Keresés: %s

2017. június 24.

Sikerrel zárult a Miniszterelnökség által ukránok számára Kárpátalján meghirdetett ingyenes magyar nyelvtanfolyam második turnusa, amelynek az eredményes befejezéséről szóló bizonyítványt több mint 2200-an vették át szombaton Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott oklevélátadási ünnepségen mondott beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa kiemelte: köszönet illeti azokat a szláv anyanyelvű kárpátaljai lakosokat, akik vették a bátorságot ahhoz, hogy egy olyan rendkívül nehéz nyelv tanulásába kezdjenek, mint amilyen a magyar. Magyarország kormánya azért támogatja a nyelvtanfolyamot, azért segíti a magyar nyelv elsajátítását elhatározókat, mert meggyőződésünk az, hogy a nyelvismeret olyan hidat képes építeni két nemzet, két kultúra és két állam között, amely sokkal erősebb, mint amit politikai kapcsolatokkal meg lehet építeni - tette hozzá. Az, aki egy másik nemzet, egy másik ország nyelvét tanulja, óhatatlanul bepillantást nyer annak kultúrájába, jobban megismeri, megérti a magyar anyanyelvűek közösségét, beleértve a 150 ezres kárpátaljai magyarságot és a Magyarországon élő 10 millió magyart.

A kormánybiztos sikertörténetnek nevezte a Kárpátalján tavaly indított ingyenes magyar nyelvtanfolyamot, amelynek az eddigi két turnusát több mint háromezren végezték el, és kaptak erről oklevelet. Örvendetesnek mondta, hogy a július 1-jén kezdődő harmadik turnusra több mint négyezren jelentkeztek. "Megígérhetem, ameddig akár egyetlen ember szeretne magyarul tanulni Kárpátalján a többségi nemzetből, Magyarország kormánya ezt a törekvését támogatni fogja" - mondta a politikus, emlékeztetve arra, hogy az ukrán sajtóban olykor furcsa hírek olvashatók arról, hogy Magyarország kormányának milyen "hátsó szándéka" van a kárpátaljai magyar nyelvtanfolyammal. "Itt, a nagy nyilvánosság előtt biztosíthatom önöket arról, hogy semmiféle hátsó szándékunk nincs, mindenképpen azt szeretnénk, hogy mindenki maradjon meg annak, aminek született: jó ruszinnak, jó ukránnak, jó szlováknak, jó románnak, ahogy mi is szeretnénk megmaradni jó magyaroknak" - zárta beszédét Grezsa István.

Köszöntőjében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője köszönetet mondott a magyar kormánynak és Grezsa István kormánybiztosnak a magyar nyelvtanfolyamhoz nyújtott támogatásért, a tanároknak pedig a munkájukért. Meggyőződését fejezte ki, hogy az a több ezer szláv ajkú kárpátaljai ember, aki elkezdte a magyar nyelv tanulását, folytatni fogja azt, ezzel is elősegítve egymás kölcsönös megismerését, és erősítve a nemzetek közötti békét Kárpátalján.

Váradi Natália, a Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központjának igazgatója, a magyar nyelvtanfolyam koordinátora az MTI érdeklődésére elmondta: a június 24-én zárult kurzus tavaly decemberben kezdődött, a több mint 3600 jelentkezőt 46 település 57 helyszínén 117 tanár oktatta, és 2216 hallgató tette le sikerrel a záróvizsgákat, és vette át az erről szóló oklevelet. A szakember érdekességként jegyezte meg, hogy a magyar nyelvtanfolyam legfiatalabb résztvevője 6, a legidősebb 81 éves volt. A hallgatók motivációjáról szólva kifejtette, sokan továbbtanulási és munkavállalási célból szeretnének megtanulni magyarul, míg jelentős azoknak a száma, akik az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességét kihasználva utazni szeretnének, de többen vannak, akik Magyarországon akarják gyógykezeltetni magukat.

Váradi Natália azt is elmondta, hogy a magyar nyelvtanfolyam jövő héten kezdődő harmadik turnusára 4004-en jelentkeztek, Ungváron több mint ezren, Munkácson mintegy 800-an szeretnének magyarul tanulni, és ezúttal igen nagy az érdeklődés Nagyszőlősön is, ahol a jelentkezők nem fértek el a teremben, amikor számukra az előzetes tájékoztatót tartották.

Forrás: MTI

2017. június 25.

Öt egykori, jelenleg Ukrajnához és Romániához tartozó máramarosi koronaváros - Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Máramarossziget - találkozóját szervezték meg kilencedik alkalommal vasárnap a kárpátaljai Visken, ahol koszorúzást, ökumenikus istentiszteletet és kulturális programokat tartottak.

A viski református templomban Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: ma erős hitre van szükség, mert nagy perspektívátlansággal, kilátástalansággal és szegénységgel küzd Kárpátalja, különösen a Felső-Tisza vidéke és a Máramarosi-medencébe szorult, az asszimiláció által is veszélyeztetett magyarság.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években felcsillant a remény, mert megmozdult a Felső-Tisza vidékének szórványmagyarsága, egyre több gyereket íratnak be magyar óvodába és magyar iskolába, működik a magyar iskolarendszer. Magyarország kormánya elkötelezte magát, hogy felépíti, megőrzi és megszervezi a magyar jövőt a Felső-Tisza-vidéken, ha ebben a helyi magyarság partner lesz - jelentette ki Grezsa István.

Kifejtette: a koronavárosok találkozója egy csaknem 700 esztendővel ezelőtti történelmi eseményre épül: Károly Róbert király 1329-ben emelte koronavárosi rangra a sókitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó öt települést. Hozzátette: a rendezvény azonban nem a múltról szól, hanem a jövőbe mutat. Trianon 100. évfordulójához közel különös jelentősége van annak, hogy ez a találkozó a határokat figyelmen kívül hagyva összefogja a két országba szakadt máramarosi koronavárosok magyarságát - emelte ki.

"Túl kell lépnünk a mérhetetlen veszteség okozta feldolgozhatatlan fájdalmunkon, inkább merítsünk reményt és erőt abból az elpusztíthatatlan élni akarásból, amely mindig is jellemzett bennünket, magyarokat történelmünk folyamán, hiszen túléltük a tatárt, a törököt, a Habsburgokat és a szovjetet; itt vagyunk, zsúfolásig megtöltjük a viski református templomot" - fogalmazott.

A szeretet fontosságáról szólva a kormánybiztos a család szerepét hangsúlyozta, ehhez szorosan kapcsolódik a szülőföld és nemzetünk szeretete, amely a családon belüli szeretettel együtt a szülőföldön való megmaradás záloga - mondta.

A koronavárosok egész napos találkozóját kulturális programok, kirakodóvásár és gyerekek számára szervezett kézműves foglalkozások színesítik.

Forrás: MTI

2017. július 6.

Magyarország a szomszédság okán és az Ukrajnában élő 150 ezer magyar érdekében is elkötelezetten és erőteljesen támogatja az ukrajnai reformfolyamatokat - mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter, aki a brit és az ukrán kormány által az ukrajnai reformokról rendezett londoni konferencián vett részt, az MTI-nek elmondta: Magyarország "nagyon sportszerűtlennek" tartotta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel és a társulási megállapodással is nagyon sokáig váratta Ukrajnát.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország nagyon sokat tett az ukrán reformok sikere érdekében, 50 millió dolláros hitelkeretet nyitott például az infrastrukturális fejlesztésekre. A csütörtöki londoni konferencián a külgazdasági és külügyminiszter megállapodott ukrán kollégájával egy olyan munkacsoport létrehozásában, amelynek feladata az egyes infrastrukturális fejlesztési programok meghatározása lesz.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy van olyan aggodalomra okot adó jelenség, amely mellett Magyarország nem mehet el szó nélkül. Három olyan témában vannak ugyanis törvényjavaslatok az ukrán parlament előtt, amelyeknek elfogadása esetén - és úgy tűnik, erre van politikai akarat - a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség helyzete rendkívüli mértékben romlana.

Az egyik ilyen törvényjavaslat a kettős állampolgárságot büntetné, a másik jelentősen korlátozná - a szórványban élő magyarok esetében gyakorlatilag megszüntetné - az anyanyelvi oktatás lehetőségét, a harmadik pedig az anyanyelv használatát is nagymértékben szűkítené, csorbítva a magyarság jogait.

Szijjártó Péter elmondta: a londoni konferencián világossá tette ukrán kollégájának, hogy a magyar kormány számára ez elfogadhatatlan lenne, mivel e jogszabályok szembemennének az európai normákkal, és Magyarország minden létező fórumon tiltakozni fog.

A magyar külügyminiszter az ukrán kormány képviselőitől segítséget kért ahhoz, hogy ezek a törvényjavaslatok ne menjenek át az ukrán parlamenten. "Mi szívesen segítünk Ukrajnának a jövőben is, de ezek elfogadhatatlan módosítások lennének, amelyek nyilvánvalóan nagymértékben meghatároznák jövőbeni kapcsolatainkat" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Elmondta: az ukrán fél ígéretet tett a kommunikáció és a racionális párbeszéd fenntartására, de a magyar kormány szerint a legmegnyugtatóbb megoldás e törvényjavaslatok visszavonása lenne. A külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki londoni programjában találkozó szerepelt Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel és David Davisszel, a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetőjével.

Elmondta: a magyar-brit kereskedelmi forgalom tavaly 5,2 milliárd euró volt, és az idei év első négy hónapjában a fogalom értéke 8 százalékkal emelkedett. Magyarországon 800 brit vállalat több mint 50 ezer magyar alkalmazottat foglalkoztat, és Nagy-Britannia a hatodik legnagyobb befektető a magyar gazdaságban.

Ebből fakad az az álláspont, hogy Magyarország tisztességes, sportszerű, mindkét fél számára kedvező Brexit-megállapodásban érdekelt, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok közé emelkedő minden egyes akadály ugyanis a magyar gazdaságnak is kárt okozna.

Szijjártó Péter szerint ezért Magyarország abban érdekelt, hogy széles körű szabadkereskedelmi megállapodás, valamint egy új stratégiai partnerséget megalapozó egyezmény jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között a Brexit-tárgyalások eredményeként. Brit tárgyalópartnereinek elmondta: Magyarország támogatja azt a megközelítést, hogy az állampolgárok jogait kölcsönösen kell garantálni, és nagyra becsüli, hogy a britek ezen az alapon tárgyalnak.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint van azonban egy "rémálom-forgatókönyv" is, amely akkor valósulna meg, ha az Európai Bizottság rugalmatlanul tárgyalna, vagy ha fontosabbnak tartana bizonyos revánsszempontokat a konstruktív tárgyalás helyett. Ebben a esetben előfordulhatna, hogy nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás, viszont a britek az EU-tagság megszűnése után már kötöttségek nélkül aláírhatnak ilyen egyezményeket például az Egyesült Államokkal, Indiával, Törökországgal, Ausztráliával, vagyis olyan gazdaságokkal, amelyek a világgazdaság egyre inkább meghatározó erőcentrumai, viszont az EU-nak nincs velük szabadkereskedelmi megállapodása.

Szijjártó Péter szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az EU versenyképessége romlana, és ezt olyan országok szenvednék meg elsősorban, mint a nagyon nyitott gazdaságú Magyarország.

Forrás: MTI

2017. július 6.

A nemzetpolitikai alapú befektetések nem kidobott pénzek, hanem nagyon is megtérülő invesztíciók nemcsak erkölcsi, nemzeti identitáserősítő tekintetben, hanem egyre inkább gazdaságilag is - hangoztatta Grezsa István kormánybiztos csütörtökön Felsőszinevéren, a XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem gazdasági vitadélutánján.

Előadásában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos leszögezte: eljött az ideje, hogy Magyarország, a Kárpát-medence egészében gondolkodva elkezdjen nemcsak kulturális téren, hanem gazdaságilag is befektetni.

Az Európai Unión belül a kelet-közép-európai gazdaságok fellendülőben vannak, az európai fejlődés motorja áthelyeződött Kelet-Közép-Európába - tette hozzá. Ennek tükrében egyáltalán nem önmagában értelmezendő nemzetpolitikai koncepció, hogy Magyarország kormánya a nemzetpolitika középpontjába állítja a gazdaságfejlesztés ügyét, hanem arról, hogy versenyelőnyhöz szeretné juttatni a külhoni magyar vállalkozókat és általuk a magyar alkalmazottakat - emelte ki.

Elmondása szerint a magyar kormány támogatásával elindult 50 milliárd forintos vajdasági gazdaságfejlesztési program és a 32 milliárdos kárpátaljai Egán Ede gazdaságfejlesztési projekt eddigi tapasztalatai jól jelzik, micsoda remény ébred ezekben a nemzetrészekben, tudván, hogy immár egy gazdaságilag megerősödött Magyarország áll mögöttük, és esély nyílik arra, hogy a magyarság a Kárpát-medence meghatározó nemzetévé váljon mind kulturálisan, mind gazdaságilag.

A politikus megjegyezte: az, hogy Szerbia és Ukrajna elfogadja a területükön élő magyar közösségeknek nyújtott anyaországi gazdaságfejlesztési programot, nem jelenti azt, hogy ez a támogatási rendszer az uniós tag Szlovákiában és Romániában is működni fog, esetükben is meg kell találni a megfelelő megoldást.

Az együttműködésnek most nincsenek akadályai, és ha Magyarország képes lesz jelenlegi politikáját folytatni, akkor a határon túli nemzetrészek bekapcsolódhatnak a Kárpát-medence gazdasági vérkeringésébe, és ezzel többszörösen megtérülhetnek az anyaországnak a befektetett milliárdok - zárta előadását Grezsa István.

Berki Marianna, a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatást kezelő Egán Ede Alapítvány igazgatója hozzászólásában elmondta: a 32 milliárd forintos anyaországi támogatás célja egyéni vállalkozók és vállalatok támogatása. A vissza nem térítendő, pályázattal elnyerhető támogatási keret tavaly kétmilliárd forint volt, az idén pedig ötmilliárd forint. A forrás három fő területre, a turisztikára, mezőgazdaságra és vállalkozásfejlesztésre összpontosul - ismertette. Tájékoztatása szerint a múlt évben 1190 érvényes pályázatot nyújtottak be, az egyéni vállalkozók mellett 115 vállalat.

A szakember azt is elmondta, hogy idén az általa irányított alapítvány nagyvállalkozások számára is megnyitotta a pályázati lehetőséget. Ennek keretében 136 pályázatot nyújtottak be, közülük 113 volt érvényes, jelenleg folyik ezeknek az értékelése.

Az idén a mezőgazdaság és vállalkozásfejlesztés keretében 3487 kis összegű pályázat érkezett be, 93 százalékban kisvállalkozóktól, a többi vállalatoktól - közölte Berki Marianna.

Forrás: MTI

2017. július 11.

A külhoni magyar jogászképzés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden a fővárosban. Szilágyi Péter azokat a határon túli magyar fiatalokat köszöntötte, akik a Szász Pál ösztöndíjprogram keretében szakmai gyakorlatukat kezdték meg a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.

A helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte: a múlt században élt erdélyi magyar jogászról elnevezett, immár ötödik alkalommal meghirdetett ösztöndíjprogram létrehozásával az volt a nemzetpolitikai államtitkárság célja, hogy megerősítse a külhoni magyar jogászképzést és olyan szakértői gárdát hozzon létre, amely a nemzet iránt elkötelezetten, magabiztosan jár el a szakmai kérdésekben, és versenyképes tudásával hozzájárul a magyar jogász szakma nemzetközi megbecsültségéhez.

Szilágyi Péter hozzátette: a külhoni magyar régiókban történő érdekérvényesítés jövőbeni ereje nagyban függ a jogászgeneráció felkészültségétől, a fiatal magyar jogászok elhivatottsága és megfelelő szakmai képzése így a nemzetpolitika számára kiemelt jelentőséggel bír.

A Szász Pál ösztöndíjprogram első számú célja a magyar és a többségi nemzet jogi nyelvét egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerző jogászok képzése. A 15 millió forintos keretből megvalósuló programra azok a magyar fiatalok jelentkezhetnek, akik a szomszédos országok valamely felsőoktatási intézményében jogászképzésben vesznek részt nappali tagozaton, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és legalább két sikeresen lezárt tanulmányi félévet igazolni tudnak.

Az idén húsz ösztöndíjas vesz részt a programban, akik három külhoni magyar régióból - Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról - érkeztek. A szakmai program a Budapesti Ügyvédi Kamara közreműködésével zajlik - közölte az államtitkárság.

Forrás: MTI

2017. július 13.

Újraindult Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határon átnyúló, Huskroua elnevezésű együttműködési programja, amelynek nyitókonferenciáját a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben, a L'Huillier-Coburg-kastélyban tartották csütörtökön.

A rendezvényen Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára mint a program irányítóhatóságának vezetője azt mondta: a négy ország együttműködésének új fejezetét nyitják meg, minden félnek fontos ez az esemény és a kooperáció. A most futó program szerves folytatása a 2007 és 2013 közöttinek.

A politikus kiemelte: ez azon kevés olyan program egyike, amelynek a támogatásából nem faragni akar az EU bizottság, hanem még tesz is hozzá, a korábbi 72 millió euróhoz képest most 76 millió áll rendelkezésükre, a pénz a négy ország tíz megyéjére összpontosul.

Hangsúlyozta: a nyitás hivatalosan ugyan most van, de már több pályázat elérhető, éppen ezért arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg javaslataikat, ötleteiket, és a határidőig valósítsák meg azokat közösen a négy ország területén élő emberek javára.

A nyitókonferencia célja ehhez kapcsolódva az is volt, hogy diplomáciai csatornákon keresztül, valamint a négy ország központi, regionális és helyi szintű döntéshozói számára közvetlen tájékoztatást nyújtson a program keretén belül rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről.

A program első nyílt pályázati felhívása 2017. február 15-én jelent meg, amelynek keretében az együttműködési projektekben részt vevő megyék által támogatott, stratégiai fontosságú, infrastrukturális beruházásokat tartalmazó pályázatok benyújtására van lehetőség.

Ugyanakkor prioritást élvez a környezet fenntartható használata a határ menti területeken, a természeti erőforrások megőrzése, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a folyószennyezettséget csökkentő intézkedések, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a személyek és áruk szabad áramlásának javítása érdekében.

Ugyancsak elődleges szempont az információ-megosztás fejlesztése, a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését célzó közös tevékenységek, valamint vészhelyzetekben közös cselekvések támogatása, a helyi kultúra és a történelmi örökség turisztikai tevékenységek általi népszerűsítése és az egészségügy fejlesztésének támogatása.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. július 15.

A Kultúráért Felelős Államtitkárság Irodalmi Karaván és Művészeti Karaván címmel meghívásos pályázatot hirdet a külhoni magyar kultúra támogatására.

A 10 millió forint keretösszegű pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.

Az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatási mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa 1 millió forint.

A pályázat benyújtására jogosult az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

A Művészeti Karaván című meghívásos pályázat a határon túli magyar képző, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamit filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatási mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa 1 millió forint.

A pályázat benyújtására jogosult az EMKE – Közép-Erdélyi Művelődési Intézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Pro Cultura Subcarpathica Egyesület (Beregszász), a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

A pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azon pályázók, akik a felolvasókörutak, kiállítások, filmbemutatók tervezése során legalább egy programot a szórványmagyarság által lakott térségekbe terveznek.

A pályázati felhívások és mellékleteik innen letölthetők.

Forrás: EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság

2017. július 15.

Nemcsak szavakban vallja, határozottan cselekszik is a kormány azért, hogy az egész magyarság boldogulását szolgálhassa – jelentette ki Varga Mihály a negyedik alkalommal megrendezett Turul Expó megnyitóján a kárpátaljai Tiszapéterfalván. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság természetes tere a szomszédos országok magyarlakta régiói, ezért a gazdasági növekedésnek ki kell terjednie és magával kell húznia Kárpátalját is.

A kárpát-medencei magyar vállalkozók és gazdálkodók, valamint az őket összefogó szervezetek képviselőinek szakkiállításán Varga Mihály hangsúlyozta: a nemzetgazdaság fogalmába az egész magyar nemzetet bele kell érteni. Hiszünk abban, hogy együtt, összefogva a magyar nemzet sikeres lesz az új évezredben is - tette hozzá. A szakminiszter szerint a Turul Expó tovább erősíti a magyarság összetartozását, szorosabbra fűzi a már meglévő barátságokat és lehetőséget ad újak megszületésére. A rendezvény egyben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vállalkozások és gazdálkodók között további kapcsolatok épüljenek ki.

Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesít, vállalkozásaink fejlődnek, az embereknek van munkájuk, és így erősödik a családok helyzete is – mutatott rá Varga Mihály hangsúlyozva, hogy a magyar kormány olyan gazdasági környezet kialakításáért dolgozik, amelybe természetesen illeszkednek a kárpátaljai a vajdasági és a székelyföldi vállalkozók, vállalkozások is.

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Kereskedőház kárpátaljai tevékenysége mellett a kormánynak a térségre vonatkozó stratégiai tervéről, az Egán Ede-programról is szót ejtett. Mint mondta: a program keretében az elmúlt évben a mezőgazdaság, a turizmus, a vállalkozásfejlesztés és a földkataszteri rendezés területén 2 milliárd forint értékben jutottak támogatáshoz egyéni vállalkozók és kisvállalkozások. Az elért eredményeket látva a kormány 7,2 milliárd forint költségvetési támogatást, valamint 20 milliárd forint kedvezményes hitelkeretet biztosít az újabb pályázatokra.

A kárpátaljai vállalkozásokért és gazdálkodókért végzett kiemelkedő és áldozatos munkájáért Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke idén ősszel Magyar Gazdaságért Díjban részesül az október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából – jelentette be Varga Mihály.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2017. július 21.

Dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára köszöntötte a Parlamentben a Kárpátaljáról érkezett 212 gyermeket.

2017-ben 1000 kárpátaljai magyar és 500 ukrán, magyarul tanuló fiatal nyaralhat a zánkai Erzsébet-táborban.

Az első táborozó csoport, a nyaralás zárásaként, pénteken a Parlamentbe látogatott, ahol – Magyarország Kormánya nevében - Dr. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár asszony üdvözölte a fiatalokat. Államtitkár Asszony elmondta, hogy a Kormány kiemelten fontosnak tartja a határon túl élő magyarság Anyaországhoz tartozásának erősítését. A nyaralás során a gyermekek - akik közül sokan korábban még soha nem jártak a Balatonnál vagy Magyarországon – lehetőséget kapnak arra, hogy megéljék magyarságukat.

A fiatalok a hazai táborozókkal együtt vettek részt a hét során az izgalmas élményprogramokon, ami lehetőséget biztosított a felhőtlen kikapcsolódásra, arra, hogy életre szóló élményeket szerezzenek és barátságokat kössenek.

2017. július 16. és augusztus 25. között, 6 turnusban színes programokkal várja a zánkai tábor a kárpátaljai nyaralókat. A strandolás és csúszdázás mellett sárkányhajózás, sétahajózás, óriás trambulinok, zenés ismeretterjesztő programok, közös daltanulás, esti táncházi és koncertprogramok, színházi előadások színesítik a tábori életet.

Forrás: EMMI

2017. augusztus 1.

Jelentősen nőtt Kárpátalján a magyar nyelv iránti érdeklődés - mondta a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa kedden a zánkai Erzsébet-táborban, ahol magyarul tanuló ukrán gyerekekkel találkozott.

Grezsa István elmondta: a magyar nyelv iránti érdeklődés még a világnyelvnek számító angol nyelv irántit is megelőzi Kárpátalján. A most zárult tanévben 1235 ukrán gyermek tanult kárpátaljai ukrán iskolákban magyarul - tette hozzá.

A kormánybiztos arról is beszélt: a hatályos ukrán törvények szerint ha öt szülő kéri, hogy gyermeke magyarul tanulhasson, Kárpátalja bármelyik iskolájában kötelesek megszervezni a magyarórákat. Egyre több helyen igénylik ezt a szülők, olyan helyeken is, ahol a közösségben már nem vagy alig beszélnek magyarul - tette hozzá.

Rajtuk kívül az önkéntes felnőttképzés júliusban induló turnusára több mint négyezer felnőtt jelentkezett, hogy Kárpátalja 62 helyszínén négyhónapos intenzív nyelvi kurzus keretében magyarul tanuljon - mondta Grezsa István.

A zánkai nyelvi táborban két turnusban 440 olyan kárpátaljai ukrán gyerek üdül, aki magyarul is tanul. Turnusonként harminc tanár kíséri őket, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Beregszászra kihelyezett, a magyart mint idegen nyelvet oktató képzésében részt vevők is segítik a táboroztatásukat.

A kormánybiztos kiemelte: Magyarország az elmúlt években több ezer ukrajnai gyermeket táboroztatott részben az Erzsébet-táborokban és a Velencei-tó partján. Egy részük a kelet-ukrajnai háborúkban megsérült vagy elhunyt ukránok gyermekei közül került ki, és lassan tizedik esztendejéhez közeledik az a Kárpátalját fokozottan támogató magyarországi nemzetpolitikai program, ami az ott élő rászoruló magyar diákoknak nyújt üdülési lehetőséget az anyaországban.

Az ukrán nép értékeli Magyarország gesztusát - jelentette ki Zánkán Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló. Hozzátette: az ukránok úgy érzik, Magyarország igaz szomszédként viselkedett, baráti kezet nyújtott a legdrámaibb időkben nekik.

Hartyányi Jaroszlava szerint örömteli, hogy az Erzsébet táborban a kárpátaljai magyar gyermekek mellett magyarul tanuló ukrán gyermekek is nyaralnak, mert a nyelvet megtanuló ukrán gyermekek barátai lesznek Magyarországnak és viszik tovább a magyar kultúrát is.

Forrás: MTI

2017. augusztus 3.

A rahói magyar közösség és a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságának megmaradását szolgáló - Kárpátalján az első - Magyar Ház építése kezdődött el csütörtökön Rahón, a magyar kormány mintegy 80 millió forintnyi támogatásával.

A rahói római katolikus plébánia épületére új szintként húzott, közel 500 négyzetméter alapterületen kialakítandó közösségi létesítmény építésének megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa hangsúlyozta: Magyarország kormánya Magyar Házak Kárpátalján elnevezéssel 2016 őszén fogadott el egy programot, amely magyar közösségi terek, kulturális központok kialakítását tűzte ki célul Kárpátalján a nemzeti identitás megőrzése érdekében és azért, hogy a kulturális alapú közösségformálás méltó kereteket kapjon. 

Jelképes az, hogy Kárpátalján az első Magyar Ház Rahón létesül, vagyis a projekt a Tisza forrásvidékén, a történelmi Magyarország legkeletibb szegletében indul útjára - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarsága az elmúlt években kifejezetten a magyar nemzetpolitika fókuszába került azáltal, hogy az asszimilációs folyamattal dacolva a térség magyarok által is lakott településein megmozdultak a magyar közösségek. Jelentős részben a történelmi egyházak - kiemelten a római katolikus egyház - szervezői, közzösségformáló tevékenységének köszönhetően a helyi magyarság határozott életjeleket ad magáról - mondta.

A kormánybiztos örvendetesnek nevezte, hogy a térség közigazgatási, kulturális központjának számító Rahón kezdheti el működését idén ősztől a Magyar Ház, amely otthonául szolgál mind a város, mind a környék magyarjainak, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Jelezte, a magyar kormány tervei között szerepel magyar kulturális központok létesítése más kárpátaljai városokban és nagyobb településeken. "Beregszászon nagyon szeretnénk a gyalázatos állapotban lévő Bethlen-Rákóczi-kastélyt bekapcsolni a programba, és a város legrégibb - jelentős magyar történelmi és kulturális értéket képviselő - épületét megmenteni a helyi közösség számára" - emelte ki. Mindenütt igyekszünk elsősorban történelmi épületeket megmenteni a jövőnek, hogy szolgálhassák a közösségeket, és ami egyben a kárpátaljai többségi lakosság számára is pozitív üzenetet hordoz - mutatott rá, emlékeztetve és megköszönve, hogy ebben partner Kárpátalja megye vezetése is. "Remélem, hogy ez a kulturális megmutatkozás közelebb hozza népeinket egymáshoz" - mondta a többi között Grezsa István.

A Magyar Ház építését koordináló Mikulyák László esperes, rahói plébános atya az MTI érdeklődésére kifejtette: Rahónak két magyar közössége van, és mindkettő számára a római katolikus plébánia a legmegközelíthetőbb, ezért esett erre a választás a létesítmény helyének kijelölésekor. Mint közölte, a háznak a plébániától független bejárata lesz, és helyet kap majd benne egy száz fő befogadására alkalmas rendezvényterem, számítógépekkel felszerelt osztályterem az egyre népszerűbb vasárnapi iskola tanulói és a népes magyar nyelvtanfolyamok résztvevői számára, irodahelyiségek a helyi magyar szervezeteknek, két szolgálati lakás, mások mellett a Petőfi-program ösztöndíjasainak elhelyezésére. A Magyar Ház a tervek szerint november elejére készül el - mondta el Mikulyák László.

Forrás: MTI

2017. augusztus 4.

A szórványterületeken élők oktatásának támogatására ír ki pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közreműködésével, 20,5 millió forint keretösszeggel - mondta el Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az MTI-nek pénteken.

Közölte, pályázni a Kárpát-medencében, a szórványterületeken dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, utazási, valamint kollégiumi ellátási költségekhez történő hozzájárulásra lehet. Pályázatot jogi személyiséggel rendelkező határon túli szervezetek - egyházak, alapítványok, civil szervezetek - nyújthatnak be.

A pályázati keretösszeg 20,5 millió forint, az elnyerhető támogatás alsó határa 100 ezer, a felső határa pedig 2 millió forint vissza nem térítendő támogatás.

Maruzsa Zoltán megjegyezte: bár a támogatás intenzitása alacsony, ez általában néhány utazó pedagógus költségeinek fedezetére szolgál, ami főleg azokon a területeken nagyon fontos, ahol talán már nincs is magyar iskola, de ilyen módon mégis tudják biztosítani a helybeli magyar gyerekek oktatását.

A pályázatok benyújtási határideje szeptember 8. A pályázat az ELTE internetes oldalán (www.elte.hu), a Márton Áron Szakkollégium oldalán (http://www.masz.balassiintezet.hu/hu/), valamint a kormany.hu oldalon lesz elérhető.

A helyettes államtitkár megjegyezte: a korábbi években is meghirdettek hasonló pályázatokat, akkor az Emmi és a Balassi Intézet közreműködésében, de miután a Márton Áron Szakkollégium beolvadt az ELTE-be, már az egyetem a közreműködő fél.

Forrás: MTI

2017. augusztus 12.

A mi közös felelősségünk, hogy az odaadott anyagi javakból, lehetőségekből kultúra és mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton az ungvári járási Nagydobronyban, a Kárpátaljai Református Egyház családi csendesnapján.

A Reformáció - 500 éve az áldás útján mottóval szervezett, mintegy hétezer fős rendezvényen Balog Zoltán az Életünk reformációja - út az áldáshoz címmel tartott előadásában hangsúlyozta: az életben számtalanszor tapasztalta, mekkora ereje van az Áldás, békesség református köszönésnek. Ez a kiindulópont, mert azzal, hogy békességet kaptunk, és áldásunk van, nagyon messzire el tudunk jutni - tette hozzá. Megszoktuk, hogy református közösségben textus alapján kell megszólalni, így az előadásnak legyen a Mert kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka (Efézusbeliekhez írt levél) textus a vezérfonala - folytatta.

Mint emlékeztetett, 2011-ben az Alaptörvény elfogadásakor az volt a cél, hogy legyen egy biztos alap, ezért - mint mondta - nem véletlenül kezdődik az alkotmány Istennel, nevezetesen: az "Isten, áldd meg a magyart" mondattal. Ilyen alkotmánya csak nagyon kevés nemzetnek van, mert ha valami fölé odaírjuk az Istent, akkor annak következménye kell, hogy legyen, annak zsinórmértéknek, mércének kell lennie - emlékeztetett, megjegyezve: ha el akarunk igazodni a magyar közösség ügyeiben, akkor innen kell venni a segítséget.

Ennek kapcsán a miniszter idézte az Alaptörvény passzusát, amely szerint Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, rámutatva arra, hogy milyen nagy a különbség a "felelősséget visel" és az előző alkotmány "felelősséget érez" kifejezései között. "Ha érzed, akkor viseld is - s ez jelenti azt, hogy áldás, mert aki érzi, az viselje, az vállalja, aki hiszi, az vallja meg, aki hiszi, az cselekedje meg" - mutatott rá a két kifejezésnek a - mint fogalmazott - református hit lényegét képező összefüggésére. "Ott van a magyar alkotmányban, ami eddig nem volt ott: elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét" - emelte ki, rámutatva, hogy ő is azért van jelen a kárpátaljai reformátusok legnagyobb rendezvényén, hogy "ezt a szellemi-lelki egységet ne csak őrizzük, hanem érezzük is, és viseljük, vállaljuk is, és táplálkozzunk belőle".

A szellemi-lelki egység erősítésének gyakorlati részére utalva Balog Zoltán elmondta: "bízom benne, hogy a kárpátaljai magyarok az anyaországból egyre nagyobb mértékben érkező anyagi támogatás mögött is érzik, hogy viseljük, hogy érezzük a felelősséget, hogy mi szeretjük a kárpátaljai magyarokat". A miniszter hangsúlyozta, erre a segítségre most minden korábbinál nagyobb szüksége van a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak. "A mi közös felelősségünk, hogy az odaadott anyagi javakból, lehetőségekből kultúra, és mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján" - mutatott rá a többi között a miniszter, kiemelve: "közös értékeink a keresztény hit és a nemzeti összetartozás".

Balog Zoltán az MTI érdeklődésére a Kárpátaljai Református Egyház legnagyobb rendezvényének jelentőségéről elmondta: nagyon fontosak az évente megrendezett családi csendesnapok, mert erősítik a közösséget, az összetartozás érzését. "Nagydobronyban egy nagyon erős református közösséggel találkoztam, megható, sőt megrendítő, ahogy a tömeg énekel, ahogy több száz gyermekkel foglalkoznak. Ez is mutatja, hogy a valóban nehéz helyzetben az emberek a közösség erejében - vagyis a legjobb helyen - keresik a reményt". Hozzátette: "a mi dolgunk és kötelességünk, hogy ez ne hiú remény legyen, hanem valóságos tényeken alapuljon, és mi mindent megteszünk azért, hogy Kárpátalja a magyaroknak a jövőben is élhető hely legyen".

Az emberi erőforrások minisztere a családnapi rendezvény keretében a nagydobronyi református templomban ünnepélyesen megnyitotta a Soli Deo Gloria: a magyar reformáció öt évszázada című kiállítást.

Forrás: MTI

2017. szeptember 6.

Magyarország Kormánya leghatározottabb tiltakozását fejezi ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény ellen, amely megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat.

A törvény – amelynek értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett – eddig példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezer fős magyarság jogait, és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával.

Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeiben és a magyar-ukrán alapszerződésben is vállalta, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, a szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat. A magyar-ukrán jószomszédság erősítése jegyében megvalósult legmagasabb szintű egyeztetéseken szintén vállalta Ukrajna, hogy a magyar közösség  jogai nem szűkülnek. Az új oktatási törvény elfogadása mindezen ígéreteknek és vállalásoknak mond ellent.

Magyarország Kormánya határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság mellett. A Magyar Kormány elvárja, hogy Ukrajna fontolja meg a törvény hatályba léptetését és módosítsa azt oly módon, hogy ne sérüljenek az országban élő nemzetiségek, köztük a magyarság jogai.

Forrás: Miniszterelnökség

2017. szeptember 28-án Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke interjút adott az Inforádiónak.

A teljes interjú meghallgatható ide kattintva.

2017. augusztus 18.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, Izrael példája alapján, meg kell védenie minden magyart, bárhol él a világban. A politikus erről pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán beszélt Országházban.

"Ugyanazt kell csinálnunk, mint Izraelnek, ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Izrael állam lényege az, hogy minden zsidó, bárhol él a világban, biztos lehet abban, hogy van egy ország, van egy hazája, és ha valahol üldözik, akkor oda haza tud menni, és az az ország minden körülmények között, minden befolyásával, látható és nem látható befolyásával meg fogja védeni" - fogalmazott Semjén Zsolt. Szerinte Magyarországnak ugyanez a feladata: minden magyart meg kell védenie, bárhol él a világban.

A miniszterelnök-helyettes a Külhoni Magyarságért Díj tizenegy díjazottja közül kiemelte a venezuelai magyar közösséget, amelyet bár nem üldöznek, de kaotikus, nyilvánvalóan diktatórikus állapotban, létbizonytalanságban él. Semjén Zsolt ezért a venezuelai magyarságnak azt üzente: Magyarország a hazájuk, bármikor jöhetnek, családostul is, és azok is, akik már nem tudnak magyarul, mert Magyarország minden segítséget meg fog adni nekik.    Hangsúlyozta: a venezuelai magyaroknak tudniuk kell, hogy ők ide nem menekülnek, nem emigrálnak, hanem hazajönnek. "Ez üzenet minden magyarnak a világban, hogy bármi történik, Magyarország a hazájuk, Magyarország tárt karokkal várja őket" - jelentette ki.

Semjén Zsolt felidézte, hogy tavaly a díjat zömmel olyanok kapták, akiket Romániában üldöznek és joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják őket, mert a magyar nemzet emblematikus képviselői. Szerinte ez a tendencia nem ért véget, ezért a díjazottak közül külön szólt Horváth Annáról, Kolozsvár volt alpolgármesteréről, akit szerinte "egyfajta vértanúságot szenvedett", és "nyilvánvalóan koncepciós, mondvacsinált, nevetséges, aljas magyarellenes támadás" áldozata lett.Hangsúlyozta: a magyar állam nem engedi el a kezét, ahogyan egyetlen nemzetrésznek és magyarnak sem, akit azért üldöznek, mert magyar.

A miniszterelnök-helyettes szerint a Külhoni Magyarságért Díj annak a szimbóluma, hogy elszakíthatatlan egymástól az anyaországi és a külhoni magyarság. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság felelős magáért, a többi elszakított nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is, míg a magyar államnak az egyetemes magyarság megmaradása érdekében büszkének és erősnek kell lennie, valamint biztosítania kell a forrásokat az identitás megőrzéséhez és gazdaságilag is a támogatnia kell a külhoni magyarságot. Hozzátette: az állampolgárság biztosítása pedig a közjogi keret, ami "acélabroncsként" fogja egybe a magyarságot. Közölte: a Magyar Állandó Értekezlet november eleji ülésére meglesz az egymillió új esküt tett magyar állampolgár.

Semjén Zsolt a díjátadás után újságíróknak Horváth Anna kitüntetését demonstratív kiállásnak nevezte, szerinte természetes, hogy a magyar állam minden segítséget megad neki romániai és nemzetközi fórumokon is. A venezuelai magyar közösséggel kapcsolatban megjegyezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel előkészítették a megfelelő államigazgatási és egyéb területen a hazajövetelüket.

Arra a kérdésre, hogy egy sajtóhír szerint megmondták a nagyköveteknek, hogy fűzzék bele augusztus 20-i beszédükbe Soros Györgyöt, Semjén Zsolt úgy reagált: alapvetően Szent Istvánról és a magyar ezer évről kell szólnia az ünnepségeknek, de farizeus dolog lenne, ha csak a történelembe mennének vissza és az aktuális helyzetre nem térnének ki.

Hozzátette: Soros György támadást intézett Magyarországgal szemben, és nemzetközi színtéren, az Egyesült Államokban és Brüsszelben is Magyarország-ellenes propagandát folytat, és a magyar nép "életérdekeivel" ellentétes célokat finanszíroz. "Az önvédelemből és az életösztönből következik, hogy világosítsuk fel a világot, hogy mi Soros György mesterkedése" - mondta Semjén Zsolt, aki szerint következéseképpen helyes, ha a nagykövetek a magyar önvédelmet a középpontba állítják.

Idén tizenegy ember, illetve szervezet kapta meg Külhoni Magyarságért Díjat, amelynek alapításáról 2011-ben döntött a kormány. A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezőségben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és a külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.

Díjat kapott Zupko Mária (Szlovákia) gyógypedagógus, Vadkerti Imre (Szlovákia) színész-énekes, Verebes Krnács Erika (Szerbia) előadóművész, Pénzes János (Szerbia) szabadkai megyéspüspök, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon (Ukrajna), Cár Anna (Szlovénia) tanár, Lengyel Ferenc és Lengyel Melinda (Ausztria) tanár és a venezuelai magyar közösség. A miniszterelnök díjat adományozott továbbá Horváth Annának, Kolozsvár volt alpolgármesterének, Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének és Tamási Zsolt Józsefnek, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum volt igazgatójának.

Forrás: MTI

2017. augusztus 18.

A határon túl élő gyerekeknek sokat jelent, hogy Magyarországon táborozhatnak, hiszen "itt szabadon lehetnek magyarok, együtt lehetnek magyar diáktársaikkal" - fogalmazott a Kárpátaljáért felelős kormánybiztos pénteken az Országházban.

Grezsa István - mielőtt köszöntötte a zánkai Erzsébet-táborból hazatérő kárpátaljai gyerekeket a Parlamentben - újságíróknak azt mondta, ezen kívül az érintett gyerekek megtapasztalhatják azt is, hogy Magyarország minden magyarért felelősséget vállal, nem csak a diákokért, hanem az ő szüleikért, nagyszüleikért is. Hangsúlyozta, az Erzsébet-tábor egy rendkívül kiterjedt program, 5,2 milliárd forintot biztosít a kormány a gyermekek üdültetésére. Tavaly 90 ezer volt, idén pedig már a 100 ezret is meghaladja az Erzsébet-táborokban vendégül látott diákok száma. A program indulása, 2012-óta több mint 400 ezer rászoruló gyermek nyaralt Erzsébet-táborban.

Pénteken 220, a zánkai táborból hazatartó kárpátaljai gyereket köszöntöttek az Országház főlépcsőjén, akik egy budapesti hajókázás után megtekinthették a Parlament belső tereit és a Szent Koronát. Grezsa István elmondta, hogy rajtuk kívül a program során 880 rászoruló kárpátaljai gyermeket üdültettek idén az Erzsébet-táborokban, és hozzájuk csatlakozott az a 440 gyermek, akik Ukrajnában és a Kárpátalján magyarul végzik iskolájukat.

A kormánybiztos a gyerekekhez intézett köszöntésében egyebek mellett úgy fogalmazott, Szent István koronája mindannyiunkat véd, és Magyarország évek óta azt hangsúlyozza és vállalja, hogy minden magyart számon kíván tartani, és minden magyart meg kíván óvni. Magyarország ma már olyan állapotban van, hogy ezt meg tudja tenni, mind anyagi, mind politikai, mind erkölcsi támogatást tud biztosítani a világon élő magyarság számára - emelte ki a kormánybiztos.

Forrás: MTI

2017. augusztus 21.

Minél több nehézséggel szembesül a kárpátaljai magyarság, vagy minél több nehézséggel szembesítik, az anyaország annál több segítséget és támogatást fog nyújtani neki - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Beregszászon, ahol ezer vállalkozó írt alá támogatási szerződést a magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak idén nyújtott, közel 7,5 milliárd forint keretösszegű gazdaságfejlesztési program keretében.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott aláírási ünnepségen mondott köszöntő beszédében Magyar Levente hangsúlyozta: alighanem történelmi esemény tanúi vagyunk, hiszen a kárpátaljai magyarság életében még nem fordult elő, hogy egyidejűleg ezerötszáz vállalkozó kap a magyar kormánytól gazdaságfejlesztési támogatást mintegy 3,7 milliárd forint értékben. Ezer vállalkozóval már hétfőn aláírjuk a pályázati szerződéseket, további ötszázzal a következő egy-két hét során - tette hozzá.

A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az elmúlt év végén több mint kétmilliárd forintnyi támogatást folyósított az Egán Ede Kárpátaljai gazdaságfejlesztési program keretében a kárpátaljai magyaroknak, az összegből mintegy 14 ezren részesültek. Elmondta, 13 ezer pályázónak a földprivatizációs költségeit fedezték, hogy elkezdhessék a gazdálkodást, míg ezer magyar vállalkozó a már működő gazdaságának fejlesztéséhez kapott támogatást.

Hozzátette: az idén további ezerötszáz magyar vállalkozó részesülhet ugyancsak 3,7 milliárd forintnyi támogatásban. Vagyis a magyar kormány egy év leforgása alatt közel 10 milliárd forint összeggel segíti elő a kárpátaljai magyar vállalkozások fejlesztését, ami összesen mintegy 17 ezer családot érint.

Magyar Levente kiemelte: "ahhoz, hogy ilyen sikertörténetté váljon a kárpátaljai magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás, mindenekelőtt kellett egy elkötelezett nemzeti kormány, amely felvállalta az ügyet, és kellett a befogadó közeg Kárpátalján, azaz a kárpátaljai magyarság vitalitása, vállalkozói kedve, ami a sok nehézség ellenére - és sokak nagy meglepetésére - elemi erővel tört a felszínre az elmúlt időszakban". Erről magáért beszél a benyújtott pályázatok nagy száma - mutatott rá.

A pályázati szerződések aláírási ceremóniájával egyúttal megünnepeljük, hogy egy erős nemzet részei vagyunk, amely nemzet mindannyiunkért, így a kárpátaljai magyarokért is kiáll, ha baj van - fogalmazott a politikus. Mint hangsúlyozta, a magyar vállalkozások korszerűsítésénél is fontosabb, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja hitet és erőt adjon a kárpátaljai magyaroknak a szülőföldjükön magyarként történő megmaradásért folytatott napi küzdelmükhöz.

"A legfontosabb, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, egy ezer éves erős állam áll mögöttük, aminek neki vethetik a hátukat, és amelyre minden körülmények között számíthatnak. Még akkor is, ha a kijevi politika tovább halad a kisebbségi jogkorlátozás veszélyes útján, és a kárpátaljai magyarságot nem mint Ukrajna számára nélkülözhetetlen erőforrásnak, Ukrajna iránt lojális, az országot építeni kívánó nemzetiségi kisebbségnek, hanem ellenségnek tekintik" - mutatott rá. Ennek kapcsán Magyar Levente hangsúlyozta, "vegyék komolyan a kijelentést: minél több nehézséggel szembesül a kárpátaljai magyarság, vagy minél több nehézséggel szembesítik, az anyaország annál több segítséget és támogatást fog nyújtani neki, minden körülmények között".

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében kiemelte: a magyar kormány által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás jelentősége annak tükrében értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy az elmúlt emberöltők során a kárpátaljai magyarságtól általában csak elvettek. "Ezért csak a köszönetünket fejezhetjük ki a magyar kormánynak, a magyar társadalomnak azért a jelentős támogatásért, amelyben a kárpátaljai magyarságot részesítette, részesíti, és gazdaságunk erősítésével egyben a közösségünket is erősíti" - mondta a KMKSZ elnöke.

Forrás: MTI

2017. szeptember 16.

A magyar kultúra értékeinek széles skáláját bemutató kétnapos fesztivál kezdődött hUNGary Fest - 2017 elnevezéssel Magyarország ungvári főkonzulátusának szervezésében szombaton a kárpátaljai megyeszékhely, Ungvár központjában, az Ung folyó partján.

Az elnevezésében a magyar történelemben emlékezetes szerepet játszott, Ungvárt átszelő Ung folyót hangsúlyozó fesztivált megnyitó beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa nagyon jó kezdeményezésnek nevezte, hogy az ungvári magyar főkonzulátus fesztivál keretében mutatja be a magyar kultúra egy szeletét Ungvár soknemzetiségű lakóinak.

Hozzátette, ez a rendezvény is jelzi, hogy az ungvári magyar főkonzulátus nemcsak diplomáciai munkát végez, hanem Ungvár és egész Kárpátalja kulturális életének a része, annak alakítója, ezzel erősíti mind a magyar-magyar, mind a magyar-ukrán kapcsolatokat.

Utalva a feszültté vált magyar-ukrán viszonyra, a kormánybiztos kifejtette: sajnos az elmúlt napokban megtapasztaltuk, milyen könnyű rombolni, miközben pontosan tudjuk az elmúlt évekből, hogy milyen nehéz építkezni.

Hangsúlyozta: Magyarország kormánya elkötelezett a kárpátaljai magyarság szülőföldön történő megtartásában és segítésében. Kiemelte: abban vagyunk érdekeltek, hogy helyreálljon a normális kapcsolat a két állam között, hiszen rengeteg közösen megoldandó feladat van. A fesztivál is arról szól és azt szolgála, ami összeköt bennünket, nem pedig árkot ás népeink között - mondta a többi között Grezsa István.

A változatos szórakoztató programokat kínáló, kárpátaljai, magyarországi és külhoni együtteseket felvonultató rendezvény népes közönségét köszöntve Buhajla József ungvári magyar főkonzul reményét fejezte ki, hogy a magyar kultúra értékeit és a hungarikumokat, gasztronómiát, borokat, pálinkákat, népviseletet, kézművességet, valamint zenét, táncokat bemutató első hUNGary Fest elnyeri az ungváriak tetszését és hagyományt teremt.

Beszédében Viktor Mikulin, Kárpátalja helyettes kormányzója hangsúlyozta, a megye vezetése támogatja a magyar fesztivál megrendezését, mert az erősíti a soknemzetiségű Kárpátalján kialakult hagyományokat. Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai nemzetiségek megmaradjanak, megőrizzék identitásukat, fejlődjön a kultúrájuk - emelte ki, rámutatva: senkinek nem áll jogában, hogy megváltoztassa Kárpátalja fejlődésének az irányát a nemzetiségi kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a korlátozásával.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke azt emelte ki: a magyar főkonzulátus által szervezett fesztivál hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kultúrát, a magyar népet jobban megismerjék Ukrajnában, eloszoljanak a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos tévhitek.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében reményét fejezte ki, hogy a hUNGary Fest - 2017 fesztivál elősegíti az Ukrajna és Magyarország közötti jószomszédi viszony helyreállását.

Forrás: MTI

2017. szeptember 19.

Nyolcvannál is több határon túli első világháborús emlékmű újulhat meg március végéig százmilliós pályázati forrásból - jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Potápi Árpád János elmondta: az első világháborús emlékművek helyreállítására, felújítására, az emlékmű megközelíthetőségének biztosítására, műemléknek minősülő emlékhely felújításához tervdokumentáció készítésére meghirdetett pályázat második felhívását is meghirdették, szintén 100 millió forintos keretösszeggel.

A második körben is egy-egy pályázó 500 ezer és 2 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra jelentkezhet elektronikus úton október 16-áig. A támogatott program vagy projekt megvalósításának határideje jövő augusztus vége. A pályázati felhívás elérhető az alapkezelő honlapján (bgazrt.hu) valamint a Nemzeti Regiszteren (www.nemzetiregiszter.hu).

Az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetétele, felújítása, helyreállításának támogatására kiírt pályázati felhívás első szakaszát tavaly decemberben hirdették meg. A Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. felhívására szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai székhelyű civil szervezetek, állami fenntartású intézmények, települési, területi és nemzetiségi önkormányzatok, történelmi egyházak és egyházközösségek nyújthattak be pályázatot február 15. és március 17. között.

A Miniszterelnökség államtitkára kifejtette: a pályázat első szakaszában 83 - Erdélyben 24, a Felvidéken 51, Kárpátalján öt, a Vajdaságban kettő, a Muravidéken egy - projekt nyert.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: az első "világégés" legnagyobb vesztesei a határon túli magyarok voltak, akik nem csak "édesapjukat, testvérüket, hazájukat is elvesztették". Ehhez kapcsolódva felidézte, hogy Kárpátalján egy legutóbbi törvénymódosítással a magyar nyelven való tanulás is veszélybe került.

Az államtitkár - aki az első világháborús emlékbizottság tagja - kitért a centenárium keretében megvalósult egyéb projektekre, célokra is. Elmondta, hogy Magyarországon több mint 680 pályázat részesült támogatásban. Túlnyomórészt emlékművek újultak meg (legnagyobb számban Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében), de voltak kulturális rendezvények és film is készült támogatásokból.

Az Emmi államtitkára kiemelte: az első világháborúban 661 ezren a legnagyobb áldozatot hozták meg, az életüket adták az országért; annyian voltak, mint ma Debrecen, Miskolc, Szeged és Pécs összlakossága.

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy az első világháború napjainkig intő jel a politikusok számára. Akkor nem Budapesten, hanem Bécsben született döntés nyomán sodródott az első világháborúba Magyarország - idézte fel az államtitkár, hozzátéve: ha "hosszú távon Magyarország érdekében akarunk eljárni, oda kell figyelni, hogy Magyarország a függetlenségét és szabadságát a legnagyobb mértékben megvédje", és sose hozzanak döntést róla az országhatárokon kívül.

Az államtitkár szerint bár Európa most nem áll háború küszöbén, most is "hasonló helyzetben vagyunk", ezért is "Magyarország döntési kompetenciáját minden fontos kérdésben meg kell védeni".

Forrás: MTI