhelyettes elfogadott. A látogatás alatt - mint mondta - egyrészt a gyermekek táboroztatását kívánják neki megmutatni, másrészt átadni Magyarország tapasztalatait az ukrán kormány képviselőjének a szociális, segélyezési, illetve nyugdíjrendszer átalakításáról, valamint a sérülten született gyermekek fejlesztéséről.

Forrás: MTI